Elszaladt az idő...
Látogatók száma: 55
Tegnap volt a 20. születésnapom. Nagyot néztem, hogy már ennyi idős vagyok:D Nagyon gyorsan megy az idő! Sok kiskori emlék még nagyon élénken él bennem, mintha csak tegnap lett volna... Sok jó és sok rossz is van, de én inkább a jóra koncentrálok:P
Emlékszem elég sokmindenre, kiskoromból. 4 éves koromig normálisan éltünk, úgy, ahogy egy rendes család. Akkor tájt született a Hugom. Nemsokkal később aztán jöttek a gondok, Anyu és Apu között. Nem szeretnék mesélni most az ezt követő 8 évről, mert igen keserves volt. A lényeg, hogy egy időre külön mentek a szüleink és ebben az időben egy másik férfi próbálta átvenni az apa szerepét. Megjegyzem: NAGYON nem értett hozzá... A többit jobb, ha le sem írom (...)! Röviden annyit, hogy testi-lelki terrorban tartott bennünket:/ Akkor örökkévalóságnak tűnt az a 8 év, ami következett, de így visszatekintve, gyorsan elment. Persze, kitörölni nem lehet azokat az emlékeket, de agyalni sem érdemes rajta, hiszen elmúlt és ez a lényeg. Végülis visszakaptuk Aput, de ennek ellenére még sokáig pszichológushoz jártunk és miután helyre tudott tenni Bennünket, megint jónak láttuk a világot és csak úgy rohantak az évek. Na igen... mikor valami nagyon rossz, akkor mintha állna az idő, de ha valamit élvezünk, az bezzeg gyorsan eltelik:-) 12-13 éves koromtól tehát felgyorsultak az események, illetve inkább azt mondom: újra nyugodtan élhettünk. 16 éves koromban ismertem meg Szabinát:-) Erről a gyönyörű időszakról már írtam... Sajnálom, hogy csak 2 évet kaptunk a Sorstól:-( Viszont az a 2 év volt a legszebb 2 év az életemben! 18 éves voltam, mikor megtörtént a baj:/ Az azóta eltelt 2 év (már 2 éve??? Te jó ég, tényleg rohan az idő!) viszont szintén elrohant. Persze a Sors megint nem kímélt minket, 3 hónapja (most lépünk a 4.-be) elvette Anyut is:-(
Így most itt vagyok, 20 évesen. Mintha csak tegnap lett volna, hogy 3 évesen Apuval birkózom az ágyon XD ...vagy amikor az óvodában veszekedtem egy csoporttársammal, mert meg akartam védeni a kislányt, akibe "szerelmes" voltam:D ...vagy amikor Gergővel veszekedtem, akivel a mai napig tart a Barátságunk! ...és még rengeteg emlék.
A 18. életév mindenkinek az életében egy igen fontos dátum. Olyankor úgy érzi az ember, hogy felnőtt, hogy jobban kitárult előtte a világ, stb. Én is azt hittem, de Anyu elmagyarázta, hogy nem attól felnőtt valaki, hogy 18 éves, hanem a gondolkodásmódjától. Na igen... azért szerintem még nekem is bőven van hová fejlődni, ezzel kapcsolatban is XD Igazából, nem is ezt akartam most mondani, csak beugrott, hogy Anyu ezt mondta. Azt szerettem volna mondani, hogy alig vártam már, hogy betöltsem a 18. életévem és kíváncsi voltam, hogy milyen érzés lesz. Nem volt benne semmi különös. Anyu olyan büszke volt, hogy felnőtt az egyik gyermeke. Ezt igazán csak a szülők érzik, én nem éreztem át annyira, hogy "hú, most felnőttem". Na, majd megértem én is, hogy miért volt büszke Anyu, ha egyszer Apa leszek:-) Emlékezetes marad a 18. születésnapom.
...viszont, itt van/volt, egészen pontosan tegnap, a 20. születésnapom. ...és ilyenkor örül az ember. (Na ja, "örül", hogy megint egy évvel idősebb lett... :D) Szóval örülnöm kellett volna, de mégsem tudtam teljesen, mert hiányzott Valaki... Anyu! Olyan rossz volt, hogy most nem lehet itt, úgy, mint eddig! Emlékszem, még tavaly is milyen boldogan telt a születésnapom:S Mindig Ő csinálta nekem/nekünk a tortát:-) Sokáig a csokitorta volt a kedvencem és egy ideig még kérdezte, hogy milyen legyen, persze mindig az volt a válasz, hogy csokis. Aztán már nem is kérdezte, csak annyit: "Nem unod még a csokitortát?" :D :-)) Arra is emlékszem, hogy mindig megtréfált valamivel:-) Hiányoznak ezek a dolgok:-( ...és persze legfőképpen Ő maga!!
