JELENETEK EGY KÖNYVBŐL
Látogatók száma: 105
„Itt fogsz maradni, amíg csak élsz. Megértetted? Nem fogod elhagyni Iránt. Itt fogsz élni halálodig.”
„Az amerikai Bettyt iráni származású férje rokonlátogatásra vitte a háborúban álló Iránba. A férj megesküdött rá, hogy jól fogják magukat érezni, s két hét múlva újra otthon lesznek Detroitban.
Hazudott.”
„Foglyok lettünk Iránban!”
*
„Betty Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utaztak, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is.
Betty megdöbbenve tapasztalta a nyomorúságos és mocskos életkörülményeket, és azt, ogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket pedig gyűlölik. Betty hamarosan kétségbeesetten vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen és ellenséges világ fogjai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak.
Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig. Lidércnyomásos erőfeszítéseket tesznek azért, hogy hazatérhessenek otthonukba. A menekülés egy rettenetes hóviharban kezdődik…”
*
„A LÁNYOM NÉLKÜL SOHA kibérelte Nyugat-Európa sikerlistáit. Németországban 12 hónap alatt 14 kiadásban, 3 millió példányban kelt el. A világsikerű könyv hiteles alkotás: a szerző, Betty Mahmudi azt írta meg, amit átélt.”
…
„A lányom ott szundikált a British Airways járatának ablak melletti ülésén, vörösbarna fürtjei kedvesen keretezték alvó arcát, s kicsit lejjebb rendetlenül terültek szét a vállán. Hajvágás nála soha még csak szóba se került.
1984. augusztus harmadika volt.
Elpillesztette kis drágámat a hosszú utazás. Szerda reggel indultunk Detroitból, és ahogy most utunk utolsó szakaszának vége közeledett, már péntek hajnala virradt….”
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
A könyvet a megjelenésekor vásároltam meg,és nagyon sok gondolatot indított el benne,amit itt nem boncolgatnék.
Tanulsága szerintem az,hogy egy anya ha baj van mindenre képes a gyermekéért!!
Válasz erre:
Nem bélyegezlek meg, és nem kiáltalak ki rasszistának. (Egyébként ha az vagy, lelked rajta.) Már megint indulatból szólsz, és ezért meggondolatlan vagy.
Ez azért nem csak egy szlenges beszólás. De bármi is, nagyon bántó mellékzöngéje van.
Az, hogy azon a tájon europid emberek élnek, az nem szerintem/szerinted kérdése. :-)
Alapvetően nagyon hasonlók az erkölcsi normák. Az azonban nem várható el, hogy több évszázados kultúrák egyik pillanatról a másikra megváltozzanak.
Europidság: én spec. nem vagyok meggyőződve arról, hogy saját személyem europid, ha nagyon alaposan végigkövetem a családfám, hisz pont a magyarok lennének azon kivételes népcsoport, amelynek ázsiai eredetét egyre több tudományos feltételezés hangoztatja az eddig belénksulykolt finnugor eredet helyett. Ennyit a szerintem/szerintedről.
Valóban nem várható el, h különböző emberi kultúrák súrlódásmentesen éljenek egymás mellett, hisz mindent a gazdasági érdek alapoz meg. A kultúra csak felépítmény, ahogy azt történelemből tanultuk a középsuliban, bár azóta a történelemtudomány is sokat változtatott bizonyos tézisein.
Egyszóval minden viszonylagos és összetett. Az indiánok is fehér embernek hívták az európai hódítókat és minden indián regény tele van ezen jelzős szerkezettel. Szerinted az is pejoratív? Ott tényleg nem szlenges, mert egy hivatásos fordító nem használta volna. :-)
Válasz erre: dArc
Na és akkor mi van, ha pejoratív szerinted? Kikiáltasz rasszistának,megbélyegzel, mert még annyit sem tudok, hogy melyik népesség melyik rasszhoz tartozik? Szerintem egyébként csak egy szlenges beszólás volt attól függetlenül, h mi volt a célom vele. Az azért tény, hogy azon a tájon, ahol szerinted hozzánk hasonló europid emberek élnek, az egyének bőre sötét és az erkölcseik is erősen eltérnek a mi, közép-európai bőrszínünktől és erkölcseinktől.
Ez azért nem csak egy szlenges beszólás. De bármi is, nagyon bántó mellékzöngéje van.
Az, hogy azon a tájon europid emberek élnek, az nem szerintem/szerinted kérdése. :-)
Alapvetően nagyon hasonlók az erkölcsi normák. Az azonban nem várható el, hogy több évszázados kultúrák egyik pillanatról a másikra megváltozzanak.
Válasz erre: dArc
Nem biztos, h rossz, csak más mint a tiéd. Vannak dolgok az enyémtől eltérő gondolkodású emberekben, amit én sem tudok elfogadni, azaz rossznak ítélem. Egyébként nem szembe állítani akarom a kultúrköröket, hanem összevetni. Mindnek azonos alapja, h emberek alkotják. Egyetlen kultúrának sem tudom elnézni azonban, ha erőszakkal rá akarja magát erőltetni más kultúrkör tagjaira. Az iszlám kifejezetten buzdít az erőszakra. Ezt nem tudom elfogadni. Maradjon mindenki a maga keretei között!!! A másik oldal erőszakos misszionáriusait is elítélem. Persze, ha elmegyek egy mohamedán országba, mert kíváncsi vagyok rájuk, akkor ott betartom az ottani szokásokat. Rövid ideig képes vagyok alkalmazkodni és megérteni más kultúrákat, erkölcsi normákat, sőt, imádok más országokban élni, ha az nem örökre szól és nem kötelező kényszerűség.
Az persze más kérdés, hogy a (bármilyen) vallás nevében micsoda disznóságokat követnek el. Gondolj csak a keresztes háborúkra. Az inkvizícióra. Vagy akár az északír konfliktusra.
Ne felejtsd el, hogy a vallások/egyházak alapvetően szabályozó szerepet (is) töltöttek be. Elvégre egy közösség (társadalom) életét szabályozni kell. Persze a fejlődés során állam és egyház szétvált (szerencsére), a modern polgári társadalmakban nincs államvallás. (Iránban azonban más a helyzet, ott a síita irányzat az államvallás.)
(Belegondoltál valaha is, hogy a katolicizmus milyen kegyetlen vallás? Másról sem szól, csak lemondásról, fenyegetésről, büntetésről, az emberek megregulázásáról, a gondolatok korlátok közé szorításáról és egyéb humánus dolgokról.)
Persze mindig emberek, csoportok állnak az eszmék mögött – és érdekek, legfőképpen gazdasági érdekek irányítják őket.
Válasz erre:
Légy erős, Darc, mind az arab világ szülöttei (Iránt/Perzsiát is beleértve), mind az európaiak az europid nagyrasszhoz tartoznak.
Lehet, hogy te nem annak szántad, ám a "nem fehér embernek való" megfogalmazás mindenképpen pejoratív értelmű.
Válasz erre:
Úgy érzem, te nem megérteni próbálod az egyes kultúrákat, hanem szembeállítod őket. Én ezt rossz kiindulópontnak tartom.
Válasz erre: dArc
Az arab kultúra sokszínűségét el tudom hinni, hisz itt Európában is oly sok kultúra elfér egymás mellett kisebb-nagyobb súrlódásokkal. De a legtöbb arab ország egységes abban, hogy még a jog sem védi a nők emberi mivoltát. Európában legalább jogilag egyenrangúak vagyunk. A gyakorlat persze már más kérdés és ezen a téren Európán belül is igen színes a paletta.
Válasz erre: dArc
Mivel az arab világ szülötte sötétbőrű, az európai ember pedig alapvetően fehérbőrű, ezért pusztán annyit jelentenek a szavaim, hogy nem európai embernek való körülmények között élnek a nők az arab világban az említett könyvekből szerzett ismereteim alapján. Az ázsiaiak pedig elfogadottan vágott szemű emberek. Sztem ezzel még semmi pejoratívat nem mondtam egyik antropológiai jellemzőjű és ahhoz tartozó kultúrkörú népcsoportra sem. Nem kell semmit a szavaim mögé érteni, ami nem szorosan a cikkhez tartozik. Felesleges olyan inget szagolgatni, ami nem az adott emberre való.
Lehet, hogy te nem annak szántad, ám a "nem fehér embernek való" megfogalmazás mindenképpen pejoratív értelmű.
Válasz erre:
Olvastam én is ezt az egyébként igen rosszul megírt könyvet, a belőle készült filmet is láttam. Valóban sokkoló történet. Ám egy csomó kérdést felvet.
A házasság amúgy sem egyszerű dolog, de más, főként ennyire eltérő kultúrákban nevelkedett emberek között különösen sok probléma adódik. Továbbá nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a történet a fundamentalista Khomeini-féle, nagyon erősen Amerika-ellenes érában játszódik, tetézve az irak-iráni háborúval.
Mindezekkel a háttérben kevésbé érthető, miért viszi az asszony magával a gyereket a családlátogatásra. Már nemigen emlékszem a részletekre, de az is kérdéses, mennyire ismeri a nő a férje országának, népének kultúráját, tradícióit stb.
Azért rossz a könyv, bármily megrázó is az egyéni történet, mert épp azokat a tényezőket nem világítja meg, amik magyarázatul szolgálhatnának. És nagyon erősen érződik belőle a nyugati/amerikai kultúrkörben nevelkedett ember egyfajta felsőbbrendűsége, akit ökölcsapásként ér az, hogy az ő fogalmai, normái ebben a gyökeresen eltérő értékrendű társadalomban érvényüket vesztik.
Továbbá az arab kultúra nem egynemű, hanem rendkívül gazdag, sokrétű és sokszínű, és az iszlámnak több irányzata van.
Könyvtündér
Ez a könyv nekem is élmény volt. A filmet is láttam, ami nem tudta átadni azt a gondolatot, amit a könyv jelentett. Egy film se tudja átadni. Igazad van, okosak a meglátásaid. Nekem is bicska-nyitogató volt néha egy-egy jelenet. Miért tette ki magát ennek ez a nő, a gyerekével együtt. Igaz. És, ha Amerika ide vagy oda, buta volt ez a nő, hitt a férjében, és tényleg csak egy családlátogatásban gondolkodott. Ne menjünk tovább! Hihetetlen, amin keresztül mentek! Ha addig az is volt, buta..!? Akármi? Attól kezdve, hogy menekülés? Elképesztő mi mindenre volt képes. A túlélésért!
Válasz erre:
Olvastam én is ezt az egyébként igen rosszul megírt könyvet, a belőle készült filmet is láttam. Valóban sokkoló történet. Ám egy csomó kérdést felvet.
A házasság amúgy sem egyszerű dolog, de más, főként ennyire eltérő kultúrákban nevelkedett emberek között különösen sok probléma adódik. Továbbá nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a történet a fundamentalista Khomeini-féle, nagyon erősen Amerika-ellenes érában játszódik, tetézve az irak-iráni háborúval.
Mindezekkel a háttérben kevésbé érthető, miért viszi az asszony magával a gyereket a családlátogatásra. Már nemigen emlékszem a részletekre, de az is kérdéses, mennyire ismeri a nő a férje országának, népének kultúráját, tradícióit stb.
Azért rossz a könyv, bármily megrázó is az egyéni történet, mert épp azokat a tényezőket nem világítja meg, amik magyarázatul szolgálhatnának. És nagyon erősen érződik belőle a nyugati/amerikai kultúrkörben nevelkedett ember egyfajta felsőbbrendűsége, akit ökölcsapásként ér az, hogy az ő fogalmai, normái ebben a gyökeresen eltérő értékrendű társadalomban érvényüket vesztik.
Továbbá az arab kultúra nem egynemű, hanem rendkívül gazdag, sokrétű és sokszínű, és az iszlámnak több irányzata van.
Könyvtündér
Válasz erre: dArc
Én egy hasonló világban játszódó igazi történetet olvastam 3 összetartozó könyvben az egyik szaudi hercegnő megdöbbentő életéről. Nem fehér embernek való élet az. Mert ott is ember a nő, bár állati sorban az én fogalmaim szerint.
Ktr
A házasság amúgy sem egyszerű dolog, de más, főként ennyire eltérő kultúrákban nevelkedett emberek között különösen sok probléma adódik. Továbbá nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a történet a fundamentalista Khomeini-féle, nagyon erősen Amerika-ellenes érában játszódik, tetézve az irak-iráni háborúval.
Mindezekkel a háttérben kevésbé érthető, miért viszi az asszony magával a gyereket a családlátogatásra. Már nemigen emlékszem a részletekre, de az is kérdéses, mennyire ismeri a nő a férje országának, népének kultúráját, tradícióit stb.
Azért rossz a könyv, bármily megrázó is az egyéni történet, mert épp azokat a tényezőket nem világítja meg, amik magyarázatul szolgálhatnának. És nagyon erősen érződik belőle a nyugati/amerikai kultúrkörben nevelkedett ember egyfajta felsőbbrendűsége, akit ökölcsapásként ér az, hogy az ő fogalmai, normái ebben a gyökeresen eltérő értékrendű társadalomban érvényüket vesztik.
Továbbá az arab kultúra nem egynemű, hanem rendkívül gazdag, sokrétű és sokszínű, és az iszlámnak több irányzata van.
Könyvtündér
Válasz erre: zsoltne.eva
Jól tetted!
Válasz erre: Virág
Olvastam valamikor még évekkel ezelőtt... borzasztó...
A férjem jóban volt egy arab orvossal, ő pedig meghívott minket a hazájába... De mondtam, hogy ő mehet, én ugyan nem.
A férjem jóban volt egy arab orvossal, ő pedig meghívott minket a hazájába... De mondtam, hogy ő mehet, én ugyan nem.
Válasz erre: zsoltne.eva
Légyszives írd meg a könyv címét, mert rövidesen beiratkozom a könyvtárba és először megpróbálom a Lányom nélkül soha 2. részét beszerezni, utána ha még bírom a te könyvedet keresem meg.