Újabb kérések
Látogatók száma: 53
Semmi gondom azzal, hogy megint valahol katasztrófa van, mutassuk meg mire vagyunk képesek, és segítsünk. Akinek van és teheti adjon. Aki tud menjen segíteni. Rendben. Ezeken felül bennem mindig felmerül egy kérdés?: -Hol vannak a felelősök?
Azok az emberek hol vannak, akik kiárusították ezt az országot, és elfogadtak és aláírtak egy olyan határozatot, ahol mindent előre megszabnak, és önrendelkezéssel nem rendelkezik senki semmi felett, és a felelősök mindig megúszhatják a dolgokat.
Az a gondom, hogy a kis ember mindig megy, segít, teszi a dolgát, de azok akik végett ez bekövetkezhetett azok miért nem állnak ki és vállalják a felelősséget.
Könnyű azt mondani adakozzanak.
A milliárdosok akik állítólag százan vannak nagy vagyonnal, azok pedig csak gubbasszanak az ilyen ügyeken jól megszedett pénzecskéjükön, nehogy elfogyjon és szegények éhen halljanak!!!
Nem tudom elhinni, hogy ennyi össze-vissza beszélést hogyan lehet elhinni.
A MTA nem tudja még ennek az anyagnak az összetételét?
Emberek beájulok, mert nem hiszem el, hogy nincs egy olyan kémikus, aki ne tudná megmondani, hogy az alumínium gyártásnak mi a mellékterméke. Az, hogy ez a massza az anyagokat milyen arányban tartalmazza azt elhiszem, hogy csak vizsgálatok útján lehet kideríteni, de hogy valakinek kellene tudnia az összetevőket az biztos.
Azt sem hiszem el, hogy nem lehetne látni, hogy ez a fajta anyag, amiből ennek a zagytárolónak is épült a fala nem megbízható nem hiszem, hogy nem láthatnák, hiszen ezt az anyagot használják ha jól tudom a magyar autópályák útalapjába is, amitől ennyire rossz, és nem bírja a terhelést, és az utak egy idény alatt széttörnek, elválnak egymástól, és állandóan toldani és foldani kell.
Nagyfokú dilettánságra utalna a dolog.
Szégyen, hogy ennyire figyelmetlenek az emberek. Amikor megtörtént a baj, azonnal folyamatosan figyelni kellett volna a maradék rész állapotát, és megpróbálni valahogyan akár egy árok résszel, vagy egy épített akadállyal megelőzni egy újabb tragédiát, ami sajnos fenyeget megint.
Tudva levő lehetett volna, hogy ha a fal nem bírta ki a terhelést, akkor, ha esni fog, lesz következő rész, ahol a falra nehezedő most már féloldalas nyomás újabb problémát fog felvetni és kárt fog okozni.
Nem e helyett tanácskozások, megbeszélések, félrebeszélések és pánik keltések történtek.
Nem vagyok szakember, ezt a józan eszemmel következtettem ki. Sőt még katasztrófa védő sem vagyok, hogy tudjam mi hogyan következik, maximum olvasott ember.
Nagyon elkeserít az ott élő emberek sorsa, és helyzete.
A Tv adásában régebben hallottam olyan kazettás tárolásról ami biztonságosabb lett volna. Ezt úgy kell elképzelni, mint mikor rajzolunk egy kisebb négyzetet, és megfelelő távolságra tőle egy adott léptékkel nagyobbat köré, és így tovább egy párat. Ekkor, ha az egyik megsérül, a másik még megfoghatja, megállíthatja a bajt.
"Ez a vörös anyag lúgos, toxikus anyag, mely még bizonyos mennyiségben ólmot is tartalmaz. Ez a bauxitból a timföld előállítása során keletkező melléktermék, ez az alumínium gyártásának első lépcsőfoka. Hazánkban a bauxitot a Bakony hegységben bányásszák, ahol előállítják a timföldet, amit kiszállítanak a ......... "
Azt hiszem ez volt az általános iskola felső tagozatos tanóra anyaga földrajból úgy hetedik nyolcadik osztályban. Lehet nem egészen pontosan idéztem, de már régen jártam iskolába, és a tévedésem bocsájthasson meg nekem.
Ezért sem tudom elképzelni, hogy ezekről ne lenne adat a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő asztalán.
Megjegyzem, hogy azt sem vagyok képes elhinni, hogy a biztosítók belemennek olyan biztosítás megkötésében, ahol ilyen felelőtlen tárolás folyik.
Ugyan úgy, mint amikor nem kötnek biztosítást olyan házakra, melyek árterületre épülnek, vagy bányaterületre, mert ezekre sem kötnek tudomásom szerint, mert nagy a kockázati tényezője a dolognak.
Az árterületnél az árvíz veszélye, a bányaterületeknél pedig a földcsuszamlás, rengéseknél, beszakadás veszélye nagy, így nem kötik meg a biztosítást.
Amúgy is azt sem tudom elképzelni, hogy ne lett volna felelős mérnök aki ezt a fajta tárolást ne látta volna veszélyesnek, mert a természeti tényezőket ilyenkor bele kell kalkulálni, mint hó, eső mennyisége, amely külön figyelmet és veszélyt jelenthet egy ilyen tárolás alkalmával.
Számomra megmagyarázhatatlan, hogy hogyan lehet ez bármilyen szabványnak megfelelő tárolás, vagy üzemeltetés.
A felelősök, pedig majd megint el fognak tudni bújni, és a csendes társak takarásában majd megússzák ezt a disznóságot is.
Egykor a Komár László énekelte, hogy:
" Itt van Amerika, ... " de ma már láthatjuk, hogy valóban itt van Amerika a nagy lehetőségek apró, de használható hazája.
A baj, csak az, hogy túl sokan használják, kihasználják ezt a kis országot.
Most azt mondom, a Soros egy érző ember, mert letette a magyaroknak a segély ajánlatát, és bizonyította, hogy nem csak szavaival magyar, hanem tetteivel is.
Azért jómagam továbbra is szabotálom a száz leggazdagabb magyar könyvének megvételét, mert számokat magam is tudok írni és nagyokat is, azok mögött sincs ember. Arra meg nem vagyok kíváncsi. Az adatokra.
Mi kis pénzű és csóró emberek nagyok vagyunk, mert mi megmutatjuk, hogy adjuk a magunk szegénységét, hívjuk a segély vonalat, de aki megtehetné, hogy ad, az fukaran ül vagyonán, mint " Pató Pál".
Számomra az a bosszantó, hogy ebben az országban annyi baj történik, árvíz, iszapömlés, és mindig csak a kis ember mozdul segíteni, aki tehetős az ilyenkor miért bújik el?
Ő is hasonló sumákságból gazdagodott meg és most félti vagyonát, mint Harpagon!
Vizuális vagyok és elgondolom, mint a fösvény ládikájával járkál a palotányi lakásban, hogy hova rejtse, nehogy megtalálják, és elvegyék tőle amit nehezen összekuporgatott.Rám a nevetés jön,. de számára ez kín, a kínok kínja, amit átél, mert ha kötelező lesz adnia mi lesz, majd a munkabéreken megspórolja.
Mert ugye azt akkor is mi adtuk neki is össze, és a hiányt is tőlünk vonja majd el.
Azt hiszem ennyit gondoltam erről. Amúgy azt ajánlanám a gazdagokat megjelentető kiadónak, hogy a pénzt, amiből előállítják a könyvet, inkább most adják oda a rászorulóknak és ne foglalkozzanak olyan alakokkal, akik nem méltók arra, hogy egy sort is írjanak róluk.
Én hívtam a vonalat többször is, mert rokkantnyugdíjas vagyok és megtehetem.
De azt mondom elsősorban ember, aki ezzel tud csak segíteni, és ennyit, de legalább megtettem.
A cikket írta: Divi Éva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ez mindig is így volt, legalább is az esetek jelentős hányadában. Akinek kevés van jellemző, hogy sokkal önzetlenebb és segítőkészebb, mint akinek ez nem jelent megterhelést: a sokból keveset odaadni, nem spanyol viasz számba menő jelenség. Az elmúlt évek eseményei is ezt igazolják. Magyarország jellemzően nagyvonalú, ha külföldre kell segítséget küldeni, viszont ezt mi már nem várhatjuk el, sem határon túlról, sem belföldről. A könnyűszerrel érkező segítség nem a mi történetünk... Ezért marad a sok kicsi sokra megy... Reméljük!