Műbillentyű
Látogatók száma: 185
Egy kórházi ágyon ébredt. Minden tagja úgy fájt, mintha alaposan összeverték volna. Főleg a mellkasa hasogatott. Teste minden nyílásából csövek lógtak ki.
Konstatálta a tényt, aztán elszunnyadt. Nem tudja mennyi ideig sikerül aludnia, amikor a fájdalom ismét éberré tette. Megpróbált gondolkodni. - Mi történt? Hol van? Visszagondolt az elmúlt órákra. Iszonyú szomjúság gyötörte.
Lassan kezdett összeállni a kép. Túl van a szívműtéten.
Az utolsó emléke: A műtőasztalon feküdt. Vénás injekciót adtak a karjába, miközben dicsérték a gyönyörű, bronz barna bőrét.
- Szolárium szín. Több hét munkájával próbáltam elérni ezt a kreol színt, hogy az operáló stáb esztétikai igényét kielégítsem. - hangzott akkor a válasza. Szavai után kezdett el forogni a műtőlámpa és már csak a csontfűrész sivítását hallotta.
- A bordámat fűrészelik ketté és én még nem alszom? - futott át agyán. Érezni azonban, nem érzett semmit sem. Másodpercekkel később már a fűrész hangját sem hallotta.
Az intenzíven ébredt. Nem érzékelte az időt. Azt sem tudta hány óra van. Szomjas volt. Később bejött a professzor, aki műtötte. Gratulált neki a műtéthez. A professzor őneki! Mulatságosnak tűnt. - A professzor úrnak lenne félni valója, hiszen ön operál. Én aludni fogok. Abban meg profi vagyok. – válaszolta előtte való nap - a nem fél-e, kérdésre. Akkor tényleg úgy is hitte. Már ami az alvást illeti. Ám amikor már az intenzív osztály ágyán feküdt, és az altató utóhatása is kezdett szűnni, egyre éberebb lett. Valamikor késő délután vagy este - nem tudja, időérzékét elveszítette - , bejött egy nővér. Hogylétéről érdeklődött és megigazította a csöveit. Kiderült, hogy - eredeti és frissen vágott nyílásaiból - lázmérő, katéter és egyéb, folyadék eltávolítására szolgáló vezetékek lógtak, ami addig fel sem tűnt neki. Igaz, nem volt olyan állapotban, hogy leltározzon.
Vénáiba transzfúziós és infúziós csövek futottak. Mindkét kezébe vér, sós víz /?/, gyógyszerek literjei folytak a fellógatott, nylon zacskókból. Volt belőlük nyolc-tíz.
A nővértől megtudta, hogy nem szabad innia. Cserepes szájjal és nyelvvel próbált meg kuncsorogni pár csepp vizet. Az ápolónőt végül is sikerült rávennie, hogy hozzon neki egy fecskendőre valót. Megígérte, hogy cseppenként csak a szája szélét nedvesíti. A fecskendőnyi vízzel, és pár fájdalomcsillapítóval kihúzta az éjszakát.
Folyamatosan hallotta az éjszakai csendben az új billentyűje kattogását. Nem tudott aludni. Karórájának mutatói mint, ha megálltak volna. Úgy érezte, hogy 72 óra elteltével jött el a reggel. Délután az ügyeletes orvos kihúzta az egyik csövet. Aztán össze is öltötte érzéstelenítés nélkül a helyét. Fájdalomküszöbe igen magas, ezért ezt is túlélte.
Hurrá! Mehetett egy normális kórházi szobába. Két hétig ette az egészségügy kenyerét, mire megkapta a zárójelentést.
- Maga már rég nem él, amikor ez a billentyű még mindig működni fog! - engedte útjára a professzor.
Három hét múlva már munkába állt.
A kórházból autóval a barátja vitte haza. A ház előtt a kocsi csomagtartójából kivett egy rózsacsokrot, és átadta neki. Annyi ereje még nem volt, hogy felvigye a negyedikre. Csak tartani tudta – elérzékenyülve - a negyven szál vörös rózsát.
Évekig őrizgette a csokrot. Már nincs meg. A barát sem.
A műbillentyű azonban azóta is rendületlenül működik. És ez a fontos...
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
(A "heuréka" felkiáltás nekem fura volt ott.)
Nagyon tetszett.(5+1)
(A "heuréka" felkiáltás nekem fura volt ott.)
Igazad van. (Javítottam)
Köszi!
Puszi
Juli :))
Ez nagyon jó lett! Ilyen jót én még tőled nem olvastam. Írj sok ilyet!
Gratulálok.
5+1*
Üdv,
Pinokkió
Meg vagyok hatva! Köszi!
pusz
Juli :))
Nagyon tetszett nekem is az írásod, mert nagyon élethűen tudtad átadni a szívműtéted körüli eseményeket. Sosem szeretném átélni, de a Te írásodból mégis úgy éreztem, mintha veled együtt éltem volna át ezt a nem veszélytelen műtétet.
Remélem szívügyileg minden rendben van veled!
Puszillak
heleenke
Szia Juli!
Nagyon tetszett nekem is az írásod, mert nagyon élethűen tudtad átadni a szívműtéted körüli eseményeket. Sosem szeretném átélni, de a Te írásodból mégis úgy éreztem, mintha veled együtt éltem volna át ezt a nem veszélytelen műtétet.
Remélem szívügyileg minden rendben van veled!
Puszillak
heleenke
Köszi, hogy olvastál. Igen, azóta szívügyileg rendben vagyok.
Remélem, hogy neked is - amennyire lehet - helyreállt az egészséged?
Kellemes napot kívánok.
Pusz
Juli :))