Felelősség!
Látogatók száma: 47
A napi sajtó tele van olyan hírrel, hogy ittas vezetés miatt meghalt ennyi és ennyi ember, nekiment valaminek az autó, mert fáradt a sofőr, gyorsan hajtottak, siettek. Számomra megfejthetetlen, hogy aki autóba ül miért siet?
Rohanó világban élünk valóban, de ennyire, hogy semmi nem drága a saját életünk sem?
Idős házaspár fának ment ketten meghaltak.
Lehet én vagyok más felfogású, de egy bizonyos kor után újra vizsgálnám a jogosítványok jogosságát, mert egy kor fölött a reflexek már nem jól működnek, rosszul látunk, hallunk, ... stb.
Én sietek, ezért időben indulok el, igyekszem a villamosmegállóhoz, mert elmegy az érkező járat sokat kell várakozni a következőre, de aki eleve egy járműbe ül be, az miért nem indul egy 10, 15 perccel hamarabb és már nem kell taposni a gázt.
Az ittas vezetőktől pedig azonnal elvenném a jogosítványt, ugyanúgy a drogosoktól is, és bizony igencsak meggondolnám, hogy egyáltalán visszaadjam-e?
Aki iszik és vezet, az olyan számomra, mint egy előre kitervelt, és szándékos emberölés.
Vitázhatunk, hogy nem azzal a szándékkal ivott, vagy ült az autóba, de sajnos az lett a vége!
Én sem járok egy machete-val hadonászva a város utcáin, hogy eljussak valahova.
Meggondolom még azt is merre, hogyan megyek. A vakjelző botommal sem hadonászok, nehogy megüssek valakit, inkább lassabban megyek.
Most, hogy a fiam és a menyem hazalátogattak négy napra a Mamát, édesanyámat meglátogatni, egy baráttól kölcsön kértek egy autót. A fiam kint is vezet, sokat. Motort is, autót is. Ott mások a biztosítások, és a törvények is. Kint jár egy autó, amely képeket készít az autóról és a vezetőről is, ha gyorsan hajt megy a csekk, ha nagyon gyorsan bevonják a jogsit, és a legközelebbi rendőr már emeli ki.
Itthon is vezet, de vezetés közben soha nem telefonál, nem hajt gyorsan. Most is volt a haveri körben jelzés, hogy ide, és oda nem ment, miért? Nem jutott rá idő, és nem rohant nem hajtott gyorsan, nehogy bajt okozzon magának, másnak.
Az a baj, hogy mi emberek vagyunk figyelmetlenek, felelőtlenek, mert kihívjuk a sorsot, magunk és embertársaink ellen, de sajnos többnyire a vétlen fizet.
A felelősséget és minden ilyen dolgot gyerekkorban kell megtanulni, mert később nehezebben alkalmazkodik a természetünk a dolgokhoz.
tegnap egy kisfiú a leszállt a kis biciklijéről, és megállt a zebránál az anyukája mellett,és várakoztak, hogy elmenjenek az autók. Az anya mondta szálljon vissza és mehetnek, mire a kisfiú:
- Apa azt mondta, a kresz szerint le kell szállni és áttolni gyalog, majd a másik oldalon szállunk fel.- és aranyosan mosolygott.
Így a gyerek végett tovább várakoztak, mert újabb autók érkeztek, de amikor ezt a gyerek az apukájától tanulta mind a ketten biciklivel voltak.
Benne már megmarad a türelem és a rend szeretete, tisztelete.
Ilyenkor kérdezem magamtól ezt sok ember miért növi ki ? Van megoldás?
A cikket írta: Divi Éva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon jó írás! Ez az "aktualitások" rovatba illene, Bokor úr mellé!
Én egy ideje nem rohanok. Voltak jelek...!!! Az elsőket nem vettem komolyan, majd egyre durvább jeleket kaptam. Az utolsónál szerencsére csak az autóm bánta...
Lehet hogy jelek nélkül nem vesszük komolyan a világot?
Üdv,
Pinokkió
Én sokat vezetek, bár nem nagy távokat, de akkor is osztom a véleményedet. Egyszer kialvatlanul ültem reggel kocsiba, igaz előző este ittam is egy kicsit, de soha többé! A hajnali üres várost és magamat veszélyeztettem, de azóta nagyon óvatos vagyok! Még akkor sem ülök az autóba, ha nem tudok figyelni valamiért, mert tapasztaltam, hogy rettentő nagy a kockázat. Nagy felelőtlenség másokkal szemben is.
A felelőtlenségre meg talán az a megoldás, ha valami drasztikus filmet vetítenének le azoknak, akik jogosítványt kapnak. Az talán elgondolkodtató mindenkinek.
Üdv: Ailet
Én csak mint utas oldaláról érzékelem a felelősségét a volán mögött ülőnek. Bízom benne, ez az alap. De nem egyszer tapasztalom mások felelőtlenségét egy előzés alkalmával pl. Nem jó, amikor visszarántja a kormányt, mert a barom állat mögötte kivágódik, mert miért is ne sietne az őrültje. Ilyenkor aztán megy az anyázás, amin már cseppet sem lepődök meg. Mit érez az a vezető? Lehet rutinos és mégis kihozza belőle más baromsága. Ilyenekkel vannak tele az utak sajnos. Pedig az autó egy csodálatos találmány. Seperc alatt - a fenét - lehet eljutni egyik helyről a másikra. Nem kéne a gyors hajtásban megmutatni, mire képes a járgány. Nem éli meg esetleg, hogy megtudja. Nem tévesztettem. :-)
Puszi,
Éva