újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Kocsma élet Orsolyásan - a történet vége!

Látogatók száma: 56

Kedves barátaim! Kicsit megkésve tárom elétek a befejezést! Remélem tetszeni fog!

Lovamra pattantam és ismét csak ennyit mondtam: Gyíá! Irány a kiskocsma!

Utam a kiskocsmába Elvirához a megszeretett, kedveshez vezetett.
Ahogy róttuk a kilométereket lovamban és bennem is, egyre jobban fokozódott az izgalom, ami időnként némi kételybe csapott át.
- Mi lesz, ha nemet mondd?
- Ha egyáltalán nem viszonozza kitörő szerelmem, amit
iránta érzek?
- Mi van akkor, ha ez az egész részemről egy rosszul sikerült
képzelgés? - Efféle gondolatok jártak az eszembe.
Kis lovam felnyerített, mintha azt mondaná, hagyd már abba ezt a sok zagyvaságot, inkább taposs bele. Útközben egy nagy csokor vörös rózsát vettem, hozzá illő bonbonnal, egy plázában.

Amint elhaladtam a települést jelző tábla mellett, levegőt
is nehezen tudtam venni, egyszerre verejtékeztem a késő
esti nyári melegségtől és a fokozódó izgalomtól. Már csak pár méter...
Megérkeztem! Az ajtón ez állt. Zárva!
De a lámpák világítottak így bekopogtam.
- Zárva vagyunk! - szólt Elvira.
Megismételtem a kopogást.
- Zárva vagyunk nem hallja! – nyomatékosította.
Újra kopogtam.
Nagy vehemenciával, némi megjegyzéssel kísérve ajtót nyitott. Amint meglátott a nagy meglepődéstől szólni sem bírt, hang nem tudta elhagyni az ajkát.
Pár pillanatig csak némán álltunk egymással szemben.
S könnyes szemmel kérdezte:
- Hát te?
- Nem hívtál?
- Tudod itt jártamkor, itt maradt a szívem, és vele a lelkem
is! Majd a nagy rózsacsokrot átnyújtottam a bonbon kíséretében. Egymás nyakába borultunk, és vallottunk örök szerelmet, örök hűséget.

Már ketten vezetik a kocsmát, és élik boldog életüket.
- Csak óvatosan! – mondja Imi Elvirának.
- Nehogy megemeld magad drágám!
Majd hátulról átöleli, és kezeit gömbölyű hasára téve megsimogatja.

A kistelepülés könnyen befogadta Imrét, még a falu erősével is nagy barátságra leltek. Orsolya meg már a keresztelőre készül, mint leendő keresztanya...
Az esküvő is szép volt, a meghívott vendégek a falu apraja-nagyja, mind megtöltötték a helybéli kis templomot. Majd hintóra ülve, virágszirom esőtől áztatva Imi a kezébe vette a kantárt, megrántotta, és csak ennyit mondott:
- Gyíá! Irány az élet!

- Vége -

A cikket írta: Orsolya

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Orsolyaaaaaaaa! Ez nagyon jóóóóóó :)
Irány az élet!
Pussz
Nagyon szép és megható, mesébe illő történet.
nagyszerű!!!
grat.
:)
Köszönöm, hogy olvastatok! Remélem további írásaimat is elétek hozhatom! Pusszancs Orsolya
Nekem is tetszik:-) A kis sallangok kezdenek elmaradni..., gyerünk Orsolya előre, mondhatnám... gyíá, hihi!
Pinokkió
Pinokkió! Megtisztelsz, hogy figyelemmel kíséred írásaimat, s Én továbbra is igyekszek! Pusszancs Orsolya
Orsolyám, ahogy megbeszéltük: irány az élet!! A többi nem számít!
Puszi:-)
Szia Juditom! Örülök, hogy olvastál, s neked van igazad! Csak előre! Puszillak Orsolya
Nagyon tetszett Orsika, új oldaladat ismertem meg ezzel a sorozattal. :)
Susanna!A szavaid mindig felüdítenek, de főleg az, hogy gondolsz rám onnan a messzeségből.....! Köszönöm, hogy megtisztelsz a figyelmeddel! Remélem e szavak utól érnek olyan távol innen! Pusszancs Orsolya
Luca! Köszönöm, hogy figyelemmel kíséred írásaimat, és megtisztelsz azzal, hogy olvasod! Remélem újabb más témájú írásomat is eléd és társaink elé hozhatom majd! pusszancs Orsolya
Orsika!!!! Ez Jó lett!!!!! Csupa te vagy! Pussz: Monic
Kedves Mónika! Örülök, hogy olvastál és köszönöm hsz-det! Legyen nagyon szép napod Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: