Pedagógusnap, ahogy én látom

Látogatók száma: 11

Nem vagyok ugyan tanár, de mégis jól esik, hogy rám is gondolnak!

Sok év óta mióta egy iskolában dolgozok, látom a gyerkőcöket és azért dolgozom a kis csapatban, hogy nekik jó legyen. Minden nap ugyan úgy bemegyek és haza jövök.
Mégis jól esik, hogy az évek hosszú során nem felejtkeztek el arról, nagyon cuki tanáraikon kívül, hogy sokan dolgoznak azért, hogy Ők suliba járhassanak! Mi mindennap küzdünk, azért, hogy Ők tanulhassanak, de meghálálják, mert olyan dolgokat tesznek, ami a mai világban ritka!

Ma is, mint minden évben Pedagógusnapot ünnepeltünk, mindenkit meghívtak tanárokat, iskolai alkalmazottakat, portást , karbantartót , takarítókat és a büfést, nagy meglepetésünkre a diákönkormányzat várt minket műsorral és kedveskedtek virággal, ami felettébb jólesett.
Bárkinek így lett volna!

Aztán a sulink igazgatónője mondott pár gondolatot, kitérve arra, hogy mindannyiunk munkája fontos a kis csapatunkban, akár milyen világot is élünk, meleg szavai jóérzéssel töltöttek el szerintem mindenkit!

Aztán rózsákat adtak mindenkinek a gyerekek, ami megint csak jó volt, mert a rózsa - színtől függetlenül is - kedvencem. Aztán egy állófogadás szerű volt és munkám megkezdése előtt jól belaktam, ez meg persze fincsi volt.

Utána nekifogtunk a munkánknak és elgondolkodtam menet közben azon, hogy milyen jó érzés, ha emberszámba vesznek bármilyen munkakörben is dolgozol és megosztják ezeket az apró és mégis értékes örömöket.

Végül bárhol is dolgozunk mindannyiunk munkája fontos kell , hogy legyen, mert ha valaki nincs és munkájával nem erősít egy csapatot, akkor a munka akár leállhat, vagy döcöghet.

Én magában a suliba jól érzem magam, vannak tanárok akikkel nagyon jóban vagyok, de végül is az összes rendes, nem érzékelteti, hogy esetleg Ő tanultabb és ez így helyes.

De az fix, hogy a mai napom megkoronázása az, hogy e szép, aranyos és számomra örömteli dolgot megoszthattam mindenkivel!