Hétköznapi történetek (4)
Látogatók száma: 48
Túl nagy a csend körülöttem... Az lenne az igazi, mint régen. Amikor még segítségem is volt. Igaz, hogy nem volt ilyen szép a kertem akkor, de több volt benne a gyümölcs. (Kajszi, cseresznye, alma, körte, meggy, barack..) meg minden amit még kihagytam...
De hiszen ez természetes. Nem csak én öregszem, hanem a fáim is. A szomszéd se bírta egyedül. Végre megismertem a családját, eddig azt hittem nincs neki senkije. Csak annyi kellett, hogy kibukjon. Mindjárt tudták mi a dolguk. Kár lenne annyi bele fektetett munkáért? De valahogy ő most hiányzik.
Elidőzök kicsit a múltban. Hogy miért pont ő jut az eszembe? Nem tudom. De emlékszem, amikor felkísérte hozzám a kisebbik bátyám az új szomszédot és bemutatkoztunk egymásnak. Olyan korombeli, már nem srác, de a haját nyugodtan összefoghatta volna hátul, olyan macsósra, mindenesetre hosszabb volt, mint az enyém akkor, és nem kellett hamvasra festenie, amúgy természetes fehérsége tekintélyt parancsoló. Barázdák hálózták markáns barnára sült arcát, de azt már akkor is felfedeztem rajta, talán jobban a szemébe néztem, hogy jó ember lesz a szomszédom. De mint később kiderült, még egy megszállott. A munka megszállottja, aki a magányt szereti.
Nem, mint az elődje, aki mindig el volt foglalva a távcsövével, azon keresztül, mint kiderült gusztálta messziről a melleimet, miközben letusoltam munka végeztével. Kukkoló volt az öreg. Pedig szép hozzá illő felesége ott volt mellette derékig levetkőzve, sokkal nagyobb mellekkel mint az enyém, neki mégis a szomszéd gyümölcse volt kívánatosabb. De ez már az ő titka marad. Talán csak egyszerű emberi kíváncsiság motiválta és semmi egyéb hátsó szándéka nem volt. Én sem tudtam volna meg, hogy ez a hobbija, ha nem ő maga árulja el ezt a kis csínytevését.
Sorra cserélődtek ki a szomszédaim. Jöttek-mentek, miközben én mindig maradtam. Érdekes embereket ismerhettem meg ez alatt a harmincegy-néhány év alatt, nem mindig hétköznapi történet volt a velük való közelebbi megismerkedésem. Szinte kivétel nélkül mindegyik tartogatott számomra nem kevés meglepetést. Ki azért, mert a sok is kevés volt neki és mindig el akart csípni egy-egy szeletet a picinyke földemből,... voltak akik úgy érezték, akkor vannak biztonságban, ha kerítéssel veszik magukat körbe ... ki meg azért mert nem kapott elég figyelmet otthon és nekem panaszkodta el a nagy-nagy bánatát...
Folyt.köv.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Éva! A nulás az az összebullás rövidített, távcső nélküli Kazinczys verziója ;-) Csak neked, csak most.
Simon
Köszönöm a felvilágosítást! Most már legalább tudom. Csak tőled! :-)
Éva
Kedves Simon tagtárs!
Te most szórakozol velem? Úgyis hiába. Más nem jut az eszedbe erről az egészről? Kevés vagy! Tudtad? A "nulást" két ll-el írják. A vércsoportom az. 0-ás. A nyulam-bulamot írják egy ellel, vagyis egy ell. :-)
Puszi,
Éva
Simon
DDD
Te meg minek örülsz annyira? Tetszik a Simon? Nekem csak az ételkülönlegességei, melyeket ha nem is ugyanúgy, esetleg más társaságban, de magam is elkészítek idővel. :-)
Puszi,
Éva
Nézesd meg közelről magad, akkor nulás lesz.
Te most szórakozol velem? Úgyis hiába. Más nem jut az eszedbe erről az egészről? Kevés vagy! Tudtad? A "nulást" két ll-el írják. A vércsoportom az. 0-ás. A nyulam-bulamot írják egy ellel, vagyis egy ell. :-)
Puszi,
Éva
Nézesd meg közelről magad, akkor nulás lesz.
Hogy te milyen humoros vagy? Honnan tudjam. :-)
Izgi!
Folytatom, csak a te kedvedért, mert "izginek" találtad. :-)
Puszi,
Éva
Hányas távcsövet használt az öreg?
simon
simon
Izgi!
A kukkoló szomszédon még én is jót nevettem! Bizony, nem vagyunk egyformák, bár, azért nem volt szép dolog, amit művelt! Várjuk a folytatást!
:)
Pussz,
Tündér
:)
Pussz,
Tündér