újabb események régebbi események további események
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:53
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:23
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:16
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Családi puzzle 2. rész

2013. szeptember 13. - Látogatók száma: 48

Kornél

Magasan jár a nap, mire dr. Tördemici Tóth Kornél felébred. Elmúlt kilenc óra, pedig az apja megígértette vele, hogy legkésőbb fél kilencre beér, mert fontos ügyet akar rábízni és korán jön az ügyfél. Nem húzta fel az órát? Dehogynem! A barátnője meg lenyomta, ne csörögjön a vekker, mert akkora zajt csap, hogy arra még a holt ember is felébred.
Gina édesdeden alszik, összegömbölyödve, mint egy gyerek. Fel kell ébresztenie, mert nem ad neki kulcsot a lakásához, pedig két tartalék kulcsa is van, de nem szereti, ha valaki meglepi. Akkor jöjjön ide bárki, ha hívja, vagy várja.

Egyedül Annus néninek van szabad bejárása, délelőtt tíz és délután három között. A takarításon kívül időnként finom ételeket hagy a tűzhelyen, melyekből Kornél jókat eszik és tartalékol, ha jut belőle másnapra is.

- Ginácska,ébresztő! – rázza meg gyengéden a lány vállát.

Zuhanyozik, borotválkozik, fogat mos és gyorsan öltözködik.

- Gyere, lustaság, elkéstem! – húzza le a lányról a takarót, aki fenn van, de úgy tesz, mintha mélyen aludna.

Nincs semmi kedve vitatkozással kezdeni a napot.
- Ginácska, ébresztő! Öltözz gyorsan, majd taxival hazamész, nem tudlak elvinni, apám így is leszedi a fejem!

Ugyan, nyújtózkodik a megszólított, nem is érti, miért parázik Kornél, az apák sohasem bántják a gyerekeiket egy kisebb késés miatt.

Kornél az ágyhoz viszi a női ruhaneműket, s már kissé ideges a hangja:
- Felöltöztesselek, mint egy gyereket?

Sarkon fordul, otthagyja a lányt és kimegy az erkélyre, onnan telefonál. Szilvia, a hostess lány, érzéki, búgó hangon szól a telefonba:
- Jó napot kívánok! Ön a Tördemici ügyvédi irodát hívta. Kósa Szilvia vagyok, miben segíthetek?
- Szia, Szilvike! Kornél vagyok. Megjött már apám vendége?
- Szia, Kornél! Már régen bezárkóztak az ügyvéd úr irodájába.
- Mondd meg, kérlek, hogy sietek, ha keresne.

Legalább fél órába telik, mire kilépnek az utcára.
- Édesem, délután bemegyek az egyetemre, de legkésőbb ötre itt leszek!
- Ne fáradj, ma sok dolgom lesz, majd hívlak! Szia! – gyors puszi Gina homlokára és máris rohan a kocsijához.

Ultimátumot adott neki egy hónappal ezelőtt az apja, ha nem szedi össze magát, mehet isten hírével, ahová csak akar, mert neki nem kell megbízhatatlan munkatárs, márpedig Kornél az. Hiába a fia, még miatta sem kockáztathatja az ügyvédi iroda jó hírét.
Tisztában van azzal, hogy pattanásig feszítette a húrt, és eddig apja mindig betartotta az ígéretét, s most sem lesz másként.

Tegnap megkapta az iratokat, hogy reggelig legyen ideje áttanulmányozni, csakhogy elfelejtette hazavinni. Mi több, eszébe sem jutott, mert még mindig beléphetett volna otthonról is az iroda elektronikus nyilvántartási rendszerébe, amelyben megtalálható valamennyi ügyirat, felszkennelve. Hiába nyugtatgatná magát, hogy semmi vész, egy, csak egy szimpla végrendelet végrehajtás, mert nem az. Angliába szakadt magyar egymillió fontot hagyott a testvéreire, annak tíz százaléka lesz az ügyvédi tiszteletdíjuk, amely azért tisztességes summa, másik tíz százalék meg a hagyaték kijelölt végrehajtóját illeti meg, aki korábban megküldte postán a londoni közjegyző által hitelesített angol nyelvű végakarat másolatát és annak magyar fordítását. Utána kellett volna néznie a végrendelettel kapcsolatos, Angliában hatályos jogszabályoknak, és felkészülni a kérdéseivel, amelyre csak a végrendeleti végrehajtó válaszolhat.

A sárga lámpánál majdnem beleszalad az előtte lévő kocsiba, annyira siet. Az elfecsérelt időt vissza nem hozhatja, de megfogadhatja, a mai naptól tisztességesen felkészül az ügyekre, hogy az apja végre büszke lehessen a fiára.
- Szervusz, Kornél! – köszönti a hostess és kipattan az asztala mögül, odamegy egy igen csinos, várakozó hölgyhöz:
- Miss Henderson, came to the counselor!
Kornél előveszi kötelező barátságos mosolyát, és bemutatkozik:
- Welcome, Miss, dr. I Tördemic Kornel, please come to my office with me.
- Nice to meet you, I'm Helga Henderson – nyújtja kezét a lány, és kék szemében huncut fény villan.

Szilvia odasúgja Kornélnak, hogy a lány édesanyja az ügyvéd úrral tárgyal.

Kornél a dohányzóasztalhoz ülteti a lányt, a kényelmes fotelek egyikébe, hiszen úgy tűnik, hogy csak csevegnek. Maga is elhelyezkedik a szemben lévő fotelben.
- Nora did not want to bring your mum not to get involved in the affairs Mr. Benjamin Vánkos. (Nóra mama nem akart magával hozni, nehogy belekeveredjek Benjámin Vánkos úr ügyeibe.)
- Fortunately, they know you, dear Helga! (Szerencsére, mégis megismerhetem, kedves Helga!)
- I am a law student quarterly, and are interested in the Hungarian probate proceedings. (Negyedéves joghallgató vagyok, és érdekel a magyar hagyatéki eljárás.) Beszéljünk magyarul! Még tanulnom kell a nyelvet.
- Rendben, Miss Henderson!
- Szólíts Helga..jól mondom?
- Nagyon jól. Te pedig Kornélnak!
- Kornél? Ez tetszik…
- Szeretsz játszani?
- Pardon?
- You play it to tell me all that you be viewed in connection with pillows Benjamin's legacy. Right? (Játszuk azt, hogy elmeséled nekem mindazt, amire kiváncsi lehetek Vánkos Benjámin hagyatéka kapcsán. Rendben?)

Bólint Helga és tele szájjal nevet, láttatva hófehér gyöngy fogait.

Kornél felpattan, az íróasztalához megy, felkapja a jegyzettömböt és a tollát, majd felhívja Szilviát, hogy hozzon nekik teát és süteményt.

Helga kihasználja az alkalmat arra, hogy körülnézzen az irodában. Láthatóan tetszik neki a miliő, és már érti, hogy Benjámin bácsi mért éppen ezt az ügyvédi irodát nevezte meg, mint magyarországi kapcsolatot.

A következő egy órában Helga beszél, Kornél pedig jegyzetel, s időnként közbevet egy-egy kérdést. Ha nem egészen érti a lány, megismétli angolul is.

Lassan kirajzolódik a történet.

Mire elfogy a tea és a sütemény, Kornél többet tud az előtte álló feladatokról, mintha tízszer átolvasta volna a dokumentumokat.
- Nagyon kedveltem Benjámin bácsit. Kicsi koromtól kezdve, elmentem hozzá Nóra nagyival, ha csak tehettem. Tőle tanultam magyarul, mert nagyanyám hallani sem akart róla, hogy megtanítson. Apa sem beszéli a magyar nyelvet, az öcséim sem, csak én. Bevallom, érdekel, hogy Nóra nagyi miért nem akart soha Magyarországra jönni. Tudom, hogy itt megtalálom a választ, éppen Mr. Benjamin Vánkos hagyatéki ügye kapcsán. Nóra nagyi holnapután hazautazik. Keresek egy olcsóbb szállást és én még egy hónapig maradok. Még nem tudja a tervemet, csak holnap este közlöm vele. Mindenben a segítségedre leszek, csak azt kérem, hogy ne hagyj ki a fontosabb eseményekből.
Kornél fejében már járnak a kerekek. A népesség nyilvántartóból le kell kérni a Vánkos Benjámin testvéreinek adatait, levélben meg kell keresni őket, aki nem él, annak fel kell kutatni a leszármazottait, itt bizony egy hónapon belül nem történik semmi.
- Mi a baj? Nem akarok tolakodni.
- Nem az a baj, kedves Helga. Mire megkapjuk hivatalos úton Vánkos Benjámin testvéreinek az adatait és lakcímét, addig több hónap is eltelhet.
- Keressük meg mi magunk a testvéreit! Igaz, hogy a végrendelet szerint Nóra nagyi a bánya részvényeket kapta, de mint kijelölt végrehajtónak, az is feladata volt, hogy kiürítse Benjámin bácsi házát, és átadja az örökösnek, Mr. Sinka Sándornak, régi magyar barátjának, akivel együtt indultak a határnak még 1956-ban. A berendezést Nóra nagyi szabadon értékesíthette, azzal a feltétellel, hogy annak bevételét a magyarországi utazásra fordítsa. Megjegyzem, ha nincs ez a kitétel, akkor nagyi nem jött volna el. Szóval, a kiürítéskor segédkeztem és az egyik szekreterben megtaláltam Benjámin bácsi levelezését. Magammal hoztam, hátha szükség lesz rájuk. Nóra nagyi ki akarta dobni.
- A hivatalos eljárást nem kerülhetjük el, de megpróbálhatunk elindulni a régi címeken. Legalább is nekem úgy tűnik, hogy régi levelekről van szó.
- Valóban, tíz évnél régebbi valamennyi. Végül is, csak három személyt keresünk, Vánkos Józsefet, Györgyöt és Adorjánt.
- Adok egy névjegyet, azon ott a telefonszámom, bármikor elérhetsz. Csak akkor kapcsolom ki, ha a bíróságon vagyok. Ha maradsz egy hónapig, kellene neked egy itteni mobil. Ne vegyél, majd adok egyet. Mikor találkozunk legközelebb? Meghívhatlak egy vacsorára?
- Holnapután este ráérek.
- Rendben. Megpróbálok neked addigra egy jó szállást is keresni.
- Nagyon köszönöm. Majd jelentkezem. A Gellért szállóban lakunk.
- Rendben.

Kornél legszívesebben elvinné Helgát a szállodába, de nem meri megkockáztatni, hogy az apjának tovább kelljen várnia a találkozásukra.

Sejtette, hogy Helga nem szívesen találkoznia itt a nagyanyjával, Szilviától pedig mégsem kérdezheti meg, hogy hol van Mrs. Henderson, ezért kézen fogja a lányt és a cselédlépcső fordulójában lévő átjárón keresztül átmennek a szomszéd házba, melynek hátsó kijárata a mellékutcára nyílik.

Maga is meglepődik, amikor búcsúzáskor kezet csókol Helgának.

Honnan jött ez az ötlet, maga sem tudja.

Arra ér vissza, hogy apja búcsúzkodik Mrs. Nóra Hendersontól, mindketten ott állnak a hall közepén és a várakozó ügyfelek, valamint Szilvia szeme láttára meglehetősen bizalmasnak tűnő pillantások közepette próbálnak elválni egymástól.
- Gyere, fiam, bemutatlak Nóra asszonynak.

Érti már Kornél, kitől örökölte Helga a szépségét!

Illendően bemutatkozik, s úgy tűnik, kedvező benyomást tesz az elegáns asszonyra.
Délután négyig egymásnak adják az ügyfelek a kilincset, nem tud beszélni az apjával. Gina is keresi, kétszer is, de nincs ideje a fecsegésre.

Négykor már nagyon éhes. Kimegy a konyhába és megtalálja a disznósajtot. Sejti, hogy Annus néni hozta az apjának, de úgy dönt, hogy egy vékony szeletet csak levág belőle, s egy szelet kenyérrel és erős paprikával azonnal befalja. Közben azon jár az esze, hová vigye Helgát vacsorázni.

Hát persze, nem szokványos helyre! A Sir Lancelotba, a Podmaniczky utcába. Az lesz a legjobb, ha hazafelé beugrik és rendel egy asztalt.
- Mi van, Kornél, csipegetsz? – szólal meg háta mögött az apja. – Engem is megkínálhatsz.
- Apa, ezt a disznósajtot neked hozta Annus néni, parancsolj, egyél.
- Hallom, egy csinos lánnyal töltötted a délelőttöt, fiam, s csak annyit mondott Szilvia, hogy nem Gina volt. Azt is úgy kellett harapófogóval kiszednem belőle.
- Nem tudom, miért haragszol Ginára?
- Egyszer már megmondtam az okát, továbbra is fenntartom. Iszunk egy kávét, fiam? Amíg elkészíted, eszem egy falatot.

Két perc múlva már a Vánkos Benjamin végrendeletére terelődik a szó, és Szilvia csendben behúzza a konyha ajtaját, mert újabb ügyfelek várakoznak a hallban.
Dr. Tördemici Tóth Tamásnak felszalad a szemöldöke, amikor Kornél fia összefoglalja a teendőiket és azonnal javaslatait is ismerteti.
- Tudod, fiam, Mrs. Henderson az unokájával érkezett Budapestre. Csak nem vele beszélgettél?
- Lebuktam, apa.
- Semmi baj, fiam. Ha nincs más programod, kérlek, maradj benn. Remélem, hatig végzek és
elmegyünk vacsorázni. A vendégem vagy!
- Köszönöm.

Honnan jött rá az apja, hogy találkozott Helgával?
Hát persze! Elárulta magát egy angol jogi kifejezéssel.
De azt biztos, hogy apja még nem tudja, milyen csinos és okos lány Helga!

Folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2013. szeptember 13. 22:35
Szia Yolla!

Keresd csak a csavarhúzót, jó kis történet lesz ebből! :)

Pussz,

Tündér
2013. szeptember 13. 17:34

megtekintés Válasz erre: emillio - 2013. szeptember 13. 16:39

Biztató a folytatás!
Nagyon várom már a harmadik részt!

Pussz: emillio

Szia, Emillio!

Remélem, végig tudod magad rágni a szövegemen, mert összesen kilenc részes lesz és már az utolsót írom.
Kell a végére egy csavar. Csak nem találom a csavarhúzómat!

Puszi: Yolla
2013. szeptember 13. 16:39
Biztató a folytatás!
Nagyon várom már a harmadik részt!

Pussz: emillio
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: