Kisfiú
Látogatók száma: 57
Ebben az embert próbáló melegben alig mászkálok ki. A legszükségesebb dolgokért csak, s ha lehet korán, vagy későn. Ma levittem a szemetet, és a ház előtt áll egy kisfiú, tologat egy ordító még kisebbet.
Nem álltam meg hogy ne kérdezzem meg hol a szülője, és mit keresnek a napon kint.
A kisfiú először megvonta a vállát, majd alaposan körbenézett, és kérdezte:
-Te itt lakol ebben a nagy házban?
-Igen én itt lakom az egyik emeleten.- válaszoltam.
-Az anyu bement vizet kérni, de nem tudom miért nem jön.- mondta és rázogatta babakocsit.
A ház előtt a padon kint ült egy idő ember, aki szintén itt lakik. Rám nézett és mosolygott.
-Én már nem láttam az anyját, csak őket.-mondta mikor ránéztem.
-Meddig tetszik itt lenni?- kérdeztem
-Aranyom, ha azt akarja tenni amit gondolok, akkor sokáig, de nem megyek fel, megvárom a mamát!.- válaszolta.
Azt akartam tenni, amit gondolt. A bácsi tudja, hogy a 8. emeleten lakom, szól a mamának, ha előkerül.
Felvittem a két gyermeket. Mit mondjak csurom víz, izzadság volt mind a kettő.
Gyorsan engedtem vizet a kádba, lefürdettem őket, adtam vizet nekik, és a nagyobbik evett is keveset
Csengettek.
Ajtót nyitom, anyuka ott áll az ajtóban, egy üveg vízzel, pár gyerekholmival.
Arcára nézve megismerem, s látom Ő is megismer. Régen a gyárban ahol dolgoztam ő takarította az irodákat.
-Csókolom, a ház előtt a bácsi mondta elhozta az unokáimat, és itt keressem.
-Jó napot kívánok, itt vannak. -engedtem be őt is a gyerekekhez.
-Nézd mama van fürdő szoba, és mosakodtunk is.- fogadta a nagyobbik unoka.
Elmesélte mi történt, hogy a lánya belehalt a kicsi szülésébe, és a vője börtönbe ül, ő maradt a gyerekekkel, és tartozás miatt elzárták a vizet, alig tud főzni és enni adni a kicsiknek.
Leültettem őt is az asztalhoz, és megkínáltam főtt étellel. Elfogadta, és hálás tekintettel kanalazta az ételt.
A kicsi közben megnyugodott és elaludt. A nagyobb is nagyokat pislogott.
Mikor megebédeltek, összeszedtem pár nem használt dolgot, és oda adtam neki.
Vizet is adtam két nagy öt literes flakonba, amit ráerősítettünk a babakocsira. A nagyobbat hazatolta a vízzel, és fordult vissza a kicsiért.
Mikor megérkezett a kicsi még javában aludt. Ismét adtam vizet, és betettük a babakocsiba a kicsit, és pár főzni való dolgot is összekapartam, hogy legyen miből készíteni kaját a gyerekeknek.
Hálásan köszönte, s szabadkozott, hogy nem tudja megfizetni.
-Nem baj, nem a pénzért, vagy háláért ettem, csak a gyerekekért, hogy a ház előtt a nagy melegben ne legyen bajuk.- mondtam.
-Szombaton délelőtt elhozhatnám a kicsit megfürdetni, akkor lesz a születésnapja?- kérdezte.
-Nyugodtan hozza el a nagyobbat is, és maga is lefürödhet.- mondtam.
Hálálkodott és most holnap délelőtt jönnek fürdeni.
Mit tehettem volna. Azt hiszem semmi mást.
A szomszéd bácsi is felliftezett, hogy megkérdezze minden rendben van-e?
Igen mondtam, és örültem, hogy még ő sem volt közömbös.
Azt mondta látta a szememből, hogy fel akarom hozni a gyerekeket, azért megvárta a felnőttet, aki őket keresi.
Megköszöntem Neki a segítséget. Azt mondta nem csalódott bennem, mert a szememből látta, hogy jó ember vagyok, s bebizonyítottam neki sokszorosan. Soha nem megyek el mellette érdeklődés nélkül, és nem érdekel ki gyereke, ha bajban van segítek.
Én ilyen vagyok, ilyennek neveltek.
A cikket írta: Divi Éva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Bárcsak minél több embernek lenne, hasonló lelke !!
Puszi ! :-)
Én is ezt tettem volna.
Én is ilyen vagyok, ilyennek neveltek. - ha plagizálhatok tőled.
pusz
Juli :))
Csendben teszed amit a szíved diktál, amit helyesnek gondolsz. Ez nagyon szép dolog. Maradj mindig ilyen.
Szép napot! :)
Inga
Köszönöm,hogy ilyen vagy!!! Pusszz: Angyal
Örülök, hogy megismertelek itt, hogy velünk vagy! 5+1 csillag, de ettől többet is tudnék adni....
Nagy - nagy ölelésem egy nagyszerű embernek! Orsolya