újabb események régebbi események további események
08:42
Tündér válaszolt egy szavazásra
20:06
Új cikk került fel a weboldalra
16:30
L. Alexa új cikket töltött fel
13:23
Tündér módosította a naplóbejegyzését
13:23
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
18:52
Black Ice új cikket töltött fel
14:37
Anyu módosította a naplóbejegyzését
14:34
Anyu új bejegyzést írt a naplójába
13:39
Ilona módosította a cikkét
13:35
Ilona új cikket töltött fel
09:40
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
09:31
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
17:21
Janó új cikket töltött fel
16:40
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:13
Tündér válaszolt egy szavazásra
16:13
Tündér válaszolt egy szavazásra
16:13
Tündér válaszolt egy szavazásra
13:21
Ilona új cikket töltött fel
07:50
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
14:26
Yolla válaszolt egy szavazásra

Példaképek nyomában (1. rész)

2012. február 21. - Látogatók száma: 48

Van példaképed? Kire nézel fel? Édesanyádra, édesapádra, testvéredre, egy közeli hozzátartozódra? Szerelmedre, legjobb barátodra? Esetleg egy tanárodra, egy híres emberre, egy gurura, vagy egy hétköznapinak tűnő, ámde bölcs ismerősödre?

Ahogy csodáljuk az egyik ember külső adottságait, ugyanúgy lehet irigylésre méltó egy másik ember nagyszerű személyisége. Az egyik nő azért sóhajt fel, mert olyan formás popsit akar, amilyen a barátnőjének van, egy másik inkább öreg tanára bölcsességét szeretné magáénak tudni.

Kimondva vagy kimondatlanul, mindenki magasztal, nagyra értékel valakit/valakiket. Vagy egy ember testesíti meg a számunkra eszményit, vagy több olyan személyt ismerünk, akiknek egy-egy pozitív tulajdonsága példaértékű. Abban nem hiszek, hogy van olyan ember, aki úgy, ahogy van maga a tökély, minden tekintetben kifogástalan, viszont több személyből össze lehetne gyúrni a tökéletes „példányt”.

A gyermek számára a szülő az első ideál. Érzelmi kötődése miatt a piciny fejével úgy képzeli, hogy az anyukája egy finom, bájos, kedves angyal, apukája pedig egy erőtől duzzadó, stabil, örökké támaszt nyújtó óriás. Aztán lassacskán a gyerek elkezd tisztán látni, elfogulatlanul, kívülről szemlélni az őseit, és észreveszi a hibáikat. Kiderül, hogy édesanyja kedvessége mögött rengeteg fájdalom bújik meg, édesapja pedig ereje fitogtatásával palástolja belső bizonytalanságát.

(folyt.köv.)

A cikket írta: Lizelotte

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. február 22. 15:03
Azt hiszem nekem nem volt, csak mindenkiből összeszedegettem, ami szimpatikus volt, de úgy kifejezetten egy nem volt.
2012. február 22. 10:19
Kedves Lizelotte!

Példaképeink is változnak, ahogyan mi magunk, de a szülők maradnak azok, akik. A gyökereink. Ezt pedig nem szabad elfelejtenünk.
Várjuk a folytatást.

Pussz, Tündér
2012. február 21. 21:18
Nagyon sok emberrel találkoztam életem során, akiket ezért, vagy azért csodáltam, felnéztem rájuk. Mivel te most a példaképek nyomát kutatod, ezért azt meg sem említem, hogy ugyanazokból, egykoron ki is tudtam ábrándulni. Nem lehet mindig egyformán pörögni. Igazán tökéletes ember szerintem nincs is...
De abban igazad van... két embert mégiscsak példaképemnek tekintek, és azok a szüleim voltak. :-)
2012. február 21. 20:15
Szia Lizi!
Igen, sokat csalódunk első példaképeinkben, de mikor öregszünk, rá kell jönnünk, hogy - többnyire - csak jóra néztünk fel.
Üdv, P.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: