újabb események régebbi események további események
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel
01:56
Charlesgal regisztrált a weboldalra
22:54
Cindybebey regisztrált a weboldalra
16:24
Juicerqdn regisztrált a weboldalra
16:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:55
KitchenAidmxr regisztrált a weboldalra
08:53
Holographicmnw regisztrált a weboldalra
07:29
Clara62 új cikket töltött fel

Volt család nincs család 2. rész

2010. szeptember 9. - Látogatók száma: 53

Tragédia, végkifejlet és újrakezdés......

Este volt már mikor lefekvéshez készülődött nagynénje megpuszilta és leoltotta a lámpát. Kiment a szobából, de Kinga utána kiáltott: - Ne menj el, úgy félek! Soha azelőtt még ilyen nem történt vele, nagynénje megijedt és oda ült melléje.

Hajnal tájt megcsörrent a telefon nagynénje fölkapta a telefont és hallgatott, sokáig, aztán leroskadt az ágy szélére és hangos zokogásba tört ki. Kinga erre föl riadt: - Nene, mi a baj? - kérdezte - nenéje rá nézett és szorosan magához ölelte.

- Kinga szörnyű dolog történt, mielőtt azonban befejezhette volna csöngettek az ajtón. Fölállt oda ment az ajtóhoz, a kis Kinga szorosan a nyomába, kinyitotta és egy villogó rendőr autó és két rendőr állt az ajtóba. Megkérdezték: Itt lakik - e ....Zoltán?
Nene válaszolt igen, a sógornője vagyok és ő a kislánya Kinga. Feszült csend következett.

A rendőr folytatta: - Sajnálattal kell közölnöm, hogy ... Zoltán, felesége Anna és fiúk Zolika autóbalesetet szenvedtek, kisodródtak az útról és a másik sávba egy kamionnal ütköztek össze. Azonnal meghaltak a szülők, a fiúk Zolika, a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe. Nagyon sajnálom.

Kinga üveges szemekkel, könnycseppekkel arcán hallgatta. Egyszer csak elkezdett hátrálni és elrohant sírva. A rendőrök, miután Nenének föltettek kérdéseket elmentek.
Nene fölment a síró kislány után és miután szobájába rátalált azt mondta neki: - Kingácska soha sem leszel egyedül én vigyázok rád, a családod pedig a mennyből figyel téged és örökre veled maradnak!

Másnap a temetést kellett intézni, Kinga szorosan nagynénje nyomába, egy pillanatra sem mozdult mellőle. Eljött a temetés napja, borzalmas volt neki, hogy a csúnya fekete földbe temeti szüleit és imádott testvérét. Miután a pap elmondta mondókáját, a kislány oda lépett a koporsókhoz és 1 - 1 szál rózsát tett le mindegyikre, aztán föl nézett az égre és azt mondta: - Mindig itt lesztek a szívembe. - Közbe odafordult nagynénjéhez és ezt kérdezte - Nene ugye te nem mész el? Ugye te nem hagysz engem itt? Nenéje a fejét rázta és szorosan megölelve a kislányt elindultak haza.

Nem sokkal ezután elköltöztek onnan és új életet kezdtek messze, ahol Kinga felejteni tudott, de nem megfeledkezni azokról akiket a szívébe zárt.

A cikket írta: Orsolya

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. november 18. 14:33
szívfacsaró történet, azonban nagyon jó volt olvasni
grat.
:)
2010. szeptember 16. 06:55
Jutka! megtiszteltetés a véleményed! Köszönöm, hogy olvastál! üdv Orsolya
2010. szeptember 15. 20:56
A történeted megható, könnyet fakasztó, de nem ezeket tartom az írásod lényegének. Engem a tanulsága ragadott meg, hogy vannak emberek, akik a legmélyebb sebet és képesek befoltozni, fontosabb számukra, mint a sajátjukat dédelgetni.
2010. szeptember 15. 09:56
Ada! Ezt szeretem benned, amúgy köszike! Orsolya
 
2010. szeptember 15. 09:02
Szép.
2010. szeptember 9. 21:53
Ginesz! Az életben sem végződik minden jól sajnos és ilyenek is vannak, de legalább nem maradt egyedül, ha már a sors így hozta. üdv Orsolya
2010. szeptember 9. 21:49
Sajnos ez a történet igaz is lehet..ne...de jobb lenne itt szebb dolgokrol olvasni, én a happy endeket jobban szeretem.
2010. szeptember 9. 21:41
Évike, Katalina! Örülök, hjogy olvastátok és hozzászóltatok! igen az élet produkál sajnos nagyon kemény dolgokat, mindent elveszíthetünk egy pillanat alatt minden téren. Viszont mindig van kéz ami átölel és segít bennünket, mint ezt a kislányt. üdvözlettel Orsolya
2010. szeptember 9. 17:54
Kedves Orsolya!
Megható és nagyon szoorú a történet. Sajnos ilynek történnek az életben, de az ittmaradottnak mégis élnie kell, folytatni az életét. Remélhetően a kislány nagynénije szeretettel neveli tovább, pótolja a szüleit.
Szretettel: Kata
2010. szeptember 9. 17:42
Meg könnyeztettél a gyönyörű sorokkal. Sajnos az élet a legszebb és legkegyetlenebb játék és író a mindenségben.
Magam is átéltem a sorokat és bizony elnehezül a szívem ilyenek hallatán, vagy olvasása közben.
Nagyon nehéz ám, de az is igaz felejtenünk nem szabad, csak átvészelni a szörnyű dolgokat.
Puszi Éva.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: