Hideghatásról
Látogatók száma: 46
Beszélgettünk a Kerti Miskulencia a hideghatásról, de volt egy kis keveredés a magok és a hagymások számára szükséges hideghatással kapcsolatban, és még az évelők is belekeveredtek. Talán tegyük ezt egy kicsit egyszerűen tisztába.
Kezdjük az évelőkkel és azon belül a hagymásokkal!
Az évelők azok a többnyire lágy vagy félfás szárú növények, gyöktörzses, rizómás, hagymagumós, gumós és hagymás növények is, amelyek több évig élnek és bár nem mindegyik, de sokuk virágzás után szinte teljesen visszahúzódik a földbe(leginkább a hagymások és a gumósok), a fagyérzékeny évelőket kivéve általában teljesen télállóak és tavaszonként mindig megújulnak. De vannak köztük örökzöldek is, pl a Vinca fajok. Egy pár évelő a teljesség igénye nélkül: http://www.botanikaland.hu/evelo-viragok/
Az évelőknek a szó legszorosabb értelmében nem nagy ügy a hideghatás, hiszen alapból megkapják a tél folyamán a kertben. De pont ezért ültetjük el ősszel a tavaszi hagymásokat (Pl: hóvirág, tulipán, nárcisz, jácint, krókusz), mert az ő virágzásukhoz elengedhetetlen a hideghatás, ha azt nem kapják meg a tél folyamán, a virágzás is elmarad. De pl. a kardvirág más kategória megint, mert annak ha nem szedjük fel ősszel a gumóit, akkor el is fog fagyni. Érdemes a növényeket nevükön ismerni és kikeresni az egyedi igényeiket, akkor nehéz azért elszúrni. Én itt szoktam rákeresni: http://www.botanikaland.hu/
Beszéltünk még arról is, hogy az évelők nem virágoznak hideghatás nélkül és ebbe belekeveredett az is, hogy az első évben nem. Ez a tavaszi hagymás-gumósoknál igaz, hogy kell a hideghatás, mert anélkül nincs virágzás, de másoknál pl egy Harangláb, Évelő Szarkaláb, egyszerűen csak nincs még kifejlődve többnyire az első nyárra a növény a virágzáshoz, de még itt is érhetnek kellemes meglepetések.
A magok hideghatásával kapcsolatban
A kertben a hideghatást igénylő növények magjait, ha érés után hagyjuk kipotyogni, azok leesnek a földre, és nem csíráznak ki azonnal, csak a tél folyamán, amikor a nedvesség és a hideg hatására a csírázást gátló enzimjeik lebomlanak. Ha nem lenne bennük ez az enzim, akkor egyből kicsíráznának és a fagy hatására el is pusztulnának. Vannak, amelyek nem, de az egy másik téma.
Ezt a téli hideghatást cserépben is tudjuk imitálni akár egy kertben, akár egy erkélyen, hogy ősszel elvetjük a magokat és majd tavasszal, amikor nekik ideális lesz az időjárás ki fognak bújni. Ez még a hűtőszekrény zöldséges rekeszében 2-3 hétig tartásával is utánozható, ha mondjuk későn vesszük a magokat és már nem tudjuk kihasználni az éjszakai fagyokat.
Ha már a megvetésről beszélünk, említsük meg itt rögtön azt is, h a nagyon apró magvúak többnyire fényre csírázóak, a közepes és a nagyobb magvúakat takarjuk földdel. A nagyobb magok és a hagymáknál egy általános szabály, h a mag/hagyma méretének 2,5-szeres vastagságban takarjuk földdel. Mondjuk úgy, hogy a mákszemnél kisebb az már aprónak számít, a nagyobb meg közepesnek. Ezeknél megtöltöm az edényt földdel, megnyomkodom, beöntözöm és utána szórom rá a magokat, utána pedig csírázásig max átlátszó fóliával fedem le, hogy ne száradjon ki a földjük, de ha naponta tudjuk figyelni, hogy adjunk nekik pár csepp vizet, hogy ne száradjon ki a talaj és vele a felszínen lévő csírázó mag, akkor nem szükséges még azzal se fedni. Ezt hivatalosan úgy tanultuk, h üveglappal fedjük. Amint kicsíráznak, nem kell a fedés, mert túl párás lesz és palántadőlést kaphat.
Tél alá vetésről beszélhetünk még pl a zöldségféléknél is, amikor én december elején elvetem a szabadföldi ágyásokba a télálló Rajnai törpe fajtájú cukorborsót, és az nem kell ki addig, amíg nem ideális számára az időjárás, ami általában február-március. Ebben az esetben azonban nem beszélhetünk a klasszikus értelemben hideghatásról, hiszen a borsó anélkül is kibújik, inkább csak egy kertésztrükközésről a nagyon esős tavaszokra, amikor áprilisig a sár miatt nem tudunk nekiállni vetni, de a decemberben vetett borsónk már 10cm magas és az ősszel elduggatott zöldhagymák és fokhagyma is szépen sorol.
Egyelőre ennyi, ha van a témához még kérdésetek vagy valami nem világos (mert hajlamos vagyok bebonyolítani néha, mert nekem akkor egyszerű), kérdezzetek légyszi itt vagy az eredeti írásnál a blogomban, akkor helyben tudok válaszolni és esetleg kiegészíteni még az írásomat.
A cikket írta: Virág
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tarthatnál , Virág, tanfolyamot, kezdő kertészeknek, nagy sikere lenne.
Köszönöm, Virág! :-))
Szia, szerintem fél centi is elég lett volna, de biztosan ki fognak bújni, nekik nem kell hideghatás. :)
A paprika 25 fokon csírázik, én tavaly egy éjszakára beáztattam a magokat és utána vetettem, akkor hamarabb bújtak.
Nincs különösebb tennivalód most még, csak ne hagyd kiszáradni a földjét, meg persze ne is tocsogjon a mocsárban. :)
Köszi Virág!
Kellenek ezek a megerősítések, mert magam is éreztem valami hasonlót, mi a teendőm. Hagytam, évek óta, hogy szaporodjanak. Egy idő után aztán, amikor eltűntek a szemem elöl és nem foglalkoztam ezzel, el is múlt. De így a tavasz közeledtével mindig eszembe jutnak. Megint elmulasztottam valamit. Ha nem teszek semmit, csak egyszerűen gyönyörködöm bennük egy ideig, az se baj, mint ahogy a százszorszép is kolóniákat képes alkotni, kis szigeteket, (szél elviszi a magokat) de, mert sok van belőlük és ha eljön az ideje, könyörtelenül lenyírom. Meg sem kottyan ez nekik. Ha legközelebb megyek, még ezt a durva beavatkozást is túlélik. :-)
Azért is érdemes kijelölni, h hol kell őket kiásni, mert ha visszahúzódnak, már bottal ütheted a nyomukat. :)
Legszebbek a százszorszépek a pázsitban. Nyírás utáni 3-5 nap és újra tele van velük a fű. Ettől szép az egész.
Szia, Virág! Kicsit megzavarodtam ezzel a hideghatással...Emlitettem, hogy a paprikamagokat poharakba elszórtam és a konyhában a fűtőtestre tettem...Őszintén, nekem ott hideghatásom van a konyhában, de a fűtőtesten nem hiszem, hogy fáznának a magok. Egyébként a pohárban a mag tetejére én kb. 1 cm földet szórtam..
Szerinted így jó?
A paprika 25 fokon csírázik, én tavaly egy éjszakára beáztattam a magokat és utána vetettem, akkor hamarabb bújtak.
Nincs különösebb tennivalód most még, csak ne hagyd kiszáradni a földjét, meg persze ne is tocsogjon a mocsárban. :)
Szia!
Jelöld meg őket virágzáskor egy hurkapálcával, h hol vannak és virágzás után, ha elsárgul és visszahúzódik a levélzet (ezt hagyd, mert ilyenkor megy vissza az erő a hagymába), akkor ki tudod ásni őket és szétültetni.
A hagymásokat 3-5 évente érdemes szétültetni, mert addigra eléggé besűrűsödnek.
Ha tavasszal akarod szétültetni, akkor már esélyes, hogy kimarad vagy legalábbis gyengébb lesz az idei virágzás.
Kellenek ezek a megerősítések, mert magam is éreztem valami hasonlót, mi a teendőm. Hagytam, évek óta, hogy szaporodjanak. Egy idő után aztán, amikor eltűntek a szemem elöl és nem foglalkoztam ezzel, el is múlt. De így a tavasz közeledtével mindig eszembe jutnak. Megint elmulasztottam valamit. Ha nem teszek semmit, csak egyszerűen gyönyörködöm bennük egy ideig, az se baj, mint ahogy a százszorszép is kolóniákat képes alkotni, kis szigeteket, (szél elviszi a magokat) de, mert sok van belőlük és ha eljön az ideje, könyörtelenül lenyírom. Meg sem kottyan ez nekik. Ha legközelebb megyek, még ezt a durva beavatkozást is túlélik. :-)
Szerinted így jó?
Szia Virág!
Ez nagyon hasznos írás, ide még később visszatérek, amikor aktuálissá válik számomra a dolog, ugye elmúlt az ősz, de most nincs is szükségem rá, mert valahogy a tavaszt várom. :-)
Azok a fagytűrő, hideghatású évelőim (hóvirág, tulipán, nárcisz, játszint, krókusz) már csak arra várnak, hogy kibújjanak, talán már meg is tették.
Velük kapcsolatban inkább a szaporításuk érdekelne. Szabad-e ilyenkor, vagy kicsivel később kiásni (szaporítani) egy másik helyere átültetni? Nem akarok - majd csak az ősszel - újat venni...
Tudod ott, ahol jelenleg vannak az elszaporodott krókuszaim a gyorsan növő fű miatt nagyon óvatosnak kell lennem, ki ne vágjam némelyiket... Ha lehet, áttenném olyan helyre, ahol kevésbé sérülne...
Pussz!
Jelöld meg őket virágzáskor egy hurkapálcával, h hol vannak és virágzás után, ha elsárgul és visszahúzódik a levélzet (ezt hagyd, mert ilyenkor megy vissza az erő a hagymába), akkor ki tudod ásni őket és szétültetni.
A hagymásokat 3-5 évente érdemes szétültetni, mert addigra eléggé besűrűsödnek.
Ha tavasszal akarod szétültetni, akkor már esélyes, hogy kimarad vagy legalábbis gyengébb lesz az idei virágzás.
Ez nagyon hasznos írás, ide még később visszatérek, amikor aktuálissá válik számomra a dolog, ugye elmúlt az ősz, de most nincs is szükségem rá, mert valahogy a tavaszt várom. :-)
Azok a fagytűrő, hideghatású évelőim (hóvirág, tulipán, nárcisz, játszint, krókusz) már csak arra várnak, hogy kibújjanak, talán már meg is tették.
Velük kapcsolatban inkább a szaporításuk érdekelne. Szabad-e ilyenkor, vagy kicsivel később kiásni (szaporítani) egy másik helyere átültetni? Nem akarok - majd csak az ősszel - újat venni...
Tudod ott, ahol jelenleg vannak az elszaporodott krókuszaim a gyorsan növő fű miatt nagyon óvatosnak kell lennem, ki ne vágjam némelyiket... Ha lehet, áttenném olyan helyre, ahol kevésbé sérülne...
Pussz!