Mindent összevetve: A mostani születésnapom nem olyan volt, mint az eddigi 19... Persze, itt van a Hugom, itt van Apu, akiket természetesen nagyon szeretek és örülök, hogy itt vannak! ...csak Anyu nagyon hiányzik! ...de azért igyekeztem tegnap mosolyogni. :-)
Ha már az idő múlásáról beszélünk (ill. csak én XD), teszek be pár kiskori képet:D Kérték, így közkívánatra történik ;-)
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Boldog szülinapot kívánok Neked! Hidd el rengeteg csodálatos dolgot tartogat az élet számodra, és ezt anyukád odafentről 'látni' fogja.
:)
Üdv
L.
:)
Kedves Gyuszkó!
Boldog szülinapot kívánok Neked! Hidd el rengeteg csodálatos dolgot tartogat az élet számodra, és ezt anyukád odafentről 'látni' fogja.
:)
Üdv
L.
Köszönöm szépen! ;-)
Igen, hiszem, hogy sok szép dolog vár még. Optimista ember vagyok:D Igen, biztos vagyok benne, hogy lát mindent Anyu!
:-)
Üdv és örülök, hogy erre jártál!
Ja, és nagyon cuki voltál!!!
:)
Annyira aranyos kisbaba voltál! :)
Pussz, Tündér
Boldog szülinapot utólag!
Annyira aranyos kisbaba voltál! :)
Pussz, Tündér
:D :D köszi!
Puszi ;-)
Édes!!! :)
Vannak még, de csak 5 db.-t engedett betenni:/
Köszi! :D
Vannak még, de csak 5 db.-t engedett betenni:/
Pussz, Tündér
Mindenre van megoldás. Írj még egy cikket… vagy sok cikket! :)
Pussz, Tündér
Tervezek cikket írni, csak ki kell találnom, hogy miről:P
Puszi!
Igen! Anyud mindent lát! Ezért nem mindegy, hogyan viselkedsz. Hogy veszed az akadályokat...
Tündéri kölyök voltál, és most is az vagy! :-))
Boldog szülinapot! Még rengeteget!
Puszi
Juli :))
Szia Gyuszkó!
Igen! Anyud mindent lát! Ezért nem mindegy, hogyan viselkedsz. Hogy veszed az akadályokat...
Tündéri kölyök voltál, és most is az vagy! :-))
Boldog szülinapot! Még rengeteget!
Puszi
Juli :))
Én is biztos vagyok ebben! ...és azt is tudom, hogy azt is látja: hogyan veszem az akadályokat, igazad van! Ennek tudatában próbálok erős lenni, amennyire csak tudok! ...és pontosan emiatt érzem magam annyira rosszul, mikor "gödörbe" lépek néha:/ ...mert így olyan, mintha meghátrálnék, vagy nem is tudom:S
Köszönöm:-) :D
A köszöntést is köszönöm!
Puszi! ;-)
Okés, hogy írtál! Ez sokat segít. Én 3 részt írtam édesapánkról. Nekem is hiányzik. De még van hátra pár rész, amit meg akarok írni, de még azokat nem tudom, túl közeli még, hogy elment:-( Azt érzi az ember, hogy épp mihez van ereje.
Azt hiszem, idővel a hiányuk átváltozik valami mássá. Talán egy másfajta szeretetté.
Üdv,
Pinokkió
Szia Gyuszkó!
Okés, hogy írtál! Ez sokat segít. Én 3 részt írtam édesapánkról. Nekem is hiányzik. De még van hátra pár rész, amit meg akarok írni, de még azokat nem tudom, túl közeli még, hogy elment:-( Azt érzi az ember, hogy épp mihez van ereje.
Azt hiszem, idővel a hiányuk átváltozik valami mássá. Talán egy másfajta szeretetté.
Üdv,
Pinokkió
;-)
Igen, az írás sokat segít! Mindig is írtam, ha valami bajom volt. A gondokat nem oldja meg, de legalább egy kicsit könnyebbnek érzi magát az ember, miután kiírta magából a dolgokat. Sajnálom Édesapádat!:/ Fogadd Őszinte részvétem!
"Azt érzi az ember, hogy épp' mihez van ereje." Igazad van! Én is ezt próbálom sokszor elmagyarázni, mikor valaki azzal jön, hogy gyenge vagyok... kösz:/ Szóval igen, érzi az ember és semmit nem lehet siettetni!
Idővel biztosan kicsit enyhül majd a fájdalom és ahogy mondod: valóban más veszi át a helyét, esetleg szeretet. Remélem!
Üdv!
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT !!!!!! Minden földi jót kívánok sok-sok szeretettel Éva. Puszi.
Köszönöm szépen a köszöntést is és a jókívánságokat is!
Minden jót, Neked is!
Puszi!
A szülinapodról már lecsúsztam, de bárki is hozott közénk, köszönöm neki. Örülök, hogy "megismerhetünk" itt téged. Írj sokat!
:-)
Donna "hozott" ide. Köszi, én is örülök, hogy itt lehetek és megismerhettelek itt Titeket!
Írok!