Jótékonyság
Látogatók száma: 80
"Minden jótett elnyeri méltó büntetését”
Dr. Gombás Gerda főtanácsos hétfőn és csütörtökön locsolja az irodája ablakában lévő virágokat. Ilyenkor szívesen nézegeti a fő tér forgalmát. Sokáig fűzi a polgármestert, mire sikerül meggyőznie, hogy a parkosítás megtérül, mert egyre több embert vonz a tiszta környezet. Lehet pavilonokat is kitenni, és jó pénzért kiadni a magánvállalkozóknak.
Két éve a Polgi szeretője, tudja az egész önkormányzat. Ha valaki nem hivatalos véleményét szeretné tudatni a város első emberével, csak elmondja kávézás közben Gerdának, akinek ha tetszik az ötlet, még aznap este tovább adja az igazi címzettnek. Így szerez tudomást arról is, hogy az ország száz leggazdagabb emberének egyike a város szélén felvásárol négy nagy telket, melyeken, egy helyrajzi számra összevonva, ezer négyzetméteres hajléktalan szállót építene.
A magas, karcsú, formás lábú Gerda, nem csupán szép jelenség, de okos is. Érzékeny, pisze orra nagy üzletet szimatol.
Mire a park fáiról hullani kezdenek az elszíneződött levelek, és a vénasszonyok nyara érleli a szőlőfürtöket, máris kész a terve, melyet két szeretkezés között megoszt Polgival is. Kettesben kidolgozzák a stratégiát, mert előbb-utóbb megjelenik az emberük, személyesen, vagy küldöttje révén.
A következő hétfőn, viráglocsolás közben, észreveszi a hivatallal szembeni padon, a magas, jóképű férfit, aki egy nagy fekete esernyő alatt üldögél, ölében hatalmas vörös macskával.
Gedeon figyelmét nem kerüli el az első emeleti ablakból leselkedő női tekintet, de úgy tesz, mintha észre sem venné. Közönyös tekintettel simogatja Marci macskát, aki hűségesen követi, bármerre vesse a sorsa.
E naptól kezdődően reggelente nyolckor megjelenik a padon. Gerda egyre gyakrabban néz ki az ablakon. A férfi frissen borotvált, a ruházata is tiszta, nem koldul és nem fogad el semmit. Csak beszélget azzal, aki mellé ül a padra.
Lassan ismerté válik a városban, pedig nem tudják a nevét, azt sem, hogy honnan kerül elő, és miért tűnik el délután kettőkor, mint a kámfor, nyom nélkül. Egy biztos, hogy másnap reggel ismét ott ül a padon, a vörös macskájával együtt, és ha bárki megszólítja, szívesen beszélget. Ha tanácsra szorulsz, figyelmesen meghallgat, nem kérdez, és nem szól közbe, a végén azonban röpke három-négy mondattal, helyre teszi a dolgaidat.
A hajléktalan szálló építésének hírére a fővárosból ebbe a városba teszik át székhelyüket a holdfény paplannal takarózó nincstelenek. Hozzák magukkal az ott felszedett szokásokat, melyektől egyre jobban szenvednek a város lakói.
Ha összevesznek a kéregetők, vagy meglopják egymást, rendszerint a Macskást kérik meg, hogy tegyen igazságot közöttük.
Gedeon szeme mindent lát, füle meghallja azt is, amit nem akarnak vele közölni, csak a hangsúly árulkodik a beszélő igazi szándékáról. Időnként előhúz egy jegyzetfüzetet és feljegyez néhány szót.
Gerda számára a Macskás Ember hozzátartozik a fő tér képéhez, ahogyan bárki más számára is.
