Amíg a napfény el nem választ...
Látogatók száma: 44
A vámpírok világa évszázadok óta közkedvelt témája a filmeknek, irodalomnak, az utóbbi időben pedig különösen népszerűvé vált. Én gyerekkorom óta rajongok érte, de nem vagyok megszállott. Mégis, ha ilyen témájú könyv vagy film akad a kezembe, megbabonáz.
Ahogy azt a naplómban is írtam, idén viszonylag sokat olvastam. Ennek oka az új város, az írás hiánya, és persze az, hogy naponta 3 órát buszoztam a főiskola miatt.
Nem is emlékszem pontosan, hogyan kezdődött. Talán az egyik kötelezőt kerestem, mikor rábukkantam a Móricz Zsigmond Könyvtár egyik részlegére, tele kalandregényekkel, krimivel, sci-fivel, romantikusokkal, fantasy és egyéb műfajú regényekkel.
Azonnal odaszoktam.
Az elmúlt pár hónapban körülbelül 10 könyvet olvastam, ami magamhoz képest soknak számít. De napi három óra a buszon az rengeteg felesleges idő. Ezen könyvek többsége vámpírokról szól, "tiniregények".
05.: Rachel Caine: Az Üvegház
Claire Danvers 16 éves texasi mintatanuló, akit a szülei féltésből és szeretetből elég rövid pórázon tartanak. Így, mikor Claire-t a tanulmányi eredményei alapján és fiatal kora ellenére felveszik az egyetemre, szülei csak egy Morganville nevű közeli kisvárosig engedik a lányt. Hamar a helyi kemény csajok prédájává válik, de hosszas megaláztatások után betelik a pohár. Claire megszökik a kollégiumból, hogy a városban keressen magának valami szállást. Mikor egy rejtélyes ház három fiatal lakója, a különc Eve, a vagány Shane, és a ház titokzatos tulajdonosa Michael befogadja, a lány rájön, hogy Morganville nem átlagos kisváros; vámpírok uralják és az embereknek egy védelmező jellel ellátott karkötőt kell viselniük, ha biztonságban akarnak lenni. Jelenléte zűrt kavar az egyébként csendes hierarchia mindennapjaiban, és karkötő nélkül csak új barátaira, saját eszére, és egy Alapító segítségére számíthat.
04.: Rachel Caine: Élőhalottak bálja
A Morganville-i Vámpírok c. sorozat második része. Ebben a könyvben Claire-nek és barátainak szembe kell nézniük egy pszichopata vámpírvadász motoros bandával, a halállal, veszéllyel, szerelemmel, és alkut kell kötniük a sötétséggel. Ez a rész valamivel izgalmasabb az előzőnél, ezért nagyon sokat nem is mesélek róla. Viszont mindkét könyv kalandos, kellemes, a karakterek szerethetők és természetesek, a vámpírok klasszikusak, nem romantikus hősök. Az író érthető, tiszta, hétköznapi nyelven ír, de van stílusa - bár ez a fordítás miatt nem annyira egyértelmű. Amit nagyon szerettem benne, az a könnyed humor, amitől néha még a buszon is kuncogtam, és a barátság, az összetartás ereje. Nincs benne semmi erőltetés.
03.: Kelley Armstrong - Francesca Lia Block - Kristin Cast - Richelle Mead - Alyson Noel: Pokoli csók
Öt különálló vámpírnovella, ebből négy tetszett, az ötödiket túl.. mesterkéltnek találtam. Vagy túl elvontnak. A mai napig nem találom a megfelelő kifejezést, de hogy nem "átlag" olvasónak való, az biztos. Szinte érthetetlen volt. Őszintén szólva nem is tudom, miről szólt. A többi négy viszont tényleg nagyon jó volt. Sajnáltam is, hogy nem hosszabbak, volt bennük lehetőség. Inspiráló gyűjtemény.
02.: Ellen Schreiber: Vámpírcsókok
Imádtam! Egyszerűen imádtam. Romantikus, elbűvölő, tökéletes. Egy Raven nevű lányról szól, aki különc megjelenésével és viselkedésével alaposan kilóg az általa "Uncsifalva" névre csúfolt város lakói közül. Szinte megszállottan rajong a vámpírokért és egyéb sötét dolgokért, de alapvetően egy romantikus, meg nem értett, álmodozó tinédzser. Egy nap új lakók érkeznek a városba és az a hír járja, hogy vámpírok. Raven elkezd nyomozni az ügyben, és lassan bele is habarodik a korban hozzáillő Alexanderbe, a misztikusan sármos "sötét hercegbe", akit soha senki nem lát nappal. A könyv kettejük történetét meséli. Aki szereti a romantikát, ha a vámpírokat nem is, olvassa el. Nem fogja megbánni.
01.: A.M. Jenkins: Éjjeli utazás
Betekintés a vámpírok magányos világába. Illetve pardon, a "hemók" (vérevők) világába. Mert ebben a könyvben kifejezetten tilos vámpíroknak nevezni őket. Jenkins különös megvilágításba helyezi az egész vámpírlétet. Egyfajta fejlődési folyamatként festi le egy utazáson keresztül. Adott egy frissen átváltoztatott fiatal fiú, aki elkényeztetve él egy hemóknak kialakított menedékhelyen, mit sem törődve az odakint zajló világgal. Táplálkozhat, amennyit csak akar, a vámpírrajongó emberek, az "omnik" (mindenevők) lelkesen ajánlják fel szolgálataikat. Egy nap azonban majdnem tragédia történik, és a ház ura úgy dönt, ideje megtanítani a fiút az igazi életre. Felnőtté válás, barátság, megpróbáltatások története. Lebilincselő.
Ez tehát 5 az idén olvasott 10 regényből. A többi valamiben más. Még két könyv van ebben a témában, de azok egy sorozat részei, ráadásul nem is az első kettő. Erről a sorozatról majd máskor, másképpen.
Ezeken kívül elolvastam Oscar Wilde-tól a Dorian Gray c. regényt, az egyik leghíresebb "misztikus" regényt az angol irodalomtörténetben. Ennek megfilmesített változata is létezik, ajánlom mindenki figyelmébe, aki még nem látta. A fiatal férfi elszólja magát, miszerint a lelkét is odaadná az örök fiatalságért. Helyette a portréja öregszik és viseli terhét a férfi gaztetteinek és bűneinek.
Viszont amit mindenkinek őszintén ajánlok még, és lassan befejezem ezt az ajánlót, hiszen már nagyon hosszú így is, az Karin Slaughter regénye. A címe: A Hitetlen. Színtiszta krimi megdöbbentő tehetséggel és tárgyilagossággal. Egyszerűen nem tudtam letenni. Amikor pedig vége lett, egy perc néma csenddel tudatosult bennem, hogy a fenébe is, ez egy őrülten jó krimi volt!
A tizedik könyv pedig a 50 Shades of Grey (A szürke ötven árnyalata) c. bestseller. Rengeteg negatív kritika illette, többek között én is előítéletekkel gondoltam rá, de egy véletlen folytán mégis a kezembe akadt és rájöttem, hogy a maga módján egy nagyszerű történet, nem hétköznapi köntösbe bújtatva. Erről bővebben legközelebb!
Ééééééés.. vége.
A cikket írta: Reenzy
Hozzászólások
időrendi sorrend
Jaj Reenzy! Köszi! Ezek közül ezt ismerem, vagyis rémlik hogy olvastam már... : Pokoli csók (az öt novellát). Tudod kissé idősebb korosztály a kedvencem, valahogy a tiniregények... hm, de ennek ellenére csorog a nyálam!! :D Viszont érdekelne a Szürkék... a véleményed!
Pusz:A
Én sem vagyok nagy tiniregény-rajongó, de tetszettek. Könnyen beleéltem magam. A Szürkéket hamarosan kielemzem :)
Puszi!
Pusz:A
Köszönjük az ajánlókat! Reméljük, más is kedvet kap egy kis borzongáshoz!
Pussz,
Tündér