Jó szomszédi iszony
Látogatók száma: 54
Társasházba költöztem - mintegy 20 éve. Béketűrő embernek ismernek azok, - akik a túloldalt laknak. A közvetlen szomszédommal is igyekszem fenntartani a békés egymás mellett élést. Vendégszerető – marasztaló emberként, mi sem természetesebb, hogy a marasztalásom tárgya oda van támasztva a bejárati ajtó, és a cipős szekrény közé! Vitás ügyekben jól jön, - ha udvariatlanul a vitázó fél szavába vágok vele. Igencsak meggyőző érv, - aztán a szájsebészet felé mentében lehet elmélkedni, hogy milyen kegyetlen az élet.
A szomszéd is egyedül él. Magányos odúlakó, - mint egy remete. Évek óta próbálom Őt elcsalni, pecázni, vagy kiállításra, színházba, vagy akár lóversenyre. Ő nem, - Ő nem olyan. Itthon tesz – vesz, fúr – farag, söpröget. És hallgatózik!
Egyszer egy lakógyűlésen, - hogy a lakók egy kicsit szebbnek, - jobbnak lássák, - elkezdett fontoskodni, piszkoskodni ellenem. Nevet ugyan nem mondott, de levágtam, hogy ellenem fúrkál, - ágál. Kicsit morcos lettem. Miután lefogtak, nem volt csata! Megígértem neki a retorziót!
Eltelt pár hónap. Lenyugodtam, - nem érdemes egy ilyen seggfej miatt magamat bajba keverni. Nem akartam Őt észrevenni, még akkor sem, ha majdnem összeütköztünk. Ha valakivel beszélgettem az udvaron, - rögtön nyílt az ajtaja résnyire. Már nem zavart. Vigyorogtunk rajta, - működik a kíváncsiak klubja, - a fülemüle már megint kagylózik. Persze ezt mind hallotta, - mert mi nem suttogtunk. Apró bosszantásokkal próbált rosszkedvre hangolni. Mondjuk, mikor kint ültem az udvaron és napozva olvastam, Rögtön ott körülöttem kezdett söprögetni, - port kavarni. Ránéztem, - majd nyeltem egyet, és a székemet fogva bementem a lakásomba. Nem hagytam magam kihozni a sodromból! Mert akkor innen, és nyolc napon túl! Nem tanul! Egyszer elkaplak! – fogtam rá a mutató ujjamat. Úgy látszik, ateista! Vagy rövidlátó! Hát nem látja, hogy nem vállfa van az ingem alatt? Vagy, hogy a helyi zsiványok tisztelettel előre köszönnek? Pedig nem szabad rángatni a sors bajuszát! Az is lehet, hogy van életbiztosítása, és így akar nagyobb beruházást folytatni a biztosítótól kapott pénzből! Mindegy, - egyszerre két helyen nem lehet. Mert vagy a traumán foltozgatják, vagy…. Eh, törött kéz, - láb esetén csak internetes vásárlás lehetséges!
Tegnap aztán e szívem csücskéből kitört a kultúra! Kora este, úgy fél nyolc táján valaki eszelősen nyomta a dallam csengőt! Sokáig tilinkózott, - amíg csak ki nem nyitottam a bejárati ajtót.
- Halkítsd le a rádiódat, - mert nem hallom a TV- t! – ordította.
- Jó estét kívánok! Nekem nincs is TV-m! Majd beszerzek egyet! Segíthetek ezen kívül valamiben? – kérdeztem.
- Mondtam, halkítsd le a rádiódat! Tegnap is egész éjjel hallottam!
- Éjjel nem hallgatózni kell, - hanem aludni! – feleltem szerényen.
- Most is üvölt, - alig hallom mit mondasz! – mondta, - még mindig emelt hangon.
- Ez érdekes! Teljesen ingyen megismertetlek a hazai zenekultúrával, és Te ahelyett, hogy megköszönnéd és élveznéd, - itt reklamálsz! – mosolyogtam rá barátságosan.
– Különben is, a kérésnek nem ez a módja! Ugyan nem hangos a rádióm, de ha megfelelően kérsz, - akkor hajlandó leszek a kérésednek eleget tenni! Különben….
- Mit különben? Fenyegetsz? – kérdezte harciasan. – Én karatéztam, tehát vigyázz, hogy mit mondasz!
- Na, idefigyelj, Te szájkaratés! – nyitottam a szúnyoghálós külső ajtót. – Most már igazán húzz haza - mint a vadlibák, mert a fekete öveddel foglak megtanítani az udvarias jószomszédi viselkedésre. Vagy kitoljak valamelyik szemeddel?
Az ajtónyitással egy időben kiléptem, - mire Ő gyorsan megfordult, és a saját lakásába sietett. Biztosan a fekete övét ment keresni.
Hát ilyen a jó szomszédi iszony!
Reszketve írta mindezt: emillio ()
A cikket írta: emillio
Hozzászólások
időrendi sorrend
Akkor az unoka tesója?
Nem, az egy másik lehet... :-)
Kedves Emillio!
A török átok még mindig utolér sokunkat.
Jó cikk!
Pussz,
Tündér
Nem török, - tatár a neve!
De tényleg utolér! Ő ugyanis nem bottal jár!
És mint tudjuk, - a hazudós embert könnyebb utolérni, - ha sánta!
Én meg majd jól megátkozom, sózom, borsozom!
Lesz belőle horvát nemzeti étel! Csevapcsicsa!
Pussz: emillio
Kedves Éva!
Azt a fehér rozmár bajszút?
Azt én is ismerem!
Egy osztályba jártunk!
-(:-))
Pussz: emillio
Kedves Emillio!
Minden társasházban vannak hasonló esetek, tetszett a szellemes leírásod!
Üdv: Yolla
Köszönöm!
Azért írok éjjel!
A szellemek miatt! -(:-))
Pusz a kezedre: emillio
Szia Emillio!
Akkor neked még kötélből vannak az idegeid... Rám nem annyira jellemző... Tűrök én, akár egy évig is képes vagyok rá, de aztán fusson mindenki amerre lát, mert a visszafogott dühömet közelről fogja megtapasztalni, aki nem hagy békén, mint az a bajszos férfi is, aki képes volt olyan kitartóan provokálni... :-)
Pussz,
Éva
Ui. Valahol megörökítettem a sztorit, de már nem tudom milyen cím alatt, ha megtaláltam, szólok. :-)
Azt a fehér rozmár bajszút?
Azt én is ismerem!
Egy osztályba jártunk!
-(:-))
Pussz: emillio
Akkor neked még kötélből vannak az idegeid... Rám nem annyira jellemző... Tűrök én, akár egy évig is képes vagyok rá, de aztán fusson mindenki amerre lát, mert a visszafogott dühömet közelről fogja megtapasztalni, aki nem hagy békén, mint az a bajszos férfi is, aki képes volt olyan kitartóan provokálni... :-)
Pussz,
Éva
Ui. Valahol megörökítettem a sztorit, de már nem tudom milyen cím alatt, ha megtaláltam, szólok. :-)
A török átok még mindig utolér sokunkat.
Jó cikk!
Pussz,
Tündér
Minden társasházban vannak hasonló esetek, tetszett a szellemes leírásod!
Üdv: Yolla