Miniszteri gondok
Látogatók száma: 50
Persze, ti könnyen beszéltek, mert még sohasem voltatok miniszterek, tudom ezt magamról, mert én is hasonlóan gondolkodtam, mígnem miniszterelnök barátom kinevezett az Általános Nemzeti Problémákat Megoldó Minisztérium élére, melynek feladata, hogy az általa kitalált intézkedéseket továbbadja a végrehajtásra a szakminisztériumoknak. Tegnap megrendültem tettem le, ünnepélyes keretek között, az eskümet, mely szerint köztársaságunkat, nemzetünket, minden magyar állampolgárt szolgálom, tehetségemnek, tudásomnak megfelelően.
Nem volt időm örömködni, mert azonnal rám zúdították a problémákat a megörökölt régi munkatársak, nagy nyelvcsapások közepette, hogy már a mosdóba se mertem kimenni. Válasszam ki az irodámat, ha elődöm többmilliós antik bútorokkal berendezett százöt négyzetméteres rezidenciája nem felel meg, s ők azonnal megszervezik, hogy két nap múlva már, akár a frissen tatarozott, ultramodern berendezésű új irodámban lehessek, bár kicsit sokba kerül, de nem számít. Titkárom, a Gyere Józsi nevezetű, minden hájjal megkent, alig harmincéves, nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező fiatalember, aki hozzá nem értését vasszorgalommal pótolja, azonnal telerakja az íróasztalomat teleírt papírokkal, hogy melyek a következő három napra szóló teendőim, bár, még arra sem ügyel, hogy azokról a főportás neki adott, kézzel írott instrukciót eltüntesse.
Tisztában vagyok azzal, hogy tehetségem határtalan, önbizalmat sem kell a szomszédomtól kölcsönkérnem, a tudásom meg, annyi, amennyi, mégis megrettenek, amikor megkérdezi, Gyere Józsi, hogy ugye nem okoz gondot másnap reggelig eldöntenem, hogy kik lesznek az államtitkárjaim, pontosan kilencre lesz szükségem, és reménye szerint találok ennyi megbízható embert, de vigyázzak, a szakértelem nem elsőrendű szempont, nehogy bedőljek az ellenzék dühös megnyilvánulásának.
Kalapács nélkül töröm a fejem, mert azzal nem mennék semmire, és annyira gondolkodom, hogy kihallatszik fejemből a fogaskerekek csikorgása, talán jó lenne elébb megolajozni, mert régen áll már egy helyben, de erre nincs idő, ráadásul Gyere Gyuri úgy véli, ez a gyomrom korgása, ezért elnézést kérve elrohan, hogy rendeljem nekem szusit, mert az amellett, hogy drága, trendi is, és egyébként is Andy éttermét érdemes állami pénzen támogatni, mert a barátunk, s kacsint egyet.
Honnan vegyek tizenkét dühös embert, akik akár életüket is áldoznák a nemzeti ügyek oltárán?
Megvan! Ott a középiskolás kosárlabda csapatom, éppen tizenkét fő, csak fel kell kutatnom őket, és eldönteni, hogy közülük ki legyen a szerencsés kilenc fő.
- Gyere Gyuri, mit csináljak?
- Semmit, csak tessék felírni mind a tizenkét nevet, egy órán belül itt lesz az elérhetőségük, az átvilágításukkal együtt! Majd utána eldöntjük, hogy kik lesznek a megfelelők e nemes feladathoz, ami az államtitkári beosztást jellemzi. Addig pedig jó lenne, ha kitöltené miniszter úr a vagyonnyilatkozatát! Már elkészítettem, csak alá kellene írnia!
Hogy mi van? Honnan tudja, Gyere Józsi az én anyagi helyzetemet?
Már látom, hogy ő lesz az én jobb kezem! Úgyis balkezes vagyok!
No, nézzük azt a nyilatkozatot. Nem lesz hosszú, mert amióta elváltam, egy negyven négyzetméteres lakásban élek, van egy tízéves Skodám és a bankbetétem nem éri el az egymillió forintot. Miből is takarékoskodhatnék, amikor a fizetésem fele elmegy gyerektartásra, hiszen szegény volt feleségem ragaszkodott a nagycsaládhoz, mert azt megköveteli a haza, de azzal nem számolt, hogy az ő pedagógusi fizetéséből és az én kezdő szakorvosi fizetésemből az öttagú családunknak legfeljebb vajas kenyérre telik. Aztán egyszer csak arra mentem haza, hogy megcsalt a gazdag építési vállalkozóval, akit a tetőtér beépítéssel bíztuk meg és felvettünk egy nagyobb összegű valuta alapú bankhitelt.
Szóval, a kilencvenhat négyzetméteres házunkat a gyerekekkel együtt a feleségem kapta, nekem csak a hátralévő hitel fele és a rozzant Skoda maradt.
A vagyonnyilatkozat szerint négyszáz négyzetméteres villám, ezüstszürke, legújabb típusú Saab személygépkocsim, ötvenmilliós megtakarításom van, és mindhárom gyerekem rendelkezik egy-egy ingatlannal, melyek összértéke százhúsz millió forint. Ja, és befektetésem is van, mintegy harminc millió forint.
Odarohanok az ablakhoz, hogy feltépjem, mert levegőre van szükségem, mielőtt megüt a guta!
Megszólal, hátam mögött Gyere Gyuri, aki pumaléptekkel jár, hogy nem is hallom, mikor jön vagy megy:
- Ne aggódjon, miniszter úr, tanultunk a tapasztalatokból, tudom, hogy nincs most még semmije, de lesz, garantálom, eddig még mindenki meggazdagodott, és maga sem lesz kivétel, csak már nem kell majd magyarázkodnia, hogy a szülei és a nagynénik dobták össze a pénzt az ingatlanokra. Firkantsa alá a nevét és nézzük az államtitkárokat!
Gyengéden az íróasztalhoz tuszkol és leültet, majd elém tesz egy paksamétát, a másikat megtartja magának, és leül velem szemben.
Hogy mik vannak? Kiderül, hogy a jogot végzett Csámpás Luji nem lehet az igazságügyi minisztérium összekötője, mert három évet ült garázdaságért, a gazdasági zseni Lipántos Lacit hűtlen kezelés miatt körözik, Gombás Gabi, aki kiváló pszichológus, szintén megbízhatatlan, mert kínai nő a felesége, az egyetemi docens Sobri Jóska amerikai Soros ösztöndíja miatt nem jöhet szóba. Nem sorolom tovább, egyedül a dadogós Beszédes Benő, a kapusunk felel meg a követelményeknek, akinek meg nincs diplomája, ezért csak külsősként foglalkoztathatjuk.
- Miniszter úr, semmi baj, nézzük meg, kikkel járt óvodába.
Esteledik, mire sikerül nagy nehezen kiszenvednünk magunkból kilenc államtitkárt.
- Mi lesz, ha nem vállalják? – kérdezem fáradtságtól fátyolos hangon.
- Á, ettől ne féljen, megvannak a magunk eszközei!
Mi van? Kinek és milyen eszközei vannak?
Sokat nem töprenghetek ezen, mert kopogtatnak az ajtón és bejön egy csinibaba, aki bemutatkozik, hogy ő a titkárnőm. Mondhatom egy igazi bombázó. Zsúrkocsin betolja a vacsorámat és most elmegyek a mosdóba, mert vacsora előtt kezet kell mosnom.
Mire visszaérek, Gyere Gyuri és a titkárnőm egy faxot nézegetnek, és visszafojtott hangon veszekednek, hogy ki mondja meg nekem, hogy nem mentem át a nemzetbiztonsági vizsgálaton, és a holnapi nappal felmentenek tisztségemből.
- Hallottam mindent, de tudni akarom az okát! Azonnal mondják meg!
Először Gyere Gyurira nézek, aki nem mer a szemembe nézni, bezzeg a titkárnőm sandán bazsalyog. Húsz másodpercig egy betévedt szúnyog zümmögését hallgatjuk. Végre a nő megszólal:
- Túl becsületes, miniszter úr! Kiderült, hogy öt év alatt paraszolvenciaként mindössze egy doboz bonbont fogadott el!
Megrémülök, hogy ekkora baj van?
Feleségem megráz, mint nagyapám a szilvafát:
- Ébredj fel, szívem! Nincs semmi baj, csak rosszat álmodtál!
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Amin nem tudunk változtatni, legalább röhögjünk rajta!
Puszi: Yolla
Kiváló a szatírád! Egészen a végéig rötyögtem rajta!
A csattanó, - nos az kész megkönnyebbülés!
Gratulálok! Vág az eszed,- mint a borotva!
Pussz: emillio