Ecsetvonások - havazás
Látogatók száma: 43
A csudát, dehogy! Ez a tagadómondat válasz volt arra a sóhajra, hogy borzasztó dolog lehet a világtól elzárt faluban élni, most hogy befújta az utat a hó. No, nem mondom, vannak helyzetek, hogy sürgősen orvos kell, vagy mentő, szülni készül valaki,
A csudát, dehogy!
Ez a tagadómondat válasz volt arra a sóhajra, hogy borzasztó dolog lehet a világtól elzárt faluban élni, most hogy befújta az utat a hó. No, nem mondom, vannak helyzetek, hogy sürgősen orvos kell, vagy mentő, szülni készül valaki, vagy éppen meghalni, ilyenkor valóban belengheti a behavazott települést a pánik, de ezek különleges és ritkán előforduló események, és ilyenkor nem csak a honvédségi terepjáró érkezik a beteghez, hanem a körzeti, meg az országos televízió is.
Jut eszembe! A szülő nő nem beteg, megszülhetné gyermekét otthon, csak ezt nem támogatja a mai felfogás, tán még a „kamara” sem, ráadásul (ha van?) tíz falura’ ha jut, egy-egy bábaasszony. Ne tessenek’ a bábaasszonyi hivatást összekeverni a védőnőivel.
A faluban, ha befújta az utat a hó, egyáltalán nincs pánik, megkönnyebbülés lesz úrrá a lakosokon. Végre - mondják.
Végre nem kell munkába menni, néhány napig nem szívja a vérünket minimálbérért a város, nem kell iskolába se menni. Egy hétig várhat az útlevél-csináltatás, marad a pénz az ablakban, nem lesz Praktiker, meg Metró, a sógor is nyugodtan „pőcsikélhet” a kórházi ágyon, látogatás nuku’, aki beteg, az nyögjön ott a jó melegben!
A számszerűsíthető többség otthonaiban meleg van, a televízió adása jó minőségben fogható, a gyermeket nem kellett zöld hajnalban az ágyból kiverni, a disznók, és a tyúkok is mintha tovább szundikálnának. A mai reggelen a cica is bejöhet. Béke van.
A jószágot persze ellátja az ember, igaz, most úgy, hogy a pizsamára húzza föl a nadrágot, meg a hirtelen fölkapott csizmát, mert etetés után még vissza lehet bújni a jó, meleg ágyba...
A kávét sem kell futtában, tűzforrón behörpölni, borotválkozni, meg ki a franc’ akar. Itthonra - minek, kinek? Reggeli készül, szalonna, kolbász, tojás, előtte egy kis pálinka, utána boros tea.
Törölgeti csipás szemét a gyerek, most majd elmesélheti, hogy miért kapott két egyest - a múlt héten, egy napon -, a szobájában is rendet csinálhat, éppen itt az ideje. Az asszony most kimoshatja, letörölgetheti, elpakolhatja, megvarrhatja. Ő is nyert egy napot.
Nincs kenyér! Szegény falusiak ott állnak kenyér nélkül, na és? Ha akarnak, sütnek! Igen - kemence híján’ is. Ha nem: almaleves készül, vagy lebbencs, fasírt, tört krumplival, derelye, vagy mákos tészta, „lepcsánka”, vagy „cinke” (Nézz utána!). A párolt rizshez sem kell kenyér.
Aztán havat lapátol az ember, kiszabadítja a nyári konyhát, de hogy, hogy nem, előbb a pincét. Aztán - hólapátolás közben -, egyszer csak ott a szomszéd. Két ember hamarabb halad, messzebb’ lát. Előbb ugyan csak a másik pincéig, de onnan már az is sejlik, hogy nyitva van a kocsma.
Az asszony fölfedezi, hogy az üzlet előtt havat söpör a fodrász, délután a fiú elmegy a barátjához, a lány is vendégeket vár... A fodrásznál a búra’ alatt szétterül a pletyka, a kocsmában koccan a biliárdgolyó, angyali béke.
Had essen! A tél legyen tél, a városiak meg had birkózzanak, kinek-kinek a maga keresztje.
tornyi ferenc
Hozzászólások
időrendi sorrend
Az ilyen szélsőséges időjárás okoz némi gondot azért... mert bejutni is ugyanolyan nehéz lehet, mint kijutni.
Én csak tudom, aki 69-ben hasonlóan, mint többen "kirekesztettnek" éreztem magam, amikor a város egyik széléről a másikig sem tudtam, csak nagysokára eljutni. Hát élesben ez ma sem lehet másként, nem úgy egy meleg szobából vissza-, ill. kitekintve beszélgetni róla.
Igaz, nem nagyon élveztem a korai hóseprést és már újra kezdhetném, de nincs kedvem hozzá.