Én hordom a nadrágot
Látogatók száma: 56
Ja meg a kalapot is ha lenne.
Manapság jöttem rá sok idő után hogy én vagyok az úr a házban. Minden úgy történik ahogy én akarom. Nem ismerek ellenkezést. Ha kimondok valamit, akkor mindenki pattanjon és csinálja. És ez így is történik. Lesik a parancsaimat. Ha azt mondom a feleségemnek, hogy szükségem van meleg vízre, akkor ő azonnal hozza. Tudja, hogy mosogatni akarok. Nem lábatlankodik körülöttem ha pucolom az ablakokat és tudja azt is, hogy ki nem állhatom ha porszívózás közben zavarnak. Inkább elmegy tévét nézni a drága. Lábujjhegyen járkál a lakásban amíg megfőzöm az ebédet, mert én a csendet szeretem, de ha még délután nekikezdek megvarrni az elszakadt nadrágjaimat, akkor ő, hiába nagyon fáradt, készségesen mutatja meg hogy hol található a varrókészlet./ Hogy honnan tudja?...Ez számomra is rejtély ...Nagyon okos nő./ A lányaim szombat reggel katonásan állnak a szobáik előtt kezükben a ronggyal és nem siettetnek. Szelíden megvárják amíg végzek a portörléssel és a reggeli készítéssel is. Ügyes lányok. Tisztában vannak azzal, hogy régi gyermekkori hobby-m az égve felejtett villanyok folytonos lekapcsolása, ezért szívesen beszállnak a játékba. Nem hagynak unatkozni. Hat szoba, meg a többi helység az barátok között is tizenöt kapcsoló és cirka ötezer watt.
Jó játék ám és kemény sport is. Két szinten le-fel. Ajánlom mindenkinek.
Hogy milyen nagy a hatalmam a házban, ezzel még az állatok is tisztában vannak és nem cipelnék az üres táljaikat egyik családtagom lábai elé sem, csak az enyémhez, tudván hogy egyébként éhesek maradnának, hiszen egyik gyermekem sem fosztaná meg tőlem ezt a felettébb magasztos tevékenységet.
-Lányok. Kinti takarítás - mondom és indulok a lépcső felé. Az udvaron vörös viacolor burkolat van, amit az ő erős kezecskéik biztosan megsértenének azzal a durva seprűvel ezért csak a veranda ajtót nyitják ki előttem, nagyon készségesen és felettébb mosolyognak közben, mert nálunk mindennapos a vidámság. Ugye érthető? Általában délutánonként, királyi fotelemben nézegetem megelégedett megnyugvással a kicsi rezidenciámat és ilyenkor fekszenek lábaim elé alattvalóim, különböző apró cédulákra írt vágyaikkal, amiktől rendszerint a pénztárcám szokott felettébb nagy gyorsasággal két dimenzióssá változni. No de jobb adni, mint kapni. Nyugtatom magamat, és néha azért én is kapok valamit. Most például a megajándékoztak egy régi, kis gerebenre hasonlító szerszámmal.
Jól van. Megyek megfésülöm a kutyát.
A cikket írta: Pumukli56
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Üdv:Ailet
Minden tiszteletem az Öné! Jókat derültem olvasás közben. Öröm is, ha az ember a szolgái kedvébe járhat.
Bokor
Tisztelt Pumukli!
Minden tiszteletem az Öné! Jókat derültem olvasás közben. Öröm is, ha az ember a szolgái kedvébe járhat.
Bokor
Egy
ilyen "úr a háznál" kész főnyeremény!
(Bár nemtudom, meddig bírnám), de szivesen kipróbálnám, kb- egy hétig.
Utána megölne az unalom.
Maresz
Szia Pumukli!
Egy
ilyen "úr a háznál" kész főnyeremény!
(Bár nemtudom, meddig bírnám), de szivesen kipróbálnám, kb- egy hétig.
Utána megölne az unalom.
Maresz
Én az otthonodat kicsit azért irigylem, ha a fele igaz, akkor is... szívesen gyűjteném magam köré az alattvalóimat ilyen környezetben. Jut is, marad is... :-)
Puszi,
Éva