Nyúlfarknyi szösszenet

Látogatók száma: 54

Zúzmarás, hideg reggel. Az ablakból csak az elszürkült fákat látni. Nyomorult hajléktalanok turkálnak az útszéli mocsokban.

Pontosítok:
Napsütés. Szeretem. Csikorognak a madarak. Ezt is. A galambokat meg lepiszkálom a partvissal. Az ablakot be is csukom rögvest. A sportpályán focimeccs zajlik. Ölik egymást a srácok. Jó hangosan. Néma gyereknek anyja sem érti .....
Szóval jól indul.
Mondjuk fokozható.
Első boldogság: szomszédasszony, és Szonja a házi smasszer. Kutyának született. Mára kiképzőtisztté avanzsált a szentem. Másfél évig rettegtem tőle. Most a tenyeremből eszik. Meg a kukámból. Nagy a szerelem.
Második boldogság: gázkonvektor karbantartása ügyében tevékeny szerelő érkezett hajlékomba. Meg kellett ágyaznom miatta. Mégse lásson már gyűrött dunnacihát. Szerszámot nem hozott. Gondolta csak nézelődni kell. Mondtam nézegessen máshol. Rövidre zártam a csevegést. Kizártam. A pasit.
Harmadik boldogság: meglátogatott egy kedves ismerősöm. Eddig ez még nem fordult elő. Mert hozzánk soha nem jön senki. Hüpp- hüpp.
Kivéve anyósomat. Váááááááá!!!
Félre tréfa: imádtam, hogy itt volt. Pedig betöltötte a fél konyhát. Sem leülni, sem beljebb menni nem óhajtott. Zavarban volt. És talpig feketében. Pont az a fajta.
Szeretek vele beszélgetni. Mindig meglátja a dolgok lényegét. Leegyszerűsíti, hogy én is megértsem. Naiv, naiv Postáska!
S míg mások ferdítenek, Ő fordít. Magyarról magyarra.
Tiszta beszéd. No para, no ciki. Csak ami számít.
Pont mint Matula. ( Bár ezúttal eltekintek a Fekete István idézettől. )
Csak nem pipázik. Vagy nem is tudom. Még nem láttam.
Az asszonyát is jó volna már látni. Csak mindig rohan, meg dolgozik. És nem ér rá "postáskásat játszani".
Hamarosan remélem szakítunk időt egy koccanásra. Csak valami alkalom kéne.
Temetés az nem jó, mert az meg már milyen....
Bár ha elásunk egy csatabárdot, akkor az el van temetve. Akkor mégis.
Szóljatok, ha valaki csatabárdot készül elásni!!
Kupac= kupac.
Ott a helyünk.
Vagy amott.
De itt semmiképpen sem.
Megyek.
----------
Aludni.
(... )

Ja: Rolandkát ma elvitték a zsaruk...... de legalább megvan.