újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Egy új élet kezdete

Látogatók száma: 64

Ha már ovi meg semmittevés, délelőttre nem tudtam jobb programot kitalálni, mint hogy polgárpukkasszak kedvenc közösségi oldalamon. Beléptem, és az egyik volt kolléganőm abban a pillanatban rám írt: "Gratulálok!"
Gyorsan számot vetettem magammal, hogy milyen fontos életeseményemről maradtam le, ami gratulációra szorul. Mivel rövid gondolkodást követően a napom egyetlen nemes cselekedeteként mindössze annyit tudtam megnevezni, hogy ölben vittem félig alvó 20 kilós hatévesemet az óvodába, inkább gyorsan rákérdeztem, mivel érdemeltem ki elismerését.
"Felvesznek dolgozni." - jelentette ki Móni.
Ja, hogy engem, dolgozni. Haha. Vicces. És gondolom, nem is fel-, hanem visszavesznek, mert megbánták, hogy túl szigorúak voltak hozzám. Üdv az álomvilágban.
Aztán Móni elkezdte rám zúdítani a részleteket. Hogy az állásinterjún nagyon szimpatikus voltam Balázsnak, aki felhívta őt, leinfózta, hogy milyen munkaerő vagyok, és amikor ő közölte, hogy szuper, érdeklődött, hol a bibi, miért jöttem el a cégtől. Móni őszintén kitálalt neki, a főnök viszont nem tartotta égbekiáltó bűnnek távozásom okát, és közölte, hogy akkor engem választ a jelentkezők közül. De ha Balázs keres, lepődjek meg, mi nem is beszéltünk. Még fel sem ocsúdtam, de megígértem Móninak, hogy ez a beszélgetés köztünk marad.
Szóval van munkám, csak még nem tudok róla.
Van egy régi ismerősöm, szintén Balázs, de mindenki csak DD-nek hívja. Túlzás nélkül ő a legszimpatikusabb pasi a világon. Jóformán semmit nem tudunk egymásról, de valamiért mindig mosolyogva, elképesztően csillogó szemekkel és hatalmas lelkesedéssel tud nekem köszönni, ha meglát, és ez kölcsönös. Ezek a futó találkozások többnyire úgy zajlanak, hogy egymásra nézünk, köszönünk, vigyorgunk, aztán miután elfordultunk, megerősítésként megint egymásra pillantunk, és megyünk tovább a dolgunkra. Ő az az igazi "van benne valami csávó" típus, akit kétszer stíröl végig a nő. Legalábbis én mindenképpen. Most jutott eszembe, hogy ő ott melózik, ahol elvileg már én is. Nyáron, mikor még a cégnél dolgoztam, ügyfeleik voltunk, és amíg ők nálunk munkálkodtak, érthetetlenül megnyugtató volt a jelenléte. Cigizni is kétszer olyan gyakran jártam ki az épület mögé, hogy válthassunk néhány szót. Előre örülök, hogy munkatársak leszünk. Persze nem azért, mert enyhén szólva bejön, hanem mert jó lesz úgy kezdeni egy új munkahelyen, hogy van egy kedves ismerős, akire támaszkodhatok. Gyorsan rá is kattintottam az adatlapjára azzal a céllal, hogy lelkendezzek neki jövőbeli kollegiális kapcsolatunk miatt, de aztán, mivel nem akartam túl nyomulósnak tűnni, nem küldtem el az üzenetet. Ha Móni nem csak hülyített, úgyis találkozunk nemsokára...

A cikket írta: Bigyóka

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Na végre megtudtam ki az a DD és honnan fújta a szél az utadba... E nélkül törhettem volna a fejem és egy csomó kérdést tehettem volna fel, amire várhattam volna a választ... :-)

Hurrá! Ennek örülni kell, gondolom te is örültél! Az látszik. :-)
Köszönöm! :)
naonjo
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: