Hányszor lehetsz szerelmes?
Látogatók száma: 59
Csaba
Ugyanaz az iskola, mint az előző részben, csak egy évvel később.
Mindig szerettem nyüzsögni, így lettem osztálytitkár és diákönkormányzati képviselő. A főnök, illetve az iskola legmagasabb rangú diákvezetője egy - mit ad Isten - szőke hajú, kék szemű srác volt. Na jó, ő annyiban különbözött az előzőektől, hogy a sörénye a háta közepéig ért, mindig összefogva hordta, szemüveget viselt és irtó komolyan vette a tanulást. Emellett fergeteges humorérzékről tett tanulságot, de azt szigorúan megtartotta a baráti körének.
Igazából sosem jutott volna eszembe, hogy közöttünk bármi is lehet, én túl bohém voltam hozzá, de valahogy megtaláltuk az egymáshoz vezető utat. Mindig a Dűnéből idézett nekem, és Mike Oldfield-ot hallgatott. Sokat cigizett, de nem zavart, közben a világ nagy kérdéseit feszegette, néha elég filozofikus hangulatba tudott kerülni. És ha szépen kértem, kibontotta a haját, azt titokban nagyon imádtam.
Udvarolt, de nem rámenősen, ám kitartóan. Bókolt, de nem elcsépelt frázisokat, hanem egyszerű, kedves szavakkal adta tudtomra, hogy vegyem már észre, nekünk jó lenne együtt, de legalábbis érdemes lenne megpróbálni.
Beadtam a derekamat. Kínálkozott egy remek alkalom egy hétvégén, mikor a sors - vagy az ő közbenjárására - együtt utaztunk el egy országos diákönkormányzati találkozóra egy másik vidéki nagyvárosba.
Mikor kiértem a buszhoz, csillogó szemekkel várt, tudta, hogy most itt mi már összetartozunk, holott addig egy kézfogás, vagy egy csók sem csattant el közöttünk. Nekem is természetes volt, hogy átkaroltam, hagytam, hogy a karjába zárjon és csak a vállára hajtottam a fejem. Már jó ideje robogtunk a busszal, mikor végre magához húzott és megcsókolt. De úgy, mintha sose lett volna másképp, annyira egyértelmű volt. Kérdezés és szavak nélkül is értettük egymást.
Hogy miért lett mégis vége? Talán épp amiatt, amiért az elején vonzódtunk egymáshoz.
Amíg oda járt iskolába, sosem láttam többé kibontott hajjal...
A cikket írta: Jane
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nagyon tetszik a "sorozatod"! Jól megírtad az első kamasz szerelem izgalmait, azt az érzést, hogyha ez elmúlik, soha nem kell más, nem leszünk újra szerelmesek. Pedig dehogynem! :)
Eddig ez a fiú a kedvencem, mindig vonzottak a szemüvegesek! :))
Pussz,
Tündér
Az első szerelem... olyan mint egy álmodás, az első szerelem legfeljebb egy kézfogás... az első szerelem mégis több a semminél, az első szerelem mindhalálig elkísér... :-)
Az enyém a Jani volt. Elköltöztek a házból, azóta sem láttam... de emlékszem, mint a nagyágyú... Barna volt a haja és a szeme... magas,... alig értem fel, de ez nem zavarta egyikünket sem..., amikor táncoltunk...
Nekem még mindig ő a kedvencem! :-)
Pussz,
Éva
Kedves Jane!
Nagyon tetszik a "sorozatod"! Jól megírtad az első kamasz szerelem izgalmait, azt az érzést, hogyha ez elmúlik, soha nem kell más, nem leszünk újra szerelmesek. Pedig dehogynem! :)
Eddig ez a fiú a kedvencem, mindig vonzottak a szemüvegesek! :))
Pussz,
Tündér
Jane
Kedves Jane!
Az első szerelem... olyan mint egy álmodás, az első szerelem legfeljebb egy kézfogás... az első szerelem mégis több a semminél, az első szerelem mindhalálig elkísér... :-)
Az enyém a Jani volt. Elköltöztek a házból, azóta sem láttam... de emlékszem, mint a nagyágyú... Barna volt a haja és a szeme... magas,... alig értem fel, de ez nem zavarta egyikünket sem..., amikor táncoltunk...
Nekem még mindig ő a kedvencem! :-)
Pussz,
Éva
Köszönöm, hogy olvastál és azt is, hogy értettél!
Jane
Folytasd, jó téged olvasni!