újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Ha én gazdag lennék..

Látogatók száma: 89

Valamelyik nap olvastam az interneten egy cikket arról, hogy Amerikában mennyire nyíltan vállalják az emberek a gazdagságukat. Azt is, ha szerencsejátékon nyernek.

Számomra ez elképzelhetetlen dolog. Mind a kettő. Egyrészt nem lottózom, másrészt az a tapasztalatom, hogy mi, magyarok (tisztelet a kivételnek), irigy nemzet vagyunk.
A szomszéd azt vizslatja egyfolytában, mit veszel a boltban, miből telik húsra, ruhára, cipőre, mikor két éve nincs munkám. Abba bele sem gondolok, neki miből telik mindarra a sok fölösleges luxus dologra, amit felhalmozott az évek alatt, miközben jelzálogot tettek a lakására, autójára, mindenére, elfelejtett a hivatalnak befizetni több milliót.
Irigyek vagyunk a másik sikereire, ha van munkája azért, ha nincs, akkor kárörvendünk.

Azt hiszem, ha most hirtelen nagyon sok pénzem lenne, akkor sem élnék másképp, mint eddig. Látom magam körül a rossz tapasztalatokat, kicsit jobban megy, és már nem ismerjük meg a másikat az úton, akkora mellénnyel közlekedünk, hogy a dupla ajtó az Interspárban nem elég, ha be akarunk jutni..sosem szeretnék ilyen lenni.
Nem akarnám, hogy megváltoztasson a pénz. Nekem egyszerű vágyaim vannak, teljesen hétköznapi dolgokat szeretnék, úgymint, egy hatalmas konyhát, és egy szobát, amiben csak könyvespolcok lennének, amíg a szemem ellát, telis-tele könyvekkel. Persze, lenne kocsink is biztosan, de nem sötétített üvegű maffia járgány, csak egy kényelmes, kis családi autó.
Nem ennék kaviárt, homárral. Eddig sem szerettem, ezután se kéne. Nem adnék ki több százezer forintot egy ruháért, akkor se, ha ez hihetetlen, mert nőből vagyok, de valószínűleg arra gondolnék, hogy azelőtt minden egyes ezer forintét meg kellett küzdeni.
Adakoznék is. Gyermekeknek. Kórházaknak, ahová eddig csak az adóm egy százaléka jutott. Ahol megmentették a fiam életét egy baleset után. Mert megérdemlik. De nem állnék ki a nyilvánosság elé.
Nem vennék tíz szobás, magas fallal védett ingatlant, nem lenne három dobermanom, testőröket se tartanék. Persze, elmennék nyaralni, életem álma Egyiptom.

Talán attól félnék a legjobban, hogy a gyerekeimnek baja esik.
Amerikában ez természetes dolog, kiáll, elmondja, nyert x milliót a lottón, akárhol, az élet megy tovább, ott sok a gazdag, egyel több, vagy kevesebb, nem számít.
Ebben az országban ezt nem tudom elképzelni.

Bennem van a hiba?

A cikket írta: anubis

9 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Ez a magyar valóság.
Sajnos ilyenek az emberek :-( Irigyek, és ahogy írod te is, mindig mással foglalkoznak.



Pussz
Tündér:-)
Jé, én vagyok a kivétel. Nekem nem nagyobb a kocsim, nem zöldebb a füvem és nem vagyok nagyobb "férfi" a klubban... Biztos családi anti-örökség, mert a mi rokonságunkban mindig mindenkinek minden szebb és nagyobb volt..., utáltam!!!
Persze az irigyek engem is megtalálnak, de nem érdekel...
Ha velük foglalkoznék, nem lenne szebb és zöldebb az életem!
Pinokkió

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Jé, én vagyok a kivétel. Nekem nem nagyobb a kocsim, nem zöldebb a füvem és nem vagyok nagyobb "férfi" a klubban... Biztos családi anti-örökség, mert a mi rokonságunkban mindig mindenkinek minden szebb és nagyobb volt..., utáltam!!!
Persze az irigyek engem is megtalálnak, de nem érdekel...
Ha velük foglalkoznék, nem lenne szebb és zöldebb az életem!
Pinokkió

Én sem vagyok irigy, soha nem is voltam, csak úgy általánosságokat írtam, meg a tapasztalataimat. Nekem sem kellene a másé, de sokan nem így vannak ezzel.
Ja, és még kocsim sincs, legalább edzésben maradok, ha valahova menni kell.
:-)
Azt hiszem ez történelmi eset is nálunk magyaroknál az irigység, az árulkodás és minden ezzel kapcsolatos dolog. Érdekes, mert én sem vagyok irigy, és nem vizslatom a szomszédaimat, talán azért, mert van saját gondom bajom, ami lefoglal, és elég azzal foglalkoznom bőven. A mások baját oldja meg az akié, és én is a magamét.Bár hallottam engem is kibeszélnek, de ezzel sem foglalkozom. Van gondom épp elég nélkülük is. Sokan próbálnak bevenni a pletyka folyamatba, de mind hiába, nem állok le mert nincs időm, és van sietni valóm mindig.Egyszerűen nem érek rá, mások baját istápolni, hogy ki mit lát és mit gondol bele, mert nem érdekel ki hova csenget, ki kinek ad puszit, csókot és hol, mert a saját életem és családom gondja eltelíti az elmém, és a lelkem épp eléggé. Amennyiben lenne szabd időm azt sétára, pihenésre, olvasásra fordítanám, és azt sem a pletykára irigykedésre. Mindenki cipeli a saját zsákját, ami elég kellene hogy legyen. Üdv Éva.
Anubis! Álmodik a nyomor. Tudod és sokkal szerényebb dolgokkal is beérném. Pl. egy garzont szeretnék, kevés rezsi, stb. Egy kis félkonyhában is csodákat tudnék művelni, csak legyen bele való! Hát ez az, ami hiányzik. Én tudok a semmiből is "varázsolni", megtanított az élet, de most már valami többre vágyom, mondjuk az üres krumplilevelbe egy kis kolbász. Nem vágyom autóra, csak egy rendes emberre, aki észreveszi, ha a hegyoldalban ballagok és megáll mellett, megkérdezné: - Elvihetem egy darabon? Mit nem adnék ezért. Ha egyszer idáig eljutnánk, minden megváltozna. De még addig, csak álmodozzunk!
Szerintem már mindent elmondtatok! Nekem a boldogság többet ér minden pénznél, csak annyi legyen, hogy amire kell azt ki tudjam fizetni. Pusszantalak Orsolya
 
Kedves Anubis
A pénz nem boldogít, csak a sok pénz.
Tamás

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Anubis! Álmodik a nyomor. Tudod és sokkal szerényebb dolgokkal is beérném. Pl. egy garzont szeretnék, kevés rezsi, stb. Egy kis félkonyhában is csodákat tudnék művelni, csak legyen bele való! Hát ez az, ami hiányzik. Én tudok a semmiből is "varázsolni", megtanított az élet, de most már valami többre vágyom, mondjuk az üres krumplilevelbe egy kis kolbász. Nem vágyom autóra, csak egy rendes emberre, aki észreveszi, ha a hegyoldalban ballagok és megáll mellett, megkérdezné: - Elvihetem egy darabon? Mit nem adnék ezért. Ha egyszer idáig eljutnánk, minden megváltozna. De még addig, csak álmodozzunk!

Nem álmodik, csak elgondolkozik. És nem a nyomor, hanem én. Nem a saját vágyaimat vetítettem ide, hanem összehasonlítottam társadalmunkat egy másikkal.
Nyilván, azért egy autót mindenki venne, ha nyerne egy vagon pénzt, azért álszerénynek sem kell lenni. Hiszed vagy nem, én is sokszor a semmiből varázsolok.

megtekintés Válasz erre:

Kedves Anubis
A pénz nem boldogít, csak a sok pénz.
Tamás

Hajjaj, miért érzem úgy, hogy mindenki félreértette a cikket??? Le kéne vennem, és újraírni??
S.O.S. !!
Azt mondják, a pénz nem boldogít. De sajnos a pénztelenség sem! :)
Szerintem leginkább a tehenekben van a hiba. Ők is megdöglenek, hogy a szomszédnak ne legyen lelkiismeret-furdalása. Az állatok ilyen önzetlenek. Bár lehet, csak irigykednek a mennyország miatt.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: