újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Kaleidoszkóp 1 - Temetések

Látogatók száma: 90

Pályamű

... Apa ...
Állt a gyermek a dermesztő hidegben.
Szürke aprókockás vastag kabátja sem tudta felmelegíteni, inkább mázsás súlyként nehezedett rá.
Vacogott, de talán nem is a tél fagyától fázott ...
Sikoltva recsegett a hó a felnőttek lába alatt ...
A jeges szél félelmet lehelt szívébe.
Nézte az ismerős arcokat. Fekete árnyak ... kisírt szemek ... zokogás ...
Szemébe könny szökött, s a könnyeken át egy villanásra, meglátta az aranyozott betűket.
Az édesapja nevét írták oda.
Még nem volt kilenc éves ... de a mesék halhatatlanságának pillekönnyű édes terhe mellett, már a mulandóság súlya is nyomta vállát...
..........
... Nagymama ...
A lélekharang megkondult, utolsó földi útjára kísérve az Úr szeretett gyermekét .A gyászszertartás, a fájdalmat Isten békéjévé csendesítve, a lelkekbe megnyugvást hintve, búcsúztatta a halottat, kérve a megbocsájtást, s a hitet a feltámadásban ...
Imádságra kulcsolt kézzel állt, s a könnyeken keresztül Nagymamáját látta ...
A Nagymamát, aki öregségében is arcán viselte a szelíd szeretet jóságát ,emberi méltóságát, kinek ragyogó szemei lelkének tisztaságát tükrözték.
Puha hófehér haját ... finom kezét, mely pont olyan odaadóan simogatott mint amilyen szigorral büntetett.
Állt ... s imában mondott köszönetet, mert akkor már tudta, hogy mind az mi benne jó, a Nagymamájától kapott szerető tanítás magjából növekedett.
A mulandóság súlya fájdalomként ült rá, de a halhatatlan szeretet, mint egy angyal érintése, mosolyt varázsolt arcára ...
..........
... Anya ...
A Tisza vizét fagyszilánkos jégtáblák borították.
Fagykirály ült zúzmarától szikrázó trónján ...
A szél szárnyán libbenve, hópelyhektől átölelve, hullt alá a vízre, a test létezését jelentő hamu ...
Fagykirály gyermekei, a lélekhableányok karjukba fektették ... víz tükrét elsimítva, himnuszt dalolva, maguk közé vették ...
Anyám lett a szél, hogy simogassa arcomat ..
Az eső, hogy lemossa bánatomat ...
Anyám lett a Föld a Víz az Ég
... s a szívre nehezedő fájdalom ellenére, a könnycsepp szivárványán át, megértette e körforgást, mely születés és halál ...
s a bizonyosság reményét, hogy velünk született a halhatatlanság ...
..........
... Igaz Szerelem ....
Halál ...
Jeges lehelet augusztusi forró éjszakán ...
Állt ..
Állt dermedten, megfagyottan, a létezés fekete mementójaként.
Csak egy árny volt ... ő maga volt a könny ... az életre ítélt fájdalom beteljesedése ...
Állt a sírnál ...
Kezében két szál bíbor vörös rózsa … a halovány archoz szorítva … hogy senki se tudja, vérvörös virágszirom a szerelem halálos csókja … vagy csak izzó vércseppek rózsatövisétől a hófehér bőrön …
Nem látott ... nem hallott ... nem érzékelt ...
Csak érzett ... és kért ... és könyörgött ...
Kért némán esdekelve, porba hullva ...
A rózsákat szerelmes csókkal borítva a sírban lévőnek adta ...
... hogy Az Éjszakán a szerelem virágának szirmain, az álmodó, örök álmát alhassa ...
... könnyei szivárványán át látta, hogy a hideg márvány Őt lezárja ..
Majd egy nap titokban ...
... az egyik rózsát kilopta ...
… melynek bíborszirmai, a halálon túlról égő csókot őriztek ...
A név a márványkőben talán időtlen ... de a lélek tudja ... a halhatatlanság bennünk él ...
s a bizonyosság ..
…… szivárvány mely Földtől Égig ér ....körülvesz … átölel …
… mert nem csak átmenni alatta …de talán Azzá válni … hinni még …

Tiszasüly, 2010.08.28.

A cikket írta: Gaya

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Kedves Zita!
Háromszor olvastam újra. Ez zseniálisan jó.
Nagyon tetszettek:
"Anyám lett a szél, hogy simogassa arcomat .. Az eső, hogy lemossa bánatomat ...", vagy ez is: "... könnyei szivárványán át látta, hogy a hideg márvány Őt lezárja .. Majd egy nap titokban ... ... az egyik rózsát kilopta ..."
A "mulandóság súlya" kétszer volt, az zavart egyedül.
Szerkezetileg nem tudok mit hozzátenni, stíluselemek használata szempontjából pedig egy gyöngyszem az írása (a helyesírásra figyelhetne)!
Gratulálok!
Bokor
Emlékek, szeretet, mélységes fájdalom, érzések, melyek mélyen bennünk vannak és ezeket te a felszínre tudod hozni. Végtelenül szomorú és őszinte. Gyönyörűen kifejező. Erre nem mindenki képes.
Érzelmeket, gondolatokat ébresztő sorok...és sorsok.
 
Nekem a kis gyufaáruslányt juttatja eszembe. Szép gondolatok!:)
Szép metaforáid vannak, borzongatóan szólalnak meg betűid...
Megborzongtam és az előttem szólókkal értek egyet! Üdv Orsolya
nagyon szép, tényleg.
Fájdalmasan gyönyörű!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: