Sorsunk
Látogatók száma: 23
Néhány perce olvastam itt egy cikket. Ez elindított bennem egy gondolatmenetet :).
Valóban mindenkinek meg van a maga sorsa írva? Érdekes kérdés!
Az Én válaszom az, hogy igen. De ezt a megírt sorsot bizonyos szintig korrigálhatjuk is. Mert véleményem szerint van szabad akaratunk.
Mindig is mindenben mi döntjük el, hogy mit cselekedjünk. Ez lehet, hogy előrébb visz bennünket, de az sem kizárt, hogy visszafelé lépünk egy jó nagyot.
Nehéz előre megmondani, hogy helyesen cselekszünk - e? Majd utólag kiderül!
Járjuk az utunkat és néha nem vesszük észre, hogy ugyanazokat a dolgokat rontjuk el. Nem vesszük észre, de fáj, hogy ismét nem úgy alakulnak dolgaink, ahogyan azt mi szeretnénk! Néha még arra is hajlamos az emberi természet, hogy másokat hibáztassunk ezért! Pedig, ha magunkba szállunk és felteszünk néhány kényes kérdést, akkor a válaszokban benne van az igazság. Nem kell azt elmondani senkinek, de szükséges a fájó őszinteség. Mert ha ez megvan, akkor talán van esélyünk legközelebb elkerülni ugyan azt a buktatót!
Ha nincs meg saját magunkhoz a kellő őszinteség, akkor jön az, hogy hibáztatunk sorsunkért lemenőt, felmenőt.
Jónéhány éve jöttem erre rá. Folyamatosan ugyan azok a dolgok jöttek elő életemben, mint megoldásra váró feladatok. Mikor, hogy oldottam meg azokat. De kis idő múltán ismét visszaköszönt nálam.
Ekkor megpróbáltam magamba szállni és átértékelni a dolgaimat, életemet. S, nem hibáztatni senkit sem. Még magamat sem, mert legalább próbálkoztam, és nem sodródtam! Akkoriba tűnt fel nekem, hogy mindig ugyanott toporgok!
Rájöttem, hogy ha merek változtatni, akkor valószínűleg az eredmény sem lesz ugyanaz. Igazam lett! Éltem a szabad akaratommal, hálát éreztem a szüleim iránt, és szerettem magamat is, mert megtudtam tenni!
Azóta megpróbálok ilyen szemlélettel élni, szeretetet adni, és csak utána várni, hogy viszonozza valaki.
Nem hibáztatni senki, tanulni az eseményekből. Ha valami mégsem sikeredik első nekifutásra, nem szoktam bepánikolni, hanem saját lehetőségeimen belül keresni a megoldást. Mert mindenkinek van választási lehetősége, csak meg kell keresni, majd bele kell merni fogni az új dolgokba.
A cikket írta: Farkas Margit
Hozzászólások
időrendi sorrend
grat.
:)
Tanulni az eseményekből - kell ....
Legközelebb másként csinálni - lehet ugyan, csak van hogy nem lehet újra játszani, pedig azt kellene ...
A saját lehetőségeinkhez mérten , a legjobb megoldást megtalálni és választani , sorsfordító lehet.
Van mikor úgy történnek "dolgok" hogy nincs is hibás, nincs ok de van okozat.
Szabad akaratból elrontott helyett, új, jó utat találni,szinte kötelező, mert másképp,nem sok marad . De, van olyan, hogy nem tudsz változtatni azon ami történik veled ...
Van olyan, mikor a másik szabad akarata, a Tiédet semmivé foszlatja.
Ha így jár az ember, a szabad akarat, csak üres frázis marad, mert nincs semmilyen választási lehetőség.
Babenko után szabadon - pánik be ... pánik ki, s abból csinálni valamit ami tulajdonképpen nincs is , mert másik életet kell szülnöd magadnak, amit szabad akarattal kell megtöltened .... s ez már választási lehetőség.
Egyébként , egyetértek Veled, mert szinte mindenben segít, ha szeretnek és szeretsz és jól állsz hozzá a dolgokhoz.
Üdv,
Zita