újabb események régebbi események további események
15:42
Tündér módosította a naplóbejegyzését
15:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:35
Új cikk került fel a weboldalra
21:37
m.lilla válaszolt egy szavazásra
20:49
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
19:04
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
10:56
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:45
Sark Csillag új bejegyzést írt a naplójába

Golyóbisok

2017. augusztus 21. - Látogatók száma: 48

Fennakadt a hevenyészve behúzott sötétítőfüggöny sarka és a féltenyérnyi résen át éppen az alvó arcába süt az éles napfény nyaláb. Megrezdül az asszony pillája. Jó dolog a napfény simogatására ébredni és tudni, hogy egyedül van a lakásban. Ma is felkelt reggel ötkor, elkészítette férjének a reggelit és becsomagolta az uzsonnáját, majd lefőzött négy adag kávét, amiből megivott egy kupicányit. Azért csak annyit, mert a főorvosnő szigorúan megtiltotta neki a kávéivást. Ugyanezen a semleges hangon közölte vele a diagnózist: unipoláris depresszió. Kapott két nagy üveg gyógyszert, melyen csak a neve van feltüntetve. Az egyik fehér golyóbis, abból szigorúan napi három szemet vehet be, a másikból, a kék színűből akár óránként elszopogathat egyet. Szükség szerint. Visszafeküdt az ágyába és azonnal elaludt. Nem ébredt fel arra sem, amikor Bandi, keresztülment a szobán, elhaladva az ágya mellett, és szokása szerint megsimogatta az arcát. Ez az összes gyengédség, amire az elmúlt öt évben, nyugdíjazása óta a férjétől számíthat. Hol van az leírva, hogy az aktív munka befejeztével le kell mondania a nemi életről? Nem, mintha kívánná a szeretkezést, ahhoz túlságosan fáradt. Kihagyta a vacsorát, ennek ellenére úgy érzi, hogy felpuffadt a hasa, mintha megevett volna két nagy tányérral a kedvencéből, a rakott kelkáposztából, amin a családjából egyedül a fiával kell osztoznia, feltéve, ha Andris hazajön, mert sem a férje, sem a lánya nem szereti, az unokái pedig az anyjukat utánozva eltolják maguk elől a tányérjukat, jelezvén, hogy nem kérnek belőle.
Semmi kedve kinyitni a szemét, felkelni, megmosdani, felöltözni és elkezdeni a napi ténykedését. A házimunka teljesen értelmetlen. Csak elkezdeni lehet, mert soha sincs vége, ez egy permanens folyamat, ami nála a harminchét évvel, ezelőtti házasságkötésével kezdődött, és az óta is tart. A száznegyven négyzetméteres házban képtelenség egyszerre tisztaságot és rendet produkálni. Míg dolgozott és kicsik voltak a gyerekei, addig nem jutott rá elég idő, a későbbiekben pedig a lelkesedésével párhuzamosan egyre fogyott az ereje.
Jelenleg egyetlen porszem sincs a lakásban, és rend is lehetne, feltéve, hogy kivasalná a különféle helyeken glédában álló tiszta ruhaneműket, ágyneműket, terítőket, de ezt akkor sem tenné, ha egekig érne benne a vasalási vágy. Andris barátnője idehordja a mosnivalót, mert neki nincs ideje ilyen hívságokra, és hálából kivasal. Mikor lesz erre ideje? Amikor kifogy az utolsó szál tiszta fehérneműből is. Andis majd telefonál, hogy eljönnének vacsorázni, és beállítanak két nagy utazó társával, amiből kipakolják a fürdőszobában a következő adag mosnivalót. Szerencsére a lánya, Dorka, belátja, hogy anyjának már erre nincs energiája, ő csak a két gyerekének felügyeletét bízza rá. Az ötéves és kétéves örökmozgó kisfiú állandó felügyeletet igényel. Két percre sem ülhet le.
Betegsége ürügyként szolgál ahhoz, hogy megússza a főzést. Inkább rendel a sarki kocsmából, kinek-kinek a kedvére való ételét, és a mosogatógép majd elmosogat.
Hiába tartja csukva a szemét, már képtelen visszaaludni. Jobb, ha felkel, beveszi a gyógyszereit és elfoglalja magát. Felkel, elhúzza az ablakokon a sötétítő függönyöket és huzatot csinál, hogy kiszellőzzön a lakás. Bandi nem ágyazta be az ágyát, akkor a sajátját is úgy hagyja. Legalább szimmetrikus. A két egybenyitott szoba közötti boltív nem választja el a teret, így ő is ágyból nézheti a televíziót, igaz, azt az adást, amit a férje választott. Átköltözhetne a lánya régi szobájába, abban is van televízió, csakhogy akkor jelenlétével nem tudná idegesíteni Bandit, aki megérdemli, hogy miatta lelkiismeret furdalása legyen.
Beveszi a golyóbisokat, utána azonnal muszáj néhány falatot elnyámmogni, mert amit evés címén produkál, arra nincs igazán megfelelő kifejezés. Megvajazza a vékony szelet rozskenyeret, sót perget rá és vág hozzá két szelet zöldpaprikát. Ez a reggelije, két korty hideg kávéval.
Augusztus második felében is harminchat fok melegről beszélnek az időjárás előrejelzésben. Éppen ideje lenne ablakot pucolni, még a hidegebb idő beállta előtt, leszedni az ágytakarókat, plédeket, kimosni és kiteríteni a kertben, a szőnyegek tisztítása se maradhat el. Van itt munka, nem is kevés, csak ne lenne annyira fáradt, hogy az utolsó falat vajaskenyeret már alig bírja legyűrni. Hová lett belőle az energia, amelyből pedig tisztességesen ellátta a természet? Érettségi után dolgozott, esti egyetemre járt, szakszervezeti bizalmiként rendszeresen szervezett társadalmi munkát, emellett a barátnőjével, akivel közös albérletben lakott, szinte valamennyi hétvégén eljártak szórakozni. Moziba mentek, vagy színházba, vagy a barátaikkal buliztak, kirándultak, esetleg reggelig verték a blattot, mégsem érzett soha fáradtságot. Később, amikor két gyerekkel kellett bevásárolnia a falu központjában lévő közértben, és a téli jeges úton egyik kezével tolta a babakocsit, a másikkal meg szorította a kislánya kezét, akkor sem érzett fáradtságot, pedig hazafelé a dombnak felfelé navigálta a kisfia mellé tett bevásárló szatyrokkal nehezített gyerekkocsit, miközben egy pillanatra sem engedhette el Dorka kezét, mert kislánya képes volt pillanatok alatt elcsatangolni.
Gyáva volt, mert hagyta magát Banditól rábeszélni az egyetem abbahagyására, miután férje érettségizett szakmunkásként rosszul viselte felesége magasabb műveltségét, amelyet diplomával megfejelve képtelen lett volna elviselni.
Áldott állapotban volt és egy hónappal a kislánya születése előtt tartották meg az esküvőt, szűk baráti körben.. Megvárták, míg elkészült az ikerház, amit Bandi épített a szülei házának a telkére, és a másik lakásba beköltöztek az anyósáék, akikkel jó viszonyban állt mindaddig, míg bejárt dolgozni. Csakhogy a gyes alatt mama napközben többször is átjött hozzájuk, belekötött az élő fába is, és az ifjú asszony ellen hangolta a munkából hazatérő fiát.
Miért jutnak eszébe ezek a régi történetek? A mennyországba költöztek a szülei és az anyósáék is, a vidéken élő öccsével és annak családjával pedig legfeljebb sátoros ünnepeken találkoznak.
Ideje bevenni még egy szem kék golyóbist. Állítólag az hangulatjavító. Nem most kellene szednie, hanem jóval korábban kellett volna. Először amikor megpofozta Bandi, mert nem talált vasalt inget a szekrényben. Dorka kanyarós volt, nem mehetett az óvodába és azt sem tudta, mit csináljon, hogy a kétéves Andriska ne kapja el nővérétől a betegséget. Anyósa nem segített semmiben, csak kritizálta, hogy kevés sót tett a pörköltbe, és miért nem süt süteményt is, azt nagyon szereti Bandika, és megszokta, hogy hetente kétszer süt neki finom házi süteményeket, ám ez már a feleség dolga, nem az övé. Másodszor Andris hetedikes korában, midőn a gyengébb bizonyítványa miatt, Bandi lekevert a fiának két nagy fülest. Akkor elszakadt a cérna és a palacsintasütővel leütötte a férjét. Közölte vele, ha nagyon ugrál és kezet emel rá vagy Andriskára, akkor megöli. Harmadszor ama bizonyos vasárnap délután, amikor Dorka széles vigyorral beállított szíve választottjával, az arab származású fiatalemberrel, akit vőlegényeként és egyben születendő gyermeke apjaként mutatott be, s bejelentette, hogy másnap hozzáköltözik. Azzal persze nem dicsekedett, hogy a fiúnak nincs munkahelye, csak egy lakása van, aminek a fenntartási költségeit hónapok óta Dorka fizetéséből fedezik. Negyedszerre jól jött volna a kék golyóbis Andis teátrális körülmények közötti bejelentésekor, nevezetesen az egyetemi tanulmányai megszakításakor, mert szerinte elég egy családban egy diplomás, és az a nővére. Egyébként is a barátnőjéhez költözik és dolgozni kezd, nem lesz szüksége a szülei anyagi támogatására.
Felkavarják az emlékek. Odalép a hűtőszekrényhez, kinyitja az ajtaját és kivesz belőle egy üveg bort. Megszomjazott és a bor kellemesen lehűti háborgó gyomrát. Könnyebben veszi az életet, erre kérte a főorvosnő is, és ha ehhez a lazításhoz hozzásegíti az alkohol, ám, legyen. Egy-két pohár vörösbor még egészséges is, és könnyen kimegy a szervezetéből. Fél év múlva Bandi is nyugdíjas lesz, addigra kitalálja, mit tegyen, mert egész nap összezárva élni a férjével, nem túl egészséges dolog. Bandi imádja a lányát és az unokáit, bezzeg a fiával annak születésétől kezdve képtelen megbékélni. Anyaként megpróbálta gyógyítgatni fia lelkének az apja tartózkodása okozta sebeit, amely túlzott kényeztetésbe torkollt.
Nem hiányoznak az emlékek, főleg a negatív előjelűek. Bezzeg azt meg elfelejtette, hogy délután itt lesznek az unokái, avagy sem, pedig jó lenne tudni, mert úgy rendel ebédet. Bevesz két kék golyóbist, attól talán eszébe jut, mint mondott Dorka előző este a telefonban. Beláthatná, hogy nem a beteg nagymama dolga az unokák nevelése. Rendet rak a konyhában. A két tányért, csészét és az evőeszközöket kézzel elmosogatja, elvégre miattuk kár lenne beindítani a mosogatógépet.
Jobb híján megrendel négy adag ebédet, legyen elég étel, ha mégis jönnének az unokák. Bandi pedig hazafelé térjen be a közértbe bevásárolni, mert egy falat kenyér sincs a háznál. Bezzeg a borról nem felejt el gondoskodni! Beláthatná, hogy neki könnyebb kocsival elintézni a bevásárlást, mintsem feleségének gyalogosan cipekedni.

Megszomjazik, mintha megevett volna egy egész sült kacsát, párolt káposztával és tört krumplival, amibe belekeverte nagyanyja a hagymás sült vért is. Azt a kacsát mamóka minimum egy hónapig tömte, napsárga volt a bőre, és a tepertőjéből kisült minimum egy liter zsír, ami ikrásra hűlve ott lapult a spájz polcán a szilkében, készenlétben, hogy bármikor megkenhessenek vele egy pille kenyeret az udvaron szaladgáló gyerekeknek, akikre iskola után a nagyszülők vigyáztak. Papóka rendszerint talált a gyerekseregnek elfoglaltságot, mert kifogyhatatlannak bizonyultak a ház körüli munkák. A gazdasági udvaron tyúkok, kacsák, gyöngytyúkok, pulykák bóklásztak, az ólakban malacok és hízók röfögtek, a kertben pedig megtermelték a konyhára való zöldséget, melyek a barack, meggy, dió, almafák árnyékában, vagy közöttük megéltek. Előfordult, hogy Mamóka száz üveg paradicsomlével rakta tele a kamra polcait, mert nem fértek a spájzban a befőttektől.
Most milyen jó lenne egy üveggel belőle! Sajnos, csak ásványvíz van, az is meleg, mert nem fér a hűtőszekrényben.
Délelőtt tíz óra van, és már a harmadik kék golyóbisnál tart. Legalább jó a kedve és kezébe vesz egy könyvet, kiül vele az udvarra, a diófa alá. Szemüveggel olvas, mert kissé rest a szeme. A diófa tekintélyes méretű lombkoronáján nem tör át a napfény, ezért nyugodtan olvashat, anélkül, hogy leégne a porcelán fehér bőre. Fut a szeme a szavakká, mondatokká rendeződött betűkön, érti a rögzített gondolatokat is, csak azon nevet, hogy minden második sor hullámzik. Megmozdul alatta a vesszőből font kerti fotel. Ölébe ejti a könyvet, lehunyja a szemét. Otthon van Mamókánál. Papóka az istálló ajtóba szerelte fel a hintát, abban ül és hajtja magát. Leng a hinta, előre, hátra. Le ne essél, gyerekem! – szól rá a nagyapja és abban a pillanatban elszakad a hinta kötele. Az istállóban a trágyakupacon landol. Nem üti meg magát, inkább meglepődik.
- Jó napot, Magdika! Meghoztam az ebédet! – fogja meg a vállát az ebédkihordó fiatalember.
- Nem vagyok éhes! – közli vele, anélkül, hogy kinyitná a szemét.
Jobb, ha most nem zavarja senki. Csapódik a kapu és hangosan tovább indul a kocsi.
- Ebéd van! Ebéd van! – dúdolgatja és az alacsony kerti asztalon egymás mellé sorakoztatja az ételes dobozokat.
Mardossa a gyomrát az éhség, előbb azonban be kell vennie a gyógyszereit. Feláll és kissé bizonytalan léptekkel bemegy a házba. Szorongatja kezében a golyóbisokat, egy kéket és egy fehéret. Nem lesz az kevés, ha egészen napnyugtáig kinn ül a kerti fotelben? De, kevés lesz! Akkor jobban teszi, ha bevesz három fehéret és öt kéket, leöblíti hideg vörösborral, utána kanállal a kezében visszamegy az udvarra, megebédel és a diófa hűs árnyékában estig olvas.
Egymás után leveszi a dobozok tetejét és mindegyik ételnek megeszi a felét, utána gondosan lezárja. A maradék jó lesz vacsorára.
Mi történt a fotellel? Úgy mozog alatta, mint asztaltáncoltatáskor keresztanyja tenyere alatt a háromlábú asztalka. Ma sem tudja, hogyan csinálta az öreglány, mert terítő sem volt rajta, ami eltakarná a turpisságot. Az unokák, mint az öten, szájtátva nézték a produkciót. Csakhogy keresztanya már nem él, nem mozgathatja a fotelt, meg nem is bírná, mert benne ül.
Amint hátradől benne és lehunyja a szemét, csillapul az ülőalkalmatosság mozgása.
Itt hagyja Bandit, leköltözik Mamóka házába, csirkéket és malacot tart, műveli a kertet. Nem lesz fáradt, mert Mamóka sem volt az soha. Most azonban erőt gyújt, alszik egy nagyot és majd holnap csomagol.
Darázs dong az ölébe ejtett keze körül, majd rászáll és megcsípi. Nem érzi.
Már nem érzi.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2017. augusztus 23. 00:18

megtekintés Válasz erre: Sanda - 2017. augusztus 21. 22:52

Próbálom ellesni a titkot, Yolla, hogy csinálod, hogy minden novellád egy igazi dráma.

Kedves Sanda!
Csak neked, csak most, írtam egy vidám cikket!
Puszi: Yolla
2017. augusztus 21. 23:30
Kedves Sanda,
minden vágyam, hogy vidám történeteket írjak, de nem megy. Bármerre nézek, mindenütt kisebb, nagyobb drámába botlok. Valószínűleg nem vagyok egyedül, akinek saját életében jelenleg nyugalom van, de a körülöttem lévő eseményekre nem vagyok immunis.
Írok még vidám dolgokat! Remélem!
Puszi: Yolla
2017. augusztus 21. 22:52
Próbálom ellesni a titkot, Yolla, hogy csinálod, hogy minden novellád egy igazi dráma.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: