Erotikus

Szeretni beindulásig!... 2.

Látogatók száma: 99

Akkor felraktam Mozarttól a Varázsfuvolát, erre elvigyorogta magát, és kérdezte, hogy ez célzás volt?.....

Mondotta is, hogy valami kellemes zenét szeretne, amire el tudja engedni magát. - De mégis milyen zenére gondolsz? - kérdeztem. - Komolyabb műfajra válaszolta. - Raveltől a boleró jó lesz? - kérdeztem. - Igen csodálatos! - volt a válasza.
Ahogy elindult a zene, és ahogy fokozatosan felerősödött, elkezdett rá mozogni, méghozzá nem is rosszul. Olyannyira jól mozgott, hogy szinte alig bírtam magammal. Különben is nagyon rá voltam kattanva. Természetesen öntöttem neki a tudatmódosítóból is, amit kért. Na akkor már én sem vontam meg magamtól, mivel egész este nem ihattam semmit. Ahogy emelkedett a zenemű tónusa, (hangereje) úgy az övé, és az enyém is. Mire vége lett a zeneszámnak, kérte, hogy valami lazábbat tegyek fel, mert most már szeretne velem is foglalkozni. Akkor felraktam Mozarttól a varázsfuvolát, erre elvigyorogta magát, és kérdezte, hogy ez célzás volt?..... - Igen! - feleltem. Ekkor odalépett hozzám, hogy megszabadítson attól a kevés ruhaneműtől, ami még rajtam volt, és az ölembe hajtotta a fejét. Na szóval szerintem Mozart sem produkált akkorát mint ez a csajszi. Ezek után én is kényeztettem, és hosszan tartó szeretkezésbe kezdtünk, úgyhogy majdnem ránk is hajnalodott.

Eljött a reggel, és kérte, hogy hívjam fel a Maxit, mert neki (Máriának) nincs magyar telefonja. Úgy is történt, és ekkor támadt egy ötletem. Kérdeztem is a bátyját, mit szólna egy bográcsban főtt vad gulyáshoz, őzből. Hallottam a hangján, hogy semmi kifogása nincs ellene. Ő nem messze lakott tőlem, kb. 18 km-re volt a saját háza. Összepakoltam a cuccot, és elindultunk. Mire odaértünk, ki volt alakítva a hely a bográcsnak, és én elkezdtem főzni.
Említenem sem kell, hogy ki voltak nyúlva az őzpörkölttől, annyira ízlett nekik. Kaja után a Maxi előállt egy gondolattal, hogy hétfőn lenne-e kedvem kimenni hozzájuk Ausztriába.
Már kezdtem ijedezni, hogy talán még nősülnöm is kell?...
Látva zavaromat, mindjárt folytatta is, hogy csak segítségre lenne szüksége. Amit természetesen meg is fog nekem fizetni. Megkérdeztem, miben tudok neki a segítségére lenni?
Almát kell szedni - volt a válasz, mert van vagy kétszáz fája, és a szállításban is elkéne a segítség.

Úgy is történt, hétfőn indultunk St Floriánba. Kemény őt nap munka, és az esténkénti boldog órák után eljött a hétvége, a péntek. Mária kérte, hogy vigyem őt el bevásárolni a szomszéd városba. Bent voltunk már az áruházban és közeledtünk a pénztárhoz.

Látom ám, hogy a pénztáros csajszi már messziről stíröli a búrám, de hát mi tagadás, nem is kicsit, szemre való menyecske volt, és össze is akadt a tekintetünk. Amint odaértünk a pénztárhoz már fülig ért a szája, csak hát ezt a Mária is levágta, és úgy tett mintha nem venné észre. Ahogy kiértünk az üzletből, és nyitom a csomagtartót, kaptam egy akkora pofont, hogy szinte szikráztak a szemeim. A kísérőszöveg pedig a következő volt, amit torkaszakadtából üvöltött. - Te szemét magyar kurafi, strici! Te már mindenkit meg akarsz baszni?
(Ne is említsem, hogy a parkoló tele volt és többen pakolásztak az autójukba.)
Abban a pillanatban amit akkor én átéltem? Hát nem kívánom senkinek sem, de forrt bennem az indulat.

Haza érve a lakására, ennek az egésznek a reakciója akkor tört ki rajtam, fogtam magam, össze pakoltam, és eljöttem haza. Valamikor úgy éjfél tájékán megérkeztem, és reggel szerettem volna tovább aludni, de megszólalt a csengő. Hét óra sem volt még. Morgolódva, álmosan csámpáskodtam ki a kapuhoz, és látom, hogy a Mária az. Ahogy kinyitom a kaput mindjárt a nyakamba ugrott, és sírva esedezett a bocsánatomért. Hát nem tudtam vele azonosulni.
Bent a lakásomban közöltem vele, hogy senki nem engedhet meg magának velem szemben ilyen magatartást, és ezek után elköszöntünk egymástól, amit ő igen nehezen akart tudomásul venni.
A későbbiekben a testvérével tartottam a kapcsolatot, amelyből a Mária se maradt ki.