újabb események régebbi események további események
02:01
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
02:00
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:28
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:32
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:32
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:53
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:24
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Huszonhatodik döbbenet

2013. június 1. - Látogatók száma: 37

Kata depressziója, hol felerősödött, hol egészen elviselhetőnek tűnt.

Jó lett volna hinni, hogy amit elrontottunk, még helyrehozható, de már képtelenek voltunk tenni érte. Hagytuk, hogy a sodrás vigyen minket, amerre elrendeltetett. Kata kijózanított, mellette meg kellett értenem, hogy nem létezik múlt, és a holnap, csak fikció. A mában kell élni, és mindent meg kell tenni azért, hogy élvezzük az életünk minden percét. Amit elmulasztunk, azt már nem pótolhatjuk. Ennek jegyében szeretkeztünk, ahol, és amikor lehetőségünk volt rá. Mindaddig ismeretlen volt számomra az állati ösztönöknek ez a mértéktelen kiteljesedése, de nem volt ellenvetésem, hamar ráéreztem a dolog ízére, és nem tudtam betelni vele. Barátaink értetlenül álltak életünk nagy fordulata előtt. Kata hét évvel volt idősebb nálam, de ez semmilyen tekintetben nem jelentett problémát. Munkahelyünkön hamar elterjedt a hír, hogy hozzá költöztem, és sikerült behálóznia, ármánykodással, és különféle ígéretekkel. Ezek a rosszindulatú, vagy inkább értetlen kritikák nem zavartak, mégis, sok időnek kellett eltelni ahhoz, hogy valamelyest konszolidálódjon a helyzet, és elfogadjanak minket. Kapcsolatunk több mint hét évig tartott, de igazán szenvedélyesnek, és emlékezetesnek az első egy-két éven kívül nem volt nevezhető, a többi szinte maga volt a pokol. Kata depressziója, hol felerősödött, hol egészen elviselhetőnek tűnt. Különösen az őszi, és tavaszi időszakok jelentettek nehézséget. Ilyenkor hetekig nem tudott magáról, vagy ágyban feküdt, és napokig nem is evett, vagy hiperaktívvá vált. Éjszaka sokszor arra ébredtem, hogy nekilátott a mosásnak, vagy felöltözött, és menni akart, bele az éjszakába.

Kata a Szovjetunióban végzett, pontosabban Lembergben, a műszaki egyetem villamosmérnöki karán. Férjhez ment egykori évfolyamtársához, és jó állást kapott. Akkor még nem is sejtette, hogy a férje révén jutott bizonyos előnyökhöz, aki az egyetlen magyarországi, mikro-áramkörök gyártásával foglalkozó vállalat műszaki vezetője lett. Katát gyakran kérték meg tolmácsolásra. Kiválóan beszélt angolul, és oroszul, de csinos külseje, öltözködése is alkalmassá tette a reprezentációra. Ilyen alkalmakkor előfordult, hogy a delegáció hivatalos programja után, magukkal vitték szórakozóhelyekre, szállodákba is, ahol az elvtársak kedvébe kellet járni, többek között, bizonyos szexuális szolgáltatások elvárása mellett. Katát felháborította, és undorral töltötte el, hogy főnökei kiárusítják, megszégyenítik. Botrányokat rendezett, nemegyszer orvost kellett hívni hozzá, annyira kiborította a társaság viselkedése. Feljelentést tett a Budapesti Pártbizottságon. A kálváriája akkor kezdődött, amikor a férje a főnökei pártjára állt, nyilván karrierjét veszélyeztette felesége tiltakozása. Gyógykezelésre a Hárshegyi Elmegyógyintézet falai közé zárták, elmebetegek, és öngyilkosjelöltek közé. Az elvtársak mindenre találtak megfelelő megoldást, aki útjukban állt, vagy kellemetlen volt a számukra, könnyen bélyegezték meg, és vonták ki a forgalomból. Férje elvált tőle, de amikor félév múlva kiengedték az intézetből, a gyereket magához vehette. Kárpótlásul hozzájárultak egy zuglói társasházi lakás megvételéhez. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy valamennyire feldolgozza a történteket. Pszichiáterhez járt, aki - több-kevesebb sikerrel- segített abban, hogy valahogy ki tudjon kerülni múltjának fogságából. Lánya jelentette számára az egyetlen kapaszkodót. Amikor megismertem, már évekkel maga mögött tudta ezt az időszakot, amely azonban, örökre nyomot hagyott benne.

Nekem feladataim voltak, meg kellett rajzolnom a rajzaimat, és zéhákra kellett készülnöm. Anyámnál rendezkedtem be, egy budai szoba-konyhában. Az előtér, amely konyha is volt egyben, elegendően nagynak bizonyult, így be tudtam állítani egy A0-ás rajzgépet. Ha rajzfeladatom volt, vagy tervezni kellett, ide jöttem, itt töltöttem az éjszakákat, amíg el nem készültem a feladattal. Sokszor nem is önként mentem, Kata évente kétszer összepakolta a holmimat, vagy egyszerűen csak megkért, menjek el. Anyám mindig örült a társaságomnak, és elkeseredett, ha visszaköltöztem Katához. Néhány év után, már megszokottá vált ez az életvitel. Mindössze két félévet kellett halasztanom korábbi válásom, és Kata betegsége miatt. Az utolsó félév azonban a vártnál tragikusabban sikerült. Mivel nem jártam előadásokra, és nem készítettem el a záróvizsgához szükséges rajzaimat, veszélybe került a diplomám megszerzése. A dolgot még az is nehezítette, hogy a tél elején mániás depressziót diagnosztizáltak nálam.

Horváth János
Budapest, 2012. augusztus

A cikket írta: Janó

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

2013. június 2. 11:06
Tisztelt János!
Ezt magyaráztam egy előző résznél. Az írás szerkezete megköveteli a tagolást. Ha retrospektív (ma már második ilyen írás, amit olvasok és időbeni sorrendek cserélődnek), akkor tagoljon bekezdésekkel... "és menni akart, bele az éjszakába. Kata a Szovjetunióban végzett"..., ide egy bekezdés kell, sőt illik külön bekezdést tenni (egy sor kimarad). Így ahogy Ön írja, nincs transgressio (átvezetés)... és amikor ez jön "Amikor megismertem, már évekkel maga mögött tudta ezt az időszakot", akkor itt utaljon vissza a "menni akart, bele az éjszakába"-ra! Egy jó mondat, és ötöst kap tőlem. Addig a jegyét visszatartom :D
Bokor
2013. június 2. 11:14
Kedves János!

Olvaslak.

Puszi,
Éva
2013. június 2. 11:17

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2013. június 2. 11:06

Tisztelt János!
Ezt magyaráztam egy előző résznél. Az írás szerkezete megköveteli a tagolást. Ha retrospektív (ma már második ilyen írás, amit olvasok és időbeni sorrendek cserélődnek), akkor tagoljon bekezdésekkel... "és menni akart, bele az éjszakába. Kata a Szovjetunióban végzett"..., ide egy bekezdés kell, sőt illik külön bekezdést tenni (egy sor kimarad). Így ahogy Ön írja, nincs transgressio (átvezetés)... és amikor ez jön "Amikor megismertem, már évekkel maga mögött tudta ezt az időszakot", akkor itt utaljon vissza a "menni akart, bele az éjszakába"-ra! Egy jó mondat, és ötöst kap tőlem. Addig a jegyét visszatartom :D
Bokor

Tisztelt Bokorur!

Köszönöm! Megfogadom javaslatát, és gondosan átnézem írásomat, javítom.

Tisztelettel,
Janó
2013. június 2. 11:18

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2013. június 2. 11:14

Kedves János!

Olvaslak.

Puszi,
Éva

Kedves Éva!

Köszönöm!

Puszi,
Janó
2013. június 2. 13:04

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2013. június 2. 11:06

Tisztelt János!
Ezt magyaráztam egy előző résznél. Az írás szerkezete megköveteli a tagolást. Ha retrospektív (ma már második ilyen írás, amit olvasok és időbeni sorrendek cserélődnek), akkor tagoljon bekezdésekkel... "és menni akart, bele az éjszakába. Kata a Szovjetunióban végzett"..., ide egy bekezdés kell, sőt illik külön bekezdést tenni (egy sor kimarad). Így ahogy Ön írja, nincs transgressio (átvezetés)... és amikor ez jön "Amikor megismertem, már évekkel maga mögött tudta ezt az időszakot", akkor itt utaljon vissza a "menni akart, bele az éjszakába"-ra! Egy jó mondat, és ötöst kap tőlem. Addig a jegyét visszatartom :D
Bokor

Tisztelt Bokorur!

Tanácsát megfogadtam. :)

Tisztelettel,
Janó
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: