újabb események régebbi események további események
10:45
A kérdező hozzászólt a Kérdezd a férfit menüpontban levő kérdéséhez
05:56
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:55
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:55
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:54
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:54
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:50
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:00
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
13:58
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:39
Kőnig válaszolt egy szavazásra
15:10
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
10:58
Kőnig új cikket töltött fel
08:19
Új cikk került fel a weboldalra
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
22:30
Ilona új cikket töltött fel
15:04
Black Ice módosította a cikkét
14:44
Black Ice új cikket töltött fel
11:13
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:08
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába

Köztünk marad - Barbara Delinsky

2011. november 19. - Látogatók száma: 83

Egyre jobban nehezedett rá a döntése következménye. Tudta, ezt kell tennie, mégis, amikor szembesült azzal, hogy más helyett vállalta a felelősséget, még ha az a lánya is, már nem volt annyira biztos magában...

Elhessegette