Gedeon somolyog a lányon, amikor dél körül elvonul előtte ebédelni a sarki étterembe, enyhén riszálva csinos csípőjét. Tudja jól, hogy nem személyének szól, hanem az egész férfi nemnek, akik között egy sincs széles e világon, aki nem ugrana azonnal a lány első mosolyára. Ám Gerda sohasem mosolyog. A Polgin kívül nincs férfi széles e városban, akivel szóba állana. Persze, nincs mit enni a szikár középkorú, nős városvezetőn, hacsak valaki nem ugródeszkának használja karrierje építgetésében. A lány pedig pontosan ezt teszi. Politikai trambulinnak tekinti. A következő választáson a parlamentbe akar kerülni. Országgyűlési képviselőként, huszonnyolc évesen, esélye lesz végre visszahódítani élete nagy szerelmét, aki két évvel ezelőtt megnősült, és immár büszke ifjú apa.
Kora reggel dér borít mindent.
A Macskás gyűrött, szakadt bőrkabátja alá bújik Marci. Kell a kaland, de igazán otthon maradhatnának ebben a hidegben. Hiába dorombol, a gazda nem tágít.
Marci nem igazán fázik, csak egyszerűen lusta és rettenetesen unja magát. Mindig ugyanaz a pad, nyolctól kettőig. Három óra, mire hazaérnek.
Kutyának való ez az élet.
Éppen elszundít, amikor érzi, hogy a gazdi teste megfeszül. Lustán nyújtózik, ha már felébredt, és leugrik a földre, hogy megmozgassa megmacskásodott tagjait. Gazdi a nagy épület előtti fekete autót nézi és igazgatja a sálját. Mintha kattogna a hanyagul duplán a férfi nyaka köré tekert gyapjú. Ezt persze nem hallja senki Marcin kívül, még az idős hölgy sem, aki hangos jó reggeltettel letelepedik a gazdi mellé.
A néni fején vastag kötött sapka, a kabátja széle kopott, és a táskája, hát az igazán izgalmasan illatozik.
A vörös kandúr kering az öregasszony körül, majd a lábához dörgölőzik, dorombol is kicsit, csakhogy bizalmat keltsen, majd egy határozott mozdulattal felugrik lenné a padra, leül, és mereven nézi a szatyrát. Csak a farka vége mozog izgatottságában. Kétségtelen, sült kolbászt rejt a csomag.
Máskor rászól a gazdi, ne pimaszkodj, Marci, de most nem szól, nem is figyel, annyira érdekli az a kocsi.
A néni végre kapcsol, és lassan kihajtogatja a sült kolbászt a vastag papírból, letör belőle egy jókora darabot. Marci zsákmányával a szájában elvonul a közeli platánfa tövéhez, jobban szeret magában falatozni.
Mire visszatér, a gazdi már a néni panaszait hallgatja.
Hiába jön el a két óra, a gazdi nem mozdul. Megvárja a hat órát, amikor kinyílik a városháza bejárati ajtaja, és kilép rajta négy markos legény, akik forró teát és zsíros kenyeret osztanak a hajléktalanoknak. Hóna alá kap gazdi és magyaráz, hogy menjek be az ajtórésen. Hát, biztosan vannak benn egerek, de akkor sokára végzek ebben a nagy épületben. Tudom, hogy úgyis utánam jön. Csakhogy az egyik markos fiú is vele tart és kiáltoznak utánam. Nincs is egérszag. Megbújok a portásfülke mellett, úgyis visszajönnek, a portás meg nem hagyhatja el a helyét, egyébként sem lát engem.
A kocsiban Marci macska egészen hazáig összegömbölyödve alszik a kalaptartón.
Másnap reggel Gerda hiába leskelődik az ablakban, sehol sem látja a Macskás Embert.
Másfél év múlva magántőkéből és Eu-s támogatásból megépül a hajléktalan szálló. Nemzetközi szinten is felfigyelnek a magyar kezdeményezésre. Tanulmányutakra jönnek, hogyan kell kezelni a problémát. Mert a hajléktalan kérdés csupán egy kellemetlen megoldandó feladat. Amely minden állam számára ráfizetéses.
Itt azonban nem panaszkodik senki, villognak a vakuk, a televíziós stábok egymásnak adják a kilincset, mindenki forgatni akar és új oldalról bemutatni a magyar megoldást. Aki csak megteheti, adakozik, a húsfeldolgozó üzemek húst adnak, a nagycsarnokból a kofák hetente szállítják a zöldséget, a pékszövetség ingyen adja a kenyeret.
A gazdag ember, a polgármester, a feltörekvő Gerda kisasszony mellett a többi adakozó is szóhoz jut a médiában. A torta millió szeletre vágatik, csak azokat a nyomorult hajléktalanokat nem kérdezi senki.
Újra ősz van, sárgulnak a levelek.
A Macskás, Marcival a hóna alatt, beállít a szállóra.
A kétszintes épületben markos legények vigyázzák a rendet. A földszinten bárki kaphat élelmet, teát és zsíros kenyeret, másnaponta meg híg levest is. Fürödni is lehet és aludni is, igaz, a két vaságyas, ötven fős, női és férfi termekben.
Az emeletre nem lehet felmenni, csak egy külön külső lépcsőn. Oda hajléktalant nem engednek be, mert munkásszállóként üzemeltetik. Az ellátásért napi ezerkétszáz forintot kap az üzemeltető az államtól. Ötszáz főre számítva.
A vörös kandúr nem alhat a hálóban, így azután Gedeon is az étkezőben tölti az éjszakát.
A kigyúrt biztonsági emberek készségesen beszélgetnek a fiatalemberrel, aki láthatóan figyel minden szavukra. Otthon, a feleségükkel nem csevegnek ennyit, egy egész hét alatt.
A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei két nap múlva kiszállnak vizsgálódni, pénzmosás, csalás és vesztegetés gyanújával, egyszerre valamennyi érdekelthez.
Két hónappal később a televízióban hosszabb riportban számolnak be a nyomozás eredményéről, az ügyészségi vádirat főbb pontjairól.
Gazdi hiába teszi Marci tányérjára a legfinomabb falatokat, a vörös kandúr ott ül a televízió előtt és mereven nézi a tudósítást.
Gedeon leszedi az asztalt, maradásra intve állapotos feleségét.
- Pihenj, szívem, majd én mosogatok.
- Köszönöm. Akkor csatlakozom Marcihoz. Gyere, ezt látnod kell! Kedvenc kandúrod morog a tévére!
Éppen Dr. Gombás Gerda főtanácsos nyilatkozik, mely szerint nem történt vesztegetés, erre semminemű bizonyíték nem áll az ügyészség rendelkezésére.
A következő bejátszásban bemutatják a Gedeon készítette felvételeket, amelyeken Gerda éppen átveszi a pénzt.
„Az adócsalással vádolt nagyvállalkozó cégeinél még folyik a vizsgálat. Az eddig ismertté vált adatok alapján kétmilliárdos adócsalásra derült fényt. Nem hivatalos információink szerint politikusok nevei is felmerültek a pénzmosásra szolgáló hajléktalan szálló építése kapcsán. Amennyiben megtörténik a vádemelés, az Európai Unió gazdasági szakemberei is bekapcsolódnak a támogatás összegének felhasználását vizsgáló bizottság munkájában.”
Gedeon visszamegy mosogatni a konyhába és arra gondol, ha a felesége gyesen lesz, összébb kell húznia a nadrágszíjat. Elsőként Marcit kell leszoktatni a Whiskasról.
Elvégre egy kandúr is ehet emberi ételt.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Milyen érdekes volt, hogy Gedeonnal mindig elment a macskája!
Szerintem a macskák megérzik, hogy ki a jó ember. Ezért is morgott a végén. :)
Puszi!
Bizony, úgy a jó, ha az igazság napvilágra kerül. Bárcsak megszűnne a korrupció!
Pussz, Tündér