Csigaházak

Látogatók száma: 52

- Hogy van Ancsa néni?

- Hiába szólsz hozzá, úgy sem érti Ancsa néni, hiszen süket szegény.. - szólal meg az anya a háttérben, majd a lánya visszahúzódik..

Az anya amint kimondja ezt, már meg is bánta. Tudhatná, hogy nem azért szól az emberekhez a lánya, mert különösebben érdekli is a válaszuk, hanem mert neki, magának lenne szüksége arra, hogy néha-néha más emberi hangokat is halljon az anyjáén kívül, aki legtöbbször ki is merül a fegyelmezésben, és az intelmekben. Neki magának az lenne a fontos, hogy mások számára, amit mond, legalább meghallgatásra találjon, ha választ már nem is kap rá legtöbbször.

Az anya tudomásul veszi, mégis fájón érinti mások közömbössége valahányszor megtapasztalja ezt lányán keresztül. Mint már oly sokszor, a lányt látszólag mennyire nem érdekli az újbóli értelmetlen próbálkozása. Ki tudja mi zajlik benne ilyenkor, az elutasításra? Bár, az is lehet már rég túl is lépett az iménti egyoldalú próbálkozásán, hogy ismét nem talált beszélgető partnerre valaki személyében, mégsem adja fel.

A lány észre sem veszi, hogy anyja még mindig rágódik a látottakon, pedig ő is tudja, hogy az asszony nem hall jól, mégsem tud túllépni szó nélkül, ha ilyet tapasztal.

Azt a lány már nem is látja, csak az anya néz utána értetlenül, milyen gyorsan eltűnik a kanyarban az öregasszony, aki egy pillanatra azért visszanézett, vajon ki is szólhatott hozzá már nem először. Csak észlelhette, hogy mélyen kihajolva a földszinti ablak egyikén, valaki megszólította - gondolja az anya, miközben kevéske szemétjét borítja éppen a kukába, de már igyekszik is vissza a házba, hálóingére felkapott köntöse nem nyújt védelmet, neki még a kora tavaszi hűvös levegő is megárthat. Emiatt is szedi a lábát, már amennyire a fájdalom, amit érezhet, sietni engedi.

Alkalmi süket-e, vagy esze ágában sincs szóba elegyedni a fiatal lánnyal, ablakon keresztül meg főleg nem, tovább növelve a kockázatát annak, hogy a végén még meghűl - gondolja az anya gyanakvón. Logikus pedig a viselkedése, hiszen látszik rajta, fogalma sincs milyen apropóból szegezte hozzá a kérdést a lány. Nem is érti mit mond, talán nem is hallja. Azt meg végképp nem tudhatja miért van ez, pedig mennyire egyszerű kérdést tett fel neki, és már nem először:

- Hogy van, Ancsa néni?

A régóta hogyléte felől nem kérdezett asszony meg sem áll, bár valamit hallott, de megy egyenesen tovább, szokásos rituáléját űzi, belekukkant még a levelesládájába, majd nagy dírrel-dúrral, hogy megint nem kapott semmi jót, a lift ajtaja hangosan csapódik be utána, ami végül felviszi a tizedik emeleti csigaházába..

Hűvös levegő árad szét a lakásban. A kereszthuzat megtette a hatását, amint a bejárati ajtó kis ablaka hirtelen becsapódott.