Széljegyzet az Egy pillanat az életből írásomhoz

Látogatók száma: 43

Széljegyzet az Egy pillanat az életből című írásomhoz.
Íróban és olvasóban egyaránt felindultságot okozott a történet, hisz valós.
Hogy az Én történetem e vagy másé, itt és most nem is lényeges ....
Bevezetőjeként ezt írtam " mindenkinek megvan a maga keresztje " - az egyikünké ez, a másikunké az ...
... betegség ... szegénység ...munkanélküliség ....elromlott kapcsolatok ...
Az Élet ez, s hogy élhessünk meg kell vívnunk mindennapi harcainkat ...
Idézek a Tündérmesémből
"- A mindennapok kockakövén
az álmokat csatákkal tiporjuk szét
Nincs kivétel.
Ember és tündéri lény
harcba indul a győzelemért ...
Kinek mit ád a sors, mit ért belőle.
Ki Sárkány vérét ontja, ki erejét fitogtatja
vagy épp gyengeségét takargatja ...
vagy keveredik szélmalomharcba ...
Van hogy nincs mit tenni,
végzetét nem kerülheti el senki.
Tünde és Ember is adta már életét
másokért ..."

Ez itt ugyan " csak egy mese " ....
... Menekülés egy kilátástalan helyzetből ... van mikor tényleg ezt kellene tenni, de mégsem lehet .... aki Embernek született tudja jól, hogy bizony vannak ilyen élethelyzetek ...
Van mikor mi magunk vagyunk okozói akarva vagy akaratlanul, van hogy mások döntése rendezi át úgy az életünket, hogy szándékosan rossz utat kell választanunk, van hogy a jó út az ami rosszá válik ...
Természetesen rendelkeznünk kell annyi tisztánlátással és erővel, hogy mások és saját életünk védelmében , ne menjünk neki a katasztrófáknak. Ehhez viszont nem elég az akarás, mert lehetőségek nélkül kibicsaklik az akarat.
Valaki azt mondta nekem - " az Élet az magában véve igen egyszerű, csak mi Emberek bonyolítjuk meg ... "
... hogy igaza van e vagy sem - nem is tudom ...
Mindenki megnyugtatására , az Asszony ki történetemben szerepel - tiszteli , értékeli és szereti az életet, épp ezért nekimegy a kihívásoknak, vállalja az ezzel járó kockázatokat, és
" azt hiszem " rendelkezik annyi józan ésszel, s ugyanannyi derűlátással erővel, hogy előbb - utóbb megtalálja azt az utat , ami igazán az övé ...
... Mindenkinek megvan a saját keresztje ... ki összetörik alatta ... ki meg - meg hajlik ...ki bukdácsol, de mindig egyensúlyt talál ... ki nem is bírja ... van kinek könnyebb, van kinek iszonyúan fáj ... van ki egyenes háttal cipeli bár a lelke vért könnyezik ...
... de visszük ... mert az életet élni kell ... és nemcsak kell … hanem élni … létezni , nagyon jó …
- Hogy jól vagy rosszul csináltuk, az majd " csak" a végén derül ki ...