Randi
Látogatók száma: 60
Az idei év első randija
A magánéletemen belüli párkapcsolati zavaraimmal nem terhelek senkit, a lényeg, hogy megvolt az idei év első társkeris randija!:)
A véletlen dobta a srácot a karmaim közé, már ha véletlennek lehet nevezni azt a kikerülhetetlen, és könyörtelen tényt, hogy regisztráltam egy társkereső oldalra még tavaly december (vagy még hamarabb?) környékén.
Na de azért a véletlen, mert azóta nem nagyon néztem be, ez a srác pedig írt idén májusban, júniusban, júliusban, most pedig már augusztus van, ugye:)
Az üzenet nem változott a három hónap alatt, mindig ez volt:
Kisasszony, magácska tetszik nekem... és egy link a fészbuk oldalához.
Mivel most minden levelet felbontottam, ami az elmúlt (több mint) fél év alatt érkezett, az ő levele is sorra került. A fészen lévő profilképe alapján egy piszok helyes srácra bukkantam, végig tetkós karok, rövid, tüsi barna haj, szimpatikus vonású sápadt arc, vissza is írtam neki az igazat:
Uram, ön is módfelett csííííínos:P
Válaszként bejelölt, amihez indoklást is írt: lássam őt igazán.
Átpörgettem a feltett fotókat. Láttam, hogy sokkal pörgősebb, mint ami az én életstílusomnak megfelelne, igazi fesztiválarc. Mindamellett tetszett a humora (egyik feltett fotó felirata: "én és a csajok", a képen négy mamika ül az árnyékos lócán a ház tövében, míg ő mellettük áll nyaktól talpig tetováltan.)
Ha hosszú haja van, talán visszariaszt, de így azt gondoltam, talán már "benőtt a feje lágya", a tetoválásokat meg bírom:)
Ezt meg is írtam neki:
hááát, eddig csak Balázs Pali sokkolt (Bunyós Pityu hol maradt?) kérdeztem egyik képre célozva, amin Balázs Palival feszített (gondoltam poénból), aztán megírtam még amint az imént mondtam, hozzám képest ő túl pörgős szerintem.
Már érkezett is a válasza, mikor és hol talizzunk?
Visszaírtam, hogy Miskolcra gondoltam, mivel ő barcikai.
De ő Pesten van most.
Ott dolgozol? - kérdeztem naívan.
Á, válaszolta, Sziget. Ma ér véget. És tudja, hogy kicsi ciki így, csomagokkal meg minden, de nem mennék ki elé a Tiszaira? (kérdezte a Tiszai pályaudvarra célozva)
Persze, mondtam, miért ne? De, ötlött fel bennem a gondolat, mi lenne ha nem ma taliznánk (csomagokkal), hanem mondjuk hétvégén, csomagok nélkül...(?)
Hát azzal az a gond, mondta, hogy az neki egy ezres. És ha nem tetszünk egymásnak, meg minden, akkor kidobott pénz.
Pici nyilallást éreztem a sóhersége miatt, de aztán arra gondoltam, biztos nem kispályás a gyerek a randizás terén (ha a nekem írt levelek óta még mindig facér), hát megfogja, nem költi feleslegesen a pénzt. Sok a csaj, sok pénzbe kerül mindet megnézni:D
Szóval, legyen így akkor, egyeztem bele, bár épp menstruáltam, és épp elég lepukkantnak éreztem magam (első randihoz képest mindenképp!), és muszáj volt bemennem a belvárosba ügyeket intézni, tehát szó se lehetett arról, hogy hazalépjek körmöt reszelgetni, hajat mosni, átöltözni. (Könyvtárból írogattam épp.)
Megadtam a mobilszámom, és kértem, hogy akkor dobjon egy sms-t, hogy hányra érkezik.
Ő is megadta a számát, aztán elköszöntünk, ő úgy : drága.
Hohó, röhögtem, sok volt a sör?
Soha! jött a válasz. Soha sem iszik, cigizik, drogozik, mondta.
Erre már nem válaszoltam semmit, kiléptem.
Bár én meg igen, gondoltam. És az így nem biztos, hogy jó.
Körülbelül egy óra múlva megírta a pontos időt, 16:23-ra érkezik meg. Mivel nem reagáltam azonnal, már csörgetett is, biztos megkaptam az üzit?
Milyen megbízható, érzékenyültem el, és tudatosult bennem, hogy most már tényleg nincs időm hazamenni. Azzal vigasztaltam magam, hogy egy hét sziget után talán ő is fáradt, nincs annyira toppon, hát istenem? mindketten a hétköznapi arcunkat mutatjuk majd a másik felé. Bár egy szemöldökszedéssel igencsak kiegyeztem volna, vagy ha reggel zuhanyzás közben eltávolítom a hónaljkutyát:P
Telt, múlt a nap, intéztem a dolgaim, kicsit kóvályogtam is néhány ruhaüzletben, egyrészt időtöltésként, másrészt, hátha találok valami csini blúzt, amitől kicsit jobban, "randisabban" érzem magam.
Reggel piros, magassarkú szandiban, világos farmerben, és virágos, csónaknyakú, barna blúzban indultam el. Nem voltam olyan szakadt, de azért, mint már említettem, szívesebben vettem volna, ha tényleg van időm rákészülni az eseményre.
A Cosmosban csámborogtam (ruhaüzlet) amikor megláttam egy pólót. A magasságos is nekem küldte, sötét rózsaszín, rövid ujjú, strasszokkal díszített felirata a következő volt:
ARE YOU
No one is going to love you if you don't love yourself.
alatta egy nagy körben egy szív áthúzva, rajta a felirat: afraid
TO LOVE?
Szal, hogy senki sem fog szeretni, ha te sem szereted magad...
(Az are you to love-hoz pedig segítséget kérek:)
szeretve vagy? ill. hajlandó vagy szeretni...?o.O)
Jó-jó, leht hogy annyira nem kimondottan randis, de nekem nagyon megtetszett, és nagyon bejött a piros szandimhoz.
Megint eszembe jutott, hogy lám a srác ezer forinton spórol, én meg miatta már kidobtam ezerhármat egy pólóra, több száz forintot a folyamatos vízutánpótlásra, és ha még ebédelnék is (már ha lemenne bármi is a torkomon:)), hát az is pénzbe kerülne.:P De ez a veszély nem fenyegetett, mert halál ideges voltam:)
Ütött az óra, és én ott tipródtam az állomáson, szívem a torkomban, a tenyerem izzadt, az oxigénellátásom sem volt kielégítő, a vonat pedig tíz percet késett.
Egye fene, bár egy nem dohányosnak szörnyű lehet a cigiszag, fesztiválarc, hozzá van szokva - nyugtattam magam, és rágóm is van, hát rágyújtottam.
Az eső megnyugtatóan szemerkélt, sminkem meg úgysem volt, mi ázhat hát szét?
(A cigim, így mégiscsak behúzódtam a pavilon alá.)
Aztán a váróteremben kóvályogtam, vártam, vártam...amikor megjött Ő!
Csomagokkal felpakolva, élőben, és kissé zömökebben (mi tagadás alacsonyabban), mint vártam...de hát, istenem! majd legközelebb nem húzok magassarkút:)
Bemutatkoztunk, kezet fogtunk, majd közölte velem, hogy ő mivel nem iszik, hát minek ülnénk be bárhová is, jó lesz nekünk itt az állomás előtt egy pad is, hát nem?
Hát de, gondoltam, miért ne? bár mi tagadás, felmerült bennem a gondolat, hogy én! azért talán innék valamit, ha mást nem, hát szódát, vagy mégiscsak kellemesebb egy, még ha kellemesnek nem is mondható (a Tiszai környékén nincs ilyen, bár ízlés dolga) vendéglátóipari egység teraszán üldögélni, macerálni a poharat, jobbra, balra húzni a széket, helyezkedni, mint a macskaköveken egy piros padon gunnyasztani.
De nem mondtam ezt, hanem helyette:
esik az eső, nyögtem.
Á, nem, mondta, ez nem esik. Akkor esik, amikor tényleg vizes leszel, magyarázta, és ezzel máris visszalopta magát a szívembe, mert tk. én is így gondolom, csak jelen esetben a helyzet miatt róttam fel ezt a tényt, különben máskor én is imádok pl. sétálni, nagyobb esőben is.
Szal leültünk egy padra, oldalt egymásnak, és ahogy magyarázott, láttam, hogy tényleg rutinos randizó. Csajok jönnek-mennek, mindet rögtön megnézi, mert hát ott dől el minden, mondta, felesleges levelezgetni, csetelni, időt húzni. Belemelegedett, és ahogy kivettem a szavaiból, virágnyelven már a szexről beszélt.
Te most a szexről beszélsz? -kérdeztem döbbenten.
Persze, vágta rá, felnőttek vagyunk.
Már hogy ... értetlenkedtem... hogy szerinted azonnal szexelni is "kell", hogy kiderüljön illünk-e egymáshoz? de ez nem így megy - csodálkoztam.
Persze! nyugtatott meg, most nem fogunk, mert itt nem lehet, a padon.
Amúgy se! vágtam rá. Én nem fogok senkivel sem szexelni!
Á, mondta. Hidd el, simán levesz egy pasi a lábadról, olyan dumát levág neked, hogy bedőlsz neki.
Én nem - tiltakoztam.
De - ellenkezett velem.
De nem, hidd el - bizonygattam.
Hidd már el, hogy nem látsz át rajta! - próbált még mindig meggyőzni, és a nyomaték kedvéért megragadta a mancsom, és a szívére szorította.
Hidd már el, hogy átlátok rajta - idegesített most már. - És ha nem (ha nem látok át rajta) ak-kor sem fo-gok sen-ki-vel sem szex-el-ni, érted?!
Itt abbahagytuk a dedós "de igen, de nem" csevejt, és rátértünk az előző kapcsolatomra, ami alól én megpróbáltam kibújni, mert nem szeretek előző kapcsolatokról beszélni. Popper szerint is hiba, szerintem is.
Azért annyit sikerült kihúznia belőlem, hogy én nagyon elengedtem magam az együttélés alatt, ami hiba, hiszen egy nő legyen mindig csííínos, kívánatos, otthon is.
Na, és akkor te most nem dolgozol? ugye? - dobta be.
Hát nem -mondtam. Júniustól.
Ebben a régióban a 70% munkanélküli - bólogatott megértően.
Jaja, - nem új a téma, és ecseteltem sanyarú sorsom, miszerint 22 ezerből kell tengetnem napjaim.
Ó, hát ő meg 27-ből él.
Azt hogy csinálod? - kérdeztem.
Ápolási segély. A mamájával él, van főtt kaja, és az jó.
És akkor miből élsz? - döbbentem meg. Miből telik a szigetre, fesztiválokra.
A külföldiek, mondta. A külföldiek széthagynak mindent. El sem tudom képzelni, mi mindent hagynak szét, amit össze lehet szedni. Most is feleannyi cuccal ment fel. Múltkor 15 darab Calvin Klein alsógatyát szedett össze. Na és? Kimossa, olyan mintha turkálóból lenne. Már nem is számolja, mi mindene van. Mennyi márkás cucca van, és az mennyit ér!
És...és nem is akarsz dolgozni? - nyögtem ki megdöbbenve.
Dolgozni? - kérdezte felháborodva. Hol? Valami gyárban? Nézzek ki én is úgy mint azok - bökött néhány férfi felé. Hogy néznek ki?!
Meg vannak öregedve - mondtam.
Nekem mindenem megvan! -kiáltotta. - Egyik részről teljes az életem.
Melyik részről nem? -kérdeztem.
Hát jó lenne reggel-este egy pina - mondta. De én koncertek végén ott vagyok a hátsó bejáratnál, NEKEM VAN ÉLETEM! Én nem a tükör előtt csinálok magamról húsz képet! Én, tudod hogy hány éves vagyok?
(Nem válaszoltam, csak a fejem ráztam.)
43! 1969-ben születtem!
És úgy is maradtál - mondtam ki hirtelen. Vagyis, szívtam volna vissza a mondatom, neked fiatalabb korosztály közt kellene keresgélned.
Mért te hány éves vagy? - szegezte nekem.
32, de te megrekedtél 18 éves szinten.
Igen? Akkor ennyi?! Jó... mondta, és hirtelen felállt. Akkor máris törlöm a számod!
Nem akartalak megbántani, mondtam. Tényleg. Sajnálom.
És őszintén sajnáltam, mert szívesen hallgattam volna még. Ebben a tíz percben is , amit együtt töltöttünk nagyon érdekeseket mesélt.
Este írt a fészbukomra:
"hát elég nagy vesztes vagy, mit ne mondjak...",
majd másnapra már le voltam tiltva.
Sosem gondoltam, hogy ennyire szörny vagyok.
A cikket írta: Bianka
Hozzászólások
időrendi sorrend
Arra gondolj, van egy új pólód, a pasit meg felejtsd el!
A pasi meg felejthetetlen élmény volt:D
Anyám akkor is rám szól, ha cipőt akarok turizni, persze gomba, meg stb... De azt is lehet fertőtleníteni, és tovább tart, mint a kínai, ha sikerül kifogni.
Én imádok turizni, de alsóneműt eddig még nem nagyon szedtem össze. Azért írom, h. nem nagyon, mert fürdőrucit már igen. Szal, lehet, h. álszent vok.
De azon döbbentem meg, h. olyan sznobnak éreztem magam, pedig én nem vagyok sznob! nagyon nem.
Kedves Cikkíró!
Érdekes egy pasi, de... az én véleményem szerint... szóval nekem nem kéne.
Pussz,
Tündér
Te most éppen szerencsés vagy.:) Hiszen ez a figura egy lúzer. .)
Nagyon kíváncsi lettem volna még a dolgaira...
Egyetértek az előttem szólókkal. Amúgy ő mit ajánlott volna fel a reggel-esti szexért? Talált Triumph vagy C&A melltartókat? :) :P
De azon döbbentem meg, h. olyan sznobnak éreztem magam, pedig én nem vagyok sznob! nagyon nem.
Klassz randi... legalább az elején kiderült,aminek ki kellett.
Érdekes egy pasi, de... az én véleményem szerint... szóval nekem nem kéne.
Pussz,
Tündér