újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Csalók 6.

Látogatók száma: 47

Marcell szórakozottan lapozgatja a napi postát, melyet még reggel alá kellett volna írnia, a bejövő leveleket meg kiszignálni az illetékes szervezeti egységeknek. Összefolynak szeme előtt a betűk, egyáltalán nincs kedve átolvasni százötven levelet, de csak magára haragudhat miatta, elvégre ő maga ragaszkodott ahhoz, hogy valamennyit látni akarja.
Délután négykor még lenne egy megbeszélése, de lemondja a hatórás randevú miatt. Egyáltalán, mi értelme ennek az egésznek? Még Tamarához is beszalad a kórházba, nem, mintha kötelessége lenne, de annak a szegény lánynak nincs senkije a fővárosban, aki ránézne a bajban. Bement a legközelebbi plázába és ott vásárolta meg Tamarának a szükséges ruhaneműket, melyek szerencsére jók lettek neki, köszönhetően az eladónők készséges közreműködésének.
Mardossa gyomrát az éhség. Normál körülmények között, Tamara egy órára hoz neki harapnivalót az étteremből, ám aki helyettesíti, az anyagkönyvelésről felküldött, kevésbé nélkülözhető, középkorú asszony, nem az a típus, aki megkérhető lenne ilyen szívességre.
Sebaj, az íróasztala legalsó fiókjában biztosan talál néhány szelet csokoládét, melyet az unokahúga miatt tartogat, hogy megkínálhassa a kislányt, ha benéznek hozzá az édesanyjával, aki szintén ebben az irodaházban dolgozik, csak másik cégnél.
Apropó, ideje lenne a cégnek saját tulajdonú irodaházat venni, akkorát, amelyben két emeletet bérbe adhatnának. Szóba is hozza az ügyvezetői értekezleten, hátha találnak a kollégái megfelelő ingatlanokat és amennyiben a gazdaságossági számítások alátámasztják az elképzelését, előterjeszti megfontolásra a cég angol tulajdonosának.
Kinéz az ablakon. Odakinn legalább huszonhat fok meleg van, míg idebenn, a légkondicionálónak köszönhetően, állandó a hőmérséklet, pontosan huszonkét fok, télen, nyáron. A munkatársai is állandó hőfokra állítva dolgoznak. Átlagos életkoruk harminc év, hogy bírják a permanens kizsákmányolást, a napi tizennégy órás munkavégzést, igaz, kétszer annyi a fizetésük, mint a korabelieknek. Valamit valamiért. Aki kidől a sorból, annak helyére több százan jelentkeznek, igazán válogathatnak a legfelkészültebb diplomások közül.
A cégen belüli rivalizálás természetes, bár, az utóbbi időben kezd eldurvulni, főleg akkor, ha megüresedik egy középvezetői állás. Nem olyan könnyű féken tartani a fiatalokat. Vezérigazgatóként másként látja a villongásokat, melyeknek maga is részesen volt még tíz évvel ezelőtt is. Remélhetőleg egy év múlva már katedrán áll Amerikában, s megszűnik a hajsza, az idegeskedés.
Vajon kinek akarja bemutatni Mara asszony? Egyértelműen rögzítette a kívánalmait, s ezekből jottányit sem enged. Legyen csinos, okos, egyetemet végzett, angolul kitűnően beszélő nő, aki kellő intelligenciával rendelkezik ahhoz, hogy társadalmi pozícióját megerősítse és támogassa odakinn.
Egészen laktató a mogyorós csoki, lehet, hogy rászokik ebéd helyett, legalább is Tamara visszatértéig. Mégsem jó megoldás, mert felszedne jó néhány kilót, melyet nem igazán szeretne.
Levelek, előterjesztések, jegyzőkönyvek, személyi ügyek, rezsicsökkentésre tett javaslatok, gazdálkodási adatok, az éves árbevételi és nyereség terv időarányos teljesítésének számai és szöveges értékelése, ki a csudát érdekli, éppen a mai napon, amikor toppon kell lennie. Tamarától meg kell tudnia, ki a gyerekének az apja, mert szinte biztos abban, hogy van valakije a lánynak, csak nem dicsekszik az illető fiatalemberrel. Az sem mindegy, milyen benyomást tesz az esti randevún, no, nem az ismeretlen nőre, hanem Marára, nehogy azt higgye, hogy bárkit bemutathat neki. Igazán kár volt farmerben megjelenni a társkereső irodában, de ma kiköszörüli a csorbát.
Megeszik még egy tábla csokoládét, legfeljebb este elviszi vacsorázni az ismeretlen hölgyet.
Fogynak az iratok, ha nincs semmi a határidő naplójában, akkor lelép. Nincs szerencséje, mert három órára a jogi osztály vezetője jön hozzá, az egyik beszállítóval kapcsolatos perük miatt. Hát persze, már két hete megbeszélték, említette Géza, hogy keres egy jó ügyvédet, aki képviseli a cégüket. Bosszantó, hogy nem nézte meg a határidő naplóját még reggel, már késő lemondani. A négyórásra emlékezett, de erre a megbeszélésre nem. Nincs mit tenni, nem tud korábban elmenni, kénytelen lesz Tamara látogatását elhalasztani.
Kiszól a belső telefonon a titkárságra:
- Kérem, hívjon nekem egy taxit és a taxis jöjjön fel, ha ideér. Köszönöm.
A Sárga Sárkány taxis céggel kötöttek megállapodást, mely szerint állandó jelleggel a rendelkezésükre állnak, hívás esetén öt percen belül kiállnak. Ez is az angol tulajdonos ötlete volt, mert olcsóbb, mint céges autókat tartani, főleg úgy, hogy egy bizonyos kvantum igénybevétele esetén a menetdíjból 30 % kedvezményt kapnak.
Tíz perc múlva már a taxissal tárgyal:
- Uram, egy szívességet kérek Öntől. Kérem, menjen el a kórházba, itt a címe, keresse meg a nőgyógyászaton Horváth Tamara kisasszonyt és vigyen neki enni, innivalót, meg édességet. Tízezer forint elég lesz? Az utat pedig számolja el a cégnek.
- Rendben lesz, uram! – hamiskásan mosolyog a középkorú taxis. – Milyen üzenetet adjak át? Visszahívjam Önt, ha végeztem?
- Nem, köszönöm, nincs üzenet és visszahívásra sem tartok igényt. Csak akkor szóljon, ha valami nem a terv szerint alakul.
- Értem – komolyodik el a taxis.
Pontban három órakor megjelenik Géza egy igen csinos, vékony, harmincas évei közepén járó hölggyel, aki úgy néz ki, mint aki néhány perccel ezelőtt a Vogue magazin divat rovatából lépett volna ki.
A csalódottságtól halvány grimasz suhan át Marcell arcán, mert sértőnek találja, hogy nem az ügyvéd jelent meg nála, hanem a titkárnője.
- Szervusz, Marcell! Bemutatom a Galambos ügyvédi iroda vezetőjét, dr. Galambos Zita ügyvédnőt. Zita, íme, a vezérünk, dr. Kun Marcell vezérigazgató úr.
- Üdvözlöm vezérigazgató úr! – nyújtja a kezét az ügyvédnő és Marcell legnagyobb meglepetésére, igen kemény és határozott a hölgy kézfogása.
Pillanatnyi hezitálás után Marcell nem a tárgyalóasztalhoz, hanem a dohányzóasztal köré, az antik fotelekbe ülteti le vendégeit, majd megkérdezi, mivel kínálhatja meg őket, de nem kérnek semmit, így maga is helyet foglal a harmadik fotelben.
Végignéz az ügyvédnőn és nem tudja eldönteni, hogy a karcsú lábai, vagy értelmet tükröző zöldeskék szeme vonzza jobban a tekintetét.
- Hallgatlak benneteket – pillant a kollégájára, majd újra az ügyvédnőn pihenteti a szemét.
Géza tömören ismerteti az előzményeket, kitérve a pályáztatás és a kiválasztás főbb elemeire, majd röviden rögzíti a per tárgyát. Galambos ügyvédnő azonnal átveszi a szót, amint rápillant Géza.
- Vezérigazgató úr, engedje meg, hogy eddigi ismeretem alapján vázoljam a per lehetséges módozatait. Tanult kollégám egy dolgot nem említett Önnek, hogy írásban adott titokvédelmi nyilatkozatom után betekintést kértem az iratokba, mert vakon nem vállalok megbízást, legyen az anyagilag bármily kecsegtető. Megállapítottam, hogy a történések és azok dokumentálására hivatott, a belső ügyrend szerinti érkeztető bizonylatok, valamint a szállító megküldött számlái között nincs teljes lefedettség. Álláspontom szerint, ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, az alábbi kérdésekre kell választ kapnunk…
Marcellt elbűvöli Zita, nőként és ügyvédként is, ahogyan egy szál jegyzet nélkül pontosan és logikusan fogalmaz, és érzése szerint ez a nő pontosan tudja, hol és mivel lehet megfogni az ellenérdekelt felet, de biztosra akar menni, nem hagyván támadási felületet az általa képviselt cégen. Óhatatlanul a kezére téved a szeme, nincs karikagyűrűje, csak a fehéraranyba foglalt gyémánt szórja fényét, ha rávetül a napfény. Férfi legyen a talpán, aki képes elcsavarni a fejét. Ha magánemberként csevegnének, megpróbálna udvarolni neki, de vezérigazgatóként nem teheti. Sajnos.
- Ha egyetértesz az ügyvédnő elképzelésével, az esetben javaslom a megbízási szerződés mielőbbi megkötését.
- Rendben van, készítsd el a szerződést. Örülök, hogy megismertem, ügyvédnő. Kérhetem, hogy a bírósági tárgyalások után is, így, hármasban beszéljük meg teendőinket?
- Nem látom akadályát, vezérigazgató úr.
Repül az idő, már négy óra is elmúlt öt perccel, amikor Marcell végre hazaindul. Útközben vesz egy csokor virágot, elvégre randevúra megy. Akarata ellenére képtelen a hatórás randevúra hangolódni, mert gondolatai állandóan Dr. Galambos Zita ügyvédnő körül kószálnak.
Közepes csokrot köttet, vegyes virágokból, s kocsija hátsó ülésére teszi, nehogy megsérüljön. Hazaérvén először is tusol, hajat is mos, és hajszárítás közben azon meditál, mit is vegyen fel. Végül egy királykék Armani öltöny mellett dönt, melyhez fehér inget vesz fel és világoskék selyem nyakkendőt köt.
Amikor kihajt a kapun, éppen akkor száll be egy nő a várakozó taxiba, s úgy tűnik egy pillanatra, mintha az ügyvédnő lenne. Nem, nem lehet, hiszen nem feltételezné Dr. Galambosról, hogy nincs autója.
A kávézóban már ott ül Kézdi Mara és felpattan, amikor meglátja Marcellt, és hevesen integet neki. A férfi egy pillanatra elbizonytalanodik, legszívesebben visszafordulna, de már késő. Odasiet az asszonyhoz, kezet fognak és éppen leülnek, amikor ismét felpattan Mara, s szaladni kezd a bejárati ajtóhoz, mely előtt egy vékony nő áll, tűzpiros kosztümben, fekete kalapban és körömcipőben, kezében apró fekete ridiküllel.
Marcell feláll, hogy jobban lássa a két nőt, s az ismeretlen hölgy a tűzpiros szűk szoknyában, az extravagáns szabású kosztümkabátját kiemelő fekete paszpóljával kimondottan finom falatnak tűnik, olyannyira, hogy legszívesebben beleharapna, mint egy finom, érett földieperbe.
Eszébe jut, hogy a virágcsokrot a kocsijában felejtette. Már késő kimenni érte, mert Mara az ismeretlen hölgyet egyenesen felé tereli.
- Engedd meg, drágám, - szól negédesen Mara -, hogy bemutassam neked Dr. Kun Marcell urat.
- Köszönöm, kedves Mara, de mi már ismerjük egymást! – nyújtja kezét a meglepődött férfinek - Üdvözlöm, Marcell, nem is sejtettem, hogy ma ismét találkozunk!
Ritkán jön zavarba Mara, de most ez a pillanat az, amelyet nem tud kezelni.
- Kezeit csókolom, Zita! Számomra igen kellemes meglepetés, hogy újra találkozom Önnel!
- Ha megengedik, akkor én elmegyek, beszélgessenek, ismerkedjenek! Jaj, de buta vagyok, hiszen maguk ismerik egymást! Viszontlátásra! – köszön el Mara és szinte menekül a helyszínről.
Zita szája sarkában megjelenik a huncut mosoly, melyet akkor vet be, ha biztos a győzelmében, s hamarosan belekezd kedvenc macska-egér játékába.
Folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Kedves Yolla!

Ez eddig találkozott az elképzelésemmel,
(legalábbis a tartalom) A kivitelezés az hagy némi
kívánni valót! Légyszíves szokj rá, hogy elolvasod
amit írsz, azután kijavítod a hiányosságokat, és a
hibákat! Az öt csillagot a tartalomra kaptad! (:-D)

Pusszantlak: emillio
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: