Hogy miért szeretem?
Látogatók száma: 44
A magyar nótákban az emberek szíve, lelke benne van, no mellé nem hiányozhatott soha sem egy kis vörös- és fehér bor... Az lenne a baj, ha nem innák! Bor kell a hangulathoz, édes nedű, hogy dalra fakadjon az is, kinek éppen nincs nótázáshoz való kedve...
Nótázz! - közben ne imádkozz! A strófán elgondolkozz!
Nem baj, ha eltörik benned a mécses, mert elszakadt egy húr, de majd megvigasztal a következő dúr.
Nem mindenki szereti, de ha megszólal a furulya szava, a harmonika, a citera, a hegedűszó hangja, minden nótádat elhúzza, bármennyire is keserű..., mert "Nótás kedvű volt az apám, átmulatott sok éjszakát, nem sajnálta rá a napot, egyet-kettőt egybe toldott!..." Mindig lesz valaki, aki eldalolja. Mégha nem is mindig igaz!.... Olyan senki sincs, ki ezt ne tudná, ne akarná..., ha jelen vagy, és figyeled, előbb-utóbb velük együtt énekeled...
Jó kedve lesz tőle az embernek!... És ha még nem is tudja, de belesodródik, akkor is velük együtt dúdolja, majd észre sem veszi és már minden strófáját megismeri, teli torokkal velük együtt énekeli...
Ha megszólal a muzsika hangja, odavonz téged is, meglátod, mást is, engem is, mindegy milyen hangszeren játsszák, csak azt az egyet dalolják, ami a szívünket oly régen nyomja! A sok nótás kedvű ember már azt is tudja, neked mi fáj, veled együtt énekeli!... Akkor neked, s nekem ott a helyem, hol az a nóta felhangzik, muzsika megszólal, nem tudom te hogy vagy ezzel, de nekem eláll néha-néha a lélegzetem, a szavam!...mert oly szép egy-egy régi dal!... Tudom én is azt a nótát..., csak már régóta nem dalolják, mert sokan nem is akarják!
Mert "Szeretnék "józan" s "boldog" ember lenni!..." Téged mindig szeretni!... stb. satöbbi!
Hát nem érted? Ez a nóta is neked, rólad, s rólam szól! Az életünkről!... meg Mindenkiről! Csak oda kell figyelni! Nem hagyni elveszni! Ha elveszítjük, elveszünk mi is!
(Hallgattam a nótákat, és közben odafigyeltem a szövegére, később a dallamára..., majd arra, aki énekelte. Láttam az emberek arcán, amikor megérintette őket. Az érzelmek végig futottak rajtuk, rajtam is..., mit már érzést annyiszor, elnyomtam magamban. Átéreztem a szenvedésüket, a fájdalmukat... Már velük együtt sírtam... Nem szabad elérzékenyülni!... - hányszor, de hányszor hallottam. Tartottam is magam hozzá, ameddig csak bírtam..., de ekkor, amikor eszembe jutott a saját életem, elengedtem magam, én is velük együtt csak sírtam és sírtam... Senki se volt, ki azt mondta volna, hagyd már abba, csak hullottak a könnyeim, felszabadulva!)
Átadtam magam mindig a zenének!
Azok a történetek, amiket megírunk, valamiért megszülettek. Ami belőlük hiányzott, az a dallam, a zene, hogy megértsük. Mindenkiben benne van, csak valamiért elnyomja. Már, aki tudja.
Amit egyszer megtanultam, elfelejteni soha nem akartam, az a nóta, az a strófa, ami az életem egy részét dalban kifejezi, elfelejteni sem hagyja..., ma sem tudom... Hogy miért szeretem? Nem tudom miért..., de hallani akarom!
"Csillagos ég, merre van a magyar hazám... merre sirat engem az édesanyám!..." ...
"A faluba szól a nóta, én istenem, de régóta hallgatom... eszembe jut árvaságom, rég elvesztett boldogságom siratom..."
"Ki tanyája ez a nyárfás,... https://www.youtube.com/watch?v=ncKbVw5Y3MQ
"Páros csillag az ég alján... egyik fényes, másik halvány... én nem tudom, miért fáj az úgy nékem, mikor azt a két csillagot nézem..." - A helyzet az, hogy tudom...
"Kicsi, fehér, meszelt szoba falon függő Mária kép,... A sarokban az asztalon halvány fényű gyertya ég. Mellette egy lány és legény, szívükben a vágy és remény..."
...
Miért gondolod, hogy másról szól az élet, mint ezekben a dalokban benne van? Az életről! Ha nem is akarsz róla tudni, mert az élet más felé vitt, attól még nagyon sok ember ezekből a dalokból meríti az erőt... mert elévülhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, a múltunk és a jelenünk, megkockáztatom, a jövőnk! Benne van minden, amit igyekszünk magunkban elnyomni. Hát ez az, ami nem fog menni.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Lásd a szerénységem, nekem az is bőven elég, a szándék, még ha nem is valósult meg. Elszállt? Ne is törődj vele. Ilyen a technika ördöge. Így is megtudtam, hogy dícsérni, vagy szidni akartál... Egyiket sem éppen? Ennyit legalább elértem... Nem a szíved csücske a sírva mulatós nóta? Elhiszem...
De ki Bangó Margitot, Madarász Katalint, Kállai Borit, Bokor Jánost és még Lagzi Lajcsit is emleget, miközben hallgatja... az jobb, ha nem beszél közben...
Köszi, már azt is tudom, hogy lazulni is szeretsz, olyankor Pink Floyd-ot, Beatlest, Dee purple-t, vagy Bob Dylant, Joe Cockert, vagy mondjuk Louis Armstrongot zenéket hallgatsz..., így már tudom olyan rossz ember te nem is lehetsz... :-)))
Puszi,
Éva