Hétköznapi történetek (8)
Látogatók száma: 63
Tisztesség? Becsület? Hová lett?... Végre egy csodálatosnak ígérkező nap. Ez az én napom! A "banyák" napja... igazi őszi, indián nyár! Kimegyek a kertbe, mert vannak teendőim... pár nap késedelem csak nem számít? Hiszen úgyis én fogom elvégezni a nagyját
Hát persze, hogy a második utam a teraszra vezényel. Miután látom semmi sem változott az úton az óta, hogy utoljára kint jártam és levágtam a füvet. Szabadon lépkedek be a területemre. Köszönhetően az egyik szomszédomnak, akinek nem olyan sürgős a kapuját megcsináltatni. Kaptam időt, nem keveset, örökre? De nem mulasztotta el figyelmeztetni, hogy nem ez az én utam. Tudom.
Én megtettem, amit lehetett a másik oldalon. Kedves szomszédaim vannak! Kizártak a szolgalmi utamról már jó régen, egyszerű... Bekerítették. Kerítés védi azt, ami érték még van, ami nem is az övék, lehet, nem olyan rossz az... Nekem nem sürgős, de valahol közlekednem kell, ezért megalkuszom. Ez a rövidebb, és az egyszerűbb...
A másik oldal meg tegye, amíg teheti. Végül is ő vágja a füvét, ott is, ahol nekem kéne! Gyarló az ember! Mindent magának szeretne. Többet, nagyobbat... Ezt látva nem is igen teszek lépéseket, hiszen a rövidebb a jobb.
Mindenki kerít! Beszarás! Nem értik, hogy ez nem vezet semmire? Aki keres, az úgyis talál! Mint ahogy az élet bebizonyította ezt már számtalanszor. Miért lennénk mi kivételek? A hegyoldal szabad, mindenki számára minden oldalról elérhető. Már aki el akarja érni azt is, ami nem az övé. Elérte.
A fenébe! Én azért nem kerítettem, mert mindenki más megtette még mielőtt eszembe jutott volna. Ha akarnék sem tudnék kitörni! Mit nem látnak még mindig, amit én? Nincs akadály! Aki be akar jönni, az be is fog.
Megtette két évvel ez előtt is, durván, közönséges módon, tört, zúzott... akkor is megúszta.
Szabad a pálya! A sok hétvégi, élet értelmét kertjében kereső paraszt majd megnyugszik - gondolja, beletörődik abba, ami ellen nem tud úgy sem tenni, szinte semmit! Valóban. Nem tudunk tenni szinte semmit. Így vagyunk ezzel - szerintem - mindannyian, szomszédok. Csakhogy igen bosszantó tud lenni! Mert minden belé vetett energia egy hétvégén kárba veszik... Még csak nem is élveztem! Csak terveztem, hogy egy, vagy két alkalommal kint töltöm a hétvégét és akkor milyen jó lett volna.
Olyan parányi, kevés, amit elértem. Szerettem volna. Ki sem élvezhettem, mert nem hagytak rá időt.
Megpróbálom megérteni a megélhetési keresők (találók) szokásait, azokét, akiknek semmi sem drága, mindegy, hogy a másé, elveszik. Mert nincs semmijük. Éhesek. Pénzt kell szerezni, de sürgősen a családjuknak. Honnan? Régóta nincs munkája, családja viszont ott nyüzsög, sír, rí körülötte. Látja és nem tudja mit tegyen? Végül elindul, először csak úgy körülnézni... Szép az idő! Sehol egy gazda. Szabad a pálya!
Nicsak?... milyen könnyelmű ez a a tulaj?... Ennyire bízik bennem?... Hogy csak úgy szabad prédának kint hagyja az értékeit... Mit érték? Számára ugyan semmi. Nekem viszont egy hétvégi kaja. A családomnak, a gyerekeimnek! Régóta nincs már munkám. Kinyitom a hűtőjét, semmi... Legalább valami kaját hagyott volna a szerencsétlen! De nem, mert annyira fösvény, hogy még magától is sajnálja? Ide teszi nekem a kirakatba a tévéjét? Egyem meg!... Egyem meg... No majd én megtanítom, hogy a megszerzett vagyonra jobban kell ügyelni.
Na Fiam fogd, és vidd!
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Éva!
Szomorú dolog, mikor már odaadsz egy értékedet, hogy megmaradjon a többi...megértelek. Nálunk sorozatosak voltak a lopások, betörések a hétvégi telkeken, mígnem az állampolgárok megelégelték, és addig zargatták a városvezetést, hogy a polgárőrök mellé lettek városőrök, akik gyakran járőröznek a kertek alatt.
Azt mondják, negyed annyi betörés sincs. Ja, és hozzá kell tennem, hogy a városőrök ingyen dolgoznak.
Pussz,
Tündér
Nekem nincs vasajtóm, mint szerencsére a szomszédomhoz megpróbáltak ugyan bejutni..., de ez megakadályozta.
A másik szomszéd most sem úszta meg, mert bár a múltkori betörés után felszerelt vasrácsot az ablakára, de mint halottnak a csók..., az ajtaját feszítették most fel... Hát erről beszélek! Nagy kár érte!!! Mint mindenért, amiért megdolgoztunk...
Hiába minden, rengeteg idő, fáradság, anyagi ráfordítás, pl. ma a kerítését csinálta meg a szomszéd, mert azt is barbár módon tönkretették...
Szomorú dolog, mikor már odaadsz egy értékedet, hogy megmaradjon a többi...megértelek. Nálunk sorozatosak voltak a lopások, betörések a hétvégi telkeken, mígnem az állampolgárok megelégelték, és addig zargatták a városvezetést, hogy a polgárőrök mellé lettek városőrök, akik gyakran járőröznek a kertek alatt.
Azt mondják, negyed annyi betörés sincs. Ja, és hozzá kell tennem, hogy a városőrök ingyen dolgoznak.
Pussz,
Tündér
Éva!
Ma nagyon rossz kedved van.Azért elmondanám, nem rosszindulatúan, de a teraszra nem hagynám kint a tv t. Nem értettem, miért kell kint hagyni.Nekem ez magas volt. Bocs , de ez nem rossz szándék volt amit leírtam.
joboszi
Nem is feltételezek rólad ilyet!... Talán éppen azért követtem el ezt a látványos baromságot, ezzel is felhívva a betolakodó tolvaj figyelmét, aki odáig merészkedik, hogy "Tessék, itt van te barom!"... de "könyörgöm" az ajtót azt ne feszítsd fel, ne törd be, mert azt bizony nehéz lesz rendbe hozatnom. Lásd. a kapu kérdését... Évek óta nem tudom egyedül megoldani... Kell hozzá szakember. Mint ahogy ha betöri az üvegem, üveges... és sorolhatnám. Nincs az a pénz, ami egy huszadik igényt is ki tudna elégíteni... Nekem nincs!
Te is tudod, hogy korábban nem így volt a terasz, mekkora kárt csináltak!? Rendőrség, feljelentés, pökhendi bunkó rendőr-nyomozó, a szerszámaim "lefoglalása" mint bizonyíték. Utána kellett mennem, hogy egyáltalán visszakapjam.
Valamikor, amikor még semmink se volt, ilyen veszély nem fenyegetett, legfeljebb az őzektől, a közeli erdő éhes és kíváncsi teremtményeitől kellett féltenünk a veteményest. Mennyivel emberibb volt az az idő! Állati!
Az sem megoldás, hogy hurkot teszek ki, mert abba ember és állat, ha belegabalyodik, ártatlan szenvedi meg. Nem. Számunkra nincs megoldás! És mindaddig a tolvaj számára sincs lehetetlen.
Köszi, hogy olvastál!
Pussz,
Éva
Ma nagyon rossz kedved van.Azért elmondanám, nem rosszindulatúan, de a teraszra nem hagynám kint a tv t. Nem értettem, miért kell kint hagyni.Nekem ez magas volt. Bocs , de ez nem rossz szándék volt amit leírtam.
joboszi