Mégsem nekem integetett!
Látogatók száma: 24
Semmi bevezető, mert a poént nem akarom még előre sem sejtetni.
Volt egyszer - hisz igaz is, hogy csak is egyszer voltam még Brüsszelben -, hogy mikor este, elfoglaltuk a szállásunkat a belvárosban, úgy döntöttem, hogy megtekintem az éjszakai várost és annak hangulatát. Szinte már éjjel lett.
Az egyik kollégám felajánlotta, hogy eljön velem. Róttuk az utcákat, keringtünk a tereken, közben meg fényképeztem, fényképeztem és csak fényképeztem. Ám minden negyvenedik fotónál le kellett töltenem a kameráról a laptopomra.
S mikor már kellőképpen elfáradtam, beszélgettünk, csevegtünk, szinte el sem hittük, hogy Belgium fővárosában vagyunk.
Ahogy így múlattuk az időt, s egyre nőtt a kilométeróra a talpunkban, vettem észre, hogy egy igen helyes, fekete, göndör hajú, kreol bőrű férfi integetni kezdett. Igen. Határozottan felém. Még hátra is néztem, talán jönnek mögöttem, de senki. Csak én voltam ott, no meg a kollégám, de még ő is mosolyogva konstatálta, hogy márpedig ez az integetés nekem szól.
Gyorsan át is futott az agyamon, hogy egyáltalán honnan ismerhetne fel engem itt, Brüsszelben, mikor sem nem híres, de még tévéműsorban sem szerepeltem, hogy felfigyelhetett volna rám.
Azonban ismét felemelte jobb kezét, s most már széles fehér mosolyával is tudomásomra hozta, hogy felém integet.
Kollégám kajánul meg is jegyezte, hogy milyen kis alamuszi nyuszi vagyok, mindjárt, kiderül, hogy kiterjedt ismeretségi körrel rendelkezek.
Már majdnem felemeltem a kezem, ám a mosolygásomat nem tudtam visszafogni, mikor az egyik kis utcából feltűnt egy másik férfi. Üdvözölték egymást, vállukat megsimogatták, majd egy nagy szájról szájra csókkal pecsételték meg találkozásuk örömét.
A félig felemelt kezem tehetetlenül csapódott vissza mellém. A hátamon futkosott a döbbenet. Élőben még sohasem volt ehhez "szerencsém", persze nem is nagyon áhítoztam rá.
Mégsem nekem integetett!
A kollégámmal egymásra néztünk, majd egy jót nevettünk az egészen.
- Kár érte! - mondtam lemondóan.
- Kár - válaszolta a kollégám. - Pedig a másik is igen jóképű volt!
Élményekben gazdagon tértünk vissza a szállodánkba, s mire felkeltem a csoport összes tagja tudomást szerzett az éjjel történtekről.
Még hogy a férfiak nem pletykásak!
A cikket írta: kiki64
Hozzászólások
időrendi sorrend
:)
:)
Puszi: Lyza