Ne várj!
Látogatók száma: 52
A nyugdíjas ingyenes tornán kéttucatnyi hatvanöt körüli nőszemély izzad a legkönnyebb tornagyakorlatok alatt. Ez alól Edit sem kivétel, akkor sem, ha elfogult önmagával és úgy érzi, neki meg sem kottyan a testedzésnek eme butított válfaja. Az öltözőben a torna utáni fürdés és öltözködés során, rajta kívül valamennyien a gyerekeikkel és az unokáikkal dicsekednek, attól függetlenül, hogy férjnél vannak, vagy elváltak, esetleg hosszú ideje az özvegyek keserédes kenyerét eszik. Igyekeznek hangerőben és történetekben is túllicitálni egymást. Edit szótlanul tusol, öltözködik és igyekszik mielőbb elhagyni a klubot. Arra gondol, hogy neki ugyan nincs gyereke, férje sincs, sőt, barátja sem, mégis ő tartja magát a legjobban. Megmaradt a lányos, nyúlánk alakja, ami miatt bármikor felvehetné a szuper divatos ruhákat is, amelyekben messziről akár fiatalnak is tűnne. Kár, hogy a teste és a bőre életkorának megfelelő, hiába a hajfestés és a halvány smink, finom, vékony ráncok díszítik a nyakát, ráadásul nemrég felfedezte kézfején a barnába hajló öregségi foltokat.
Az öltöző ablakán rézsút besüt a napfény, ami azt az érzést kelti, hogy odakinn kellemesen meleg az idő, holott december elején kimondottan hideg van. Nem engedett fel az éjszakai fagy, hanem éppen ellenkezőleg, havat utánzó dér borítja a háztetőket, a fákat, és az utakat is, már ahol nincs közlekedés. A fővárosban azonban megkezdődött a karácsony előtti vásárlási őrület. Délután három óra után az úttesten félméterenként araszolgatnak az autók, a járdákon egymásnak ütköznek a gyalogosok, a tömegközlekedési járműveken pedig egy ötforintost sem lehetne leejteni, akkora a tömeg. Ez más alkalommal nem zavarná Editet, ám ma számára igen fontos eseményre készül, amely napok óta izgalomban tartja. Este hatkor végre személyesen is megismerkedhet Istvánnal, a nála két évvel idősebb úriemberrel, akivel az interneten immár két hete szorgalmasan leveleznek.
Nagy kövér sárga hernyóként araszolnak a villamosok. Edit elenged hármat is közülük, mire felszáll. Az új kombínóval szeret utazni, mert az egy légterű és emiatt eléggé tágas. Sikerül az ablak előtt állóhelyet találnia. Hátat fordít az utastársaknak és bámulja a tovafutó körúti házakat. Gondolatai az ismeretlen ismerős körül járnak. Vajon élőben is megtalálják egymással a megfelelő hangot? Ez nem kérdés! Illenek egymáshoz! Paramétereiket tekintve igen. Mekkora szerencse, hogy mindketten ugyanazt a facebook oldalt látogatták! Beszélgetés közben összeszólalkoztak, majd privátban folytatták késhegyre menő vitájukat, amely napokig elhúzódott. Kiderülte, hogy mindketten a társadalom nyuggernek titulált népes csoportjához tartoznak, jelenleg egyedül élnek, két cukorral és tejszínnel isszák a kávét, szeretnek utazni és jól beszélnek angolul. Kell ennél több?
A magas, markáns arcú, elegáns úriembert Edit hátának szorítanak az utasok.
- Bocsánat, asszonyom! – mentegetőzik a férfi. - Elnézését kérem. Nem állok stabilan.
Megfordul Edit, lenéz a férfi lábára. Megcsapja orrát a markáns arcú borotválkozás utáni arcszeszenek kellemes illata, ami nem ellensúlyozza a látványt. A férfi bal lábán vastag talpú ortopéd cipőt visel.
- Miért nem ül le, ha nem tud állni! – förmed rá mérgesen és szemében fellobban a gyűlölet lángja.
Szóváltásukra a közelükben lévő utasok felkapják a fejüket. Végre történik valami érdekes! A markáns arcú férfi elpirul és megpróbál minél gyorsabban utat törni magának az ajtóhoz. Leszáll a kkövetkező megállóban és hosszan néz a villamos után.
A végállomáson a nagy kövér sárga hernyó kiöklendezi magából az utasait. Innen hazáig Edit két percet gyalogol. Szállingózni kezd a hó, eleinte gyéren, ám amint belép a tízemeletes panelház ajtaján, már egymás sarkát tapossák a hópelyhek.
Bosszús Edit, mert másfél óra múlva találkozik Istvánnal, addigra hótakaró borítja az utakat és kénytelen lesz lapos sarkú csizmát felvenni, amiben kevésbé látszik formás vádlija. Bezzeg a magas sarkú bokacsizmában villogtathatná a hosszú lábait. De ez legyen a legnagyobb gondja! Tusolás után hosszan válogat a ruhásszekrény tartalmában. Mindenképpen meleg, mégis csinos öltözéket keres. Végül a testhez simuló, meggyszínű kosztüm mellett dönt, ami kellőképpen kiemeli az alakját, bár nem túl meleg. Nem baj, majd bundát vesz fel hozzá, abban biztosan nem fázik. Elkészül a sminkje, és mielőtt felöltözködne, bekapcsolja a számítógépét. Abban maradtak Istvánnal, ha valamelyiküknek közbe jönne valami, akkor e-mailt írnak egymásnak.
A magas markáns arcú elegáns, hatvanas férfi a hóesés elől menekülve beül a legközelebbi cukrászdába. Kávét rendel és egy szelet süteményt. amiket azonnal hozza is a pincérnő, éppen csak annyi ideje maradt, hogy levesse a kabátját és helyet foglaljon. Fekete-bordó aprókockás zakóban, fehér ingben és fekete pantallóban igazán kellemes látványt nyújthat, ha a pincérnő széles mosollyal a szükségesnél több időt fordít a kiszolgálására és vált vele néhány szót. A férfi megvárja, míg a felszolgálónő halló és látótávolságon kívül kerül, majd előveszi a mobilját. Bekapcsolja, felmegy a facebookra és üzenet küld: „Editke kedves, ne várj, közbejött akadályok miatt nem találkozhatunk. István” Éppen a második falat süteménynél tart, amikor rezegni kezd a telefonja.
- Szervusz apa! Miért kapcsoltad ki a telefonodat? Hol vagy? Érted megyek, mert Száraz Dani bácsi sürgős konzultációra vár a klinikán!
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Elfelejtetted aláírni, hogy folyt. köv.,
mert ez így nincs befejezve! Ordít róla,
hogy hiányzik a boldog vég! Márpedig
happy end nélkül hiányos az olvasók
számára! Egyébként eddig kiváló írás!
pussz: emillio
Yollánka kedves!
Elfelejtetted aláírni, hogy folyt. köv.,
mert ez így nincs befejezve! Ordít róla,
hogy hiányzik a boldog vég! Márpedig
happy end nélkül hiányos az olvasók
számára! Egyébként eddig kiváló írás!
pussz: emillio
Ez ennyi, nincs folytatása!
Pusszantalak: Yolla
Egyszer-kétszer álltam ilyen szerkezeten, de... a kocsit jobban szeretem továbbra is. ;)
Pussz, Tündér