újabb események régebbi események további események
11:34
Visszafogott Vénusz módosította a naplóbejegyzését
11:33
Visszafogott Vénusz új bejegyzést írt a naplójába
10:31
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
06:18
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
18:42
Tündér módosította a naplóbejegyzését
18:26
Tündér módosította a naplóbejegyzését
18:23
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
15:58
Visszafogott Vénusz új bejegyzést írt a naplójába
14:12
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
12:14
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
10:21
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
08:24
peonia új bejegyzést írt a naplójába
06:18
Gaya módosította a naplóbejegyzését
06:16
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
22:03
Visszafogott Vénusz új bejegyzést írt a naplójába
14:42
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:31
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:29
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
10:09
peonia módosította a naplóbejegyzését
09:50
peonia válaszolt egy szavazásra

Hétköznapok... 1.

2012. január 21. - Látogatók száma: 73

Pillanatok az életünkből...

Olyan régen ismerjük egymást, gondoltam miért ne írhatnék egy kevésbé érdekes témáról, a mindennapjainkról. Ketten nyűjük egymást a lányommal ide s tova már elég régóta. Akartuk vagy sem, ez így alakult.

Ha csak egy napunkat osztom meg veletek a végére az is bőven elég lesz, mert rá lehet húzni az összes többire.

Egy idő óta - nem én akartam így - nincs különbség hétköznap és ünnep között. Olyan egyforma lett minden. Eleinte tehettem volna különbséget, meg is próbáltam, de rájöttem, mire ez a nagy felhajtás, hiszen számunkra egyik nap olyan, mint a másik.

Általában egy napunk így kezdődik:... Korán. Már 6 órakor kukorékolok, de helyette inkább köhögök egyet, mert olyan száraz a levegő, főleg így télen, tuti, hogy erre vagyok allergiás. Reggel mindig észreveszem, már megint elfelejtettem vizet önteni a párologtatóba? Ja persze, először meg kellene venni.
Félre a tréfát fűtenek rendesen - ha már megkérik az árát!? -.

De az is lehet, hogy negyven évvel ez előtt elfelejtették ráírni a paklira, hogy árt az egészségnek! Ezért alakulhatott ki nálam már egy ideje egy elég intenzív köhögés. Mondhatnám igen kellemetlen számomra is, de...
Abban a pillanatban, hogy elköhintem magam megszólal a másik szobában a lányom.

- Ne máááááá!

Várta volna meg az összes többit, akkor megspórolta volna ezeket a "nemákat", mert sokáig ki szokott tartani....
Megértem, ha nem szereti, én sem rajongok érte, nem igazán kellemes érzés fuldokolni. Mondom is neki igen sokszor lehetnék elrettentő példa, mert valószínű így fog járni ő is, ha nem hagyja abba a cigizést. De mintha a falnak beszélnék? Azt hiszi ugyanis, ő megússza. Mind azt hittük egyszer!!!

Amikor már mindketten talpon vagyunk és már nyoma sincs bennünk az álomnak, tehetnénk valami értelmeset együtt, egymásért akár, vagy külön-külön is, de valahogy ez nem jött össze, vagy inkább túl egyoldalúvá vált... én teszek lépéseket, de többnyire eredménytelenül és egyedül. Olyat pl. hogy

- Kiviszed a szemetet? - kérdem.
- Majd - jön a válasz....

Ezzel a szemétkérdés el is dőlt, nyilván, akinek nem tetszik, hogy ott van, az majd kiviszi. Így marad rám.

Szemét egy kérdés, ezzel nem is foglalkoznék túlzottan, de nyugodtan rá lehet húzni, általában mindenre, mert így zajlik le nálunk a munkamegosztás. Ez jellemző az összes többire is, tehát a mosogatásra, takarításra, egyebekre. Ő ül... és ülve is marad. Többnyire nem unja meg ezt a tevékenységét, elég kitartóan tudja műveli és semmi és senki nem tudja őt ebből kimozdítani. (Józsinak, az exemnek sem sikerült annak idején, pedig elég sok kísérletet tett rá... végül feladta. Mint fő-fő kenyérkeresők nem ragadhattunk le ennél a kis epizódnál, néha még reménykedve, hátha ez változni fog? Nem tette.)

Így jellemezném nála a bajt... kezében egy pakli kártyával, melyet nagyon ügyesen tud oda-vissza rakosgatni, perkázni. Hogy miért teszi, a válasza többnyire ugyanaz:
- Hogy ne unatkozzak - és tényleg, nem unja meg.

A tél, ez a szürke, unalmas és hosszú, ráadásul nedves, nyirkos is, nagyon megnehezíti a dolgaim. Bezár a négy fal közé, mely néha - úgy érzem - megfullaszt. Ki szeretnék törni, de hová, merre?... A bezártságot nehezen viselem. Aktív koromban is mindig egyedül jártam az utam. Ez mit sem változott. Valahogy úgy hozta ez a negyvenegy-néhány év, hogy mindig egyedül műveltem. Ez a rossz szokásom megmaradt... Valahogy én nem őt, a lányomat, ő meg nem engem, az anyját talált ki hosszú távra a párjának.

Folyt.köv.

A cikket írta: zsoltne.eva

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. január 22. 12:00
Tisztelt Éva!
Ahogy Ön szereti, amikor én a múltat idézem, én meg szeretem, amikor Ön az életének rejtelmeit tárja fel.
Bokor
2012. január 21. 12:10

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2012. január 21. 11:13

Szia Éva!

A száraz levegőre a nedves rongy és a párologtató (melybe néhány illatcsepp mehet -esetleg menta, eukaliptusz - az tisztítja a légutakat, vagy szedj természetes kivonatot - pl: lándzsás útifű) jó megoldás, nálunk is száraz a levegő, én is reggel krákogok kicsit ilyenkor.
A szemétkérdés nálunk eldől gyorsan. Egyszerűen megkérem a fiam, ha már úgyis megy... le, vigye magával. :) Gyakorlatilag minden így működik. Összekötni legalább két három tevékenységet. :) De ez oda-vissza működik. Ha ő kakaót kér, akkor egy úttal kap kérdéseket is. Kommunikálunk, még akkor is, ha ritkán találkozunk. (Szerintem ez lehet itt a gond.. ahogy leírtad jó sokat beszélgettek... )
S mint tudod, én is vízöntő vagyok... menni, menni, csinálni... szóval menni látni győzni. :) Kereshetsz a neten valami programot, vagy tudom is én, esetleg egy klub, nálunk vannak (bár anyámat nem tudom rávenni ilyenre, de ő más kérdés :)
(Ja és ha egy kicsit süt a nap - most épp nálunk verőfény van- állj oda az ablakhoz és napozz kicsit. Átmelegít. :)

Szép napot!

Pusz:Ailet

Szia Ailet!

Megfontolom, mert már ketten mondjátok a párologtatót. A lándzsás útifüvet ismerem, őszinte legyek? Nem használt.
A múltkor hívtak egy magányosok klubjába, a Deltába. Azt se tudom hol van. Mindegy. Nem mentem el, még elvettem volna a kedvüket. :-) Végső megoldásként viszont nem rossz. Majd legközelebb. Aki hívott, egy nő, azóta megtalálta a párját. Már együtt - mit ne mondjak - járnak mindenhová. :-) Ma pl. elutaztak családlátogatásra. Ez már komoly ahhoz képest, hogy alig ismerik egymást.
Nem csodálom, ha nem tudod anyádat rávenni... Elindulni nehéz.
Még árnyékban van az ablakom! :-)

Puszi,
Éva
2012. január 21. 11:13
Szia Éva!

A száraz levegőre a nedves rongy és a párologtató (melybe néhány illatcsepp mehet -esetleg menta, eukaliptusz - az tisztítja a légutakat, vagy szedj természetes kivonatot - pl: lándzsás útifű) jó megoldás, nálunk is száraz a levegő, én is reggel krákogok kicsit ilyenkor.
A szemétkérdés nálunk eldől gyorsan. Egyszerűen megkérem a fiam, ha már úgyis megy... le, vigye magával. :) Gyakorlatilag minden így működik. Összekötni legalább két három tevékenységet. :) De ez oda-vissza működik. Ha ő kakaót kér, akkor egy úttal kap kérdéseket is. Kommunikálunk, még akkor is, ha ritkán találkozunk. (Szerintem ez lehet itt a gond.. ahogy leírtad jó sokat beszélgettek... )
S mint tudod, én is vízöntő vagyok... menni, menni, csinálni... szóval menni látni győzni. :) Kereshetsz a neten valami programot, vagy tudom is én, esetleg egy klub, nálunk vannak (bár anyámat nem tudom rávenni ilyenre, de ő más kérdés :)
(Ja és ha egy kicsit süt a nap - most épp nálunk verőfény van- állj oda az ablakhoz és napozz kicsit. Átmelegít. :)

Szép napot!

Pusz:Ailet
2012. január 21. 09:35

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2012. január 21. 09:17

No, csak olvass bele, és irány kifelé! ;)

Olvasgatok én! Íme egy idézet:

"Ha kételkednél az élet erejében és a megújulás hatalmában, csupán figyelj az óriási kőtömb észrevehetetlenül piciny résén áttörő fűszál csodájára" - Stephanie Dowrick

De szeretem a zenét is. Bangó Margit a kedvencem. Ha felteszek egy szomorút?... egyszerű... becsukja az ajtót. Az érzelmeket ilyen módon zárja el Ő magától.

http://www.youtube.com/watch?v=L-R4-9Gs_U8&feature=related

Meg tudom érteni!
2012. január 21. 09:17

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2012. január 21. 09:15

Nehogy már még jobban beragassz a fotelbe! Nem ez a megoldás! Te is tudod, miért ajánlsz nekem még inkább olyat, amit magadnak sem kívánsz? :-)
Kitörni a négy fal közül! Nem érzed a szükségét? Én már nagyon! :-)
Elmehetnék mondjuk vidékre. Egy másik útirány. Itt hagyni mindent. Egy új élet reményében. Ja persze, csakis ésszel.

No, csak olvass bele, és irány kifelé! ;)
2012. január 21. 09:15

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2012. január 21. 09:13

Szia Éva!
Nem tudom mit fogok csinálni nyugdíjas koromban, de a bezártságot én sem bírom! Valamit találj ki ami kilibbent ebből a hangulatból.
Ajánlok egy weboldalt: www.thesecret.hu (magyar nyelvű)
Biztos találsz érdekes olvasnivalót!

Puszi,
L.

Nehogy már még jobban beragassz a fotelbe! Nem ez a megoldás! Te is tudod, miért ajánlsz nekem még inkább olyat, amit magadnak sem kívánsz? :-)
Kitörni a négy fal közül! Nem érzed a szükségét? Én már nagyon! :-)
Elmehetnék mondjuk vidékre. Egy másik útirány. Itt hagyni mindent. Egy új élet reményében. Ja persze, csakis ésszel.
2012. január 21. 09:13
Szia Éva!
Nem tudom mit fogok csinálni nyugdíjas koromban, de a bezártságot én sem bírom! Valamit találj ki ami kilibbent ebből a hangulatból.
Ajánlok egy weboldalt: www.thesecret.hu (magyar nyelvű)
Biztos találsz érdekes olvasnivalót!

Puszi,
L.
2012. január 21. 09:06

megtekintés Válasz erre: anubis - 2012. január 21. 08:35

Szia Éva!

Kicsit borongós lett ez a bejegyzésed:( Megértelek, persze.
Fűtésügyben nálunk is ilyen a helyzet, és párologtató helyett egy edényben teszek vizet a radiátorra, vagy egy vastagabb törölközőt benedvesítek, és azt.
Fel a fejjel, nemsokára jön a tavasz, meglásd, más színben látod majd a világot!

Puszi!

Szia Anubis!

Pedig nem annak szántam! Épp ellenkezőleg. Nem érezni, hogy nem vagyok padlón? Csak reálisan próbálom lefesteni azt, ami ténykérdés. Ez egy helyzet, egy hosszú folyamat végeredménye.
A párologtató kérdése egy nüansz ahhoz képest, ami még beláthatatlan... na és a következményei, aminek nem látni a végét?
De aranyos vagy, hogy máris találtál egy kézzel fogható megoldást egy kérdésre. És a többi? :-)
Had ne törjek én magam felett pálcát, tegyétek meg ti! :-)

Puszi,
Éva
2012. január 21. 08:35
Szia Éva!

Kicsit borongós lett ez a bejegyzésed:( Megértelek, persze.
Fűtésügyben nálunk is ilyen a helyzet, és párologtató helyett egy edényben teszek vizet a radiátorra, vagy egy vastagabb törölközőt benedvesítek, és azt.
Fel a fejjel, nemsokára jön a tavasz, meglásd, más színben látod majd a világot!

Puszi!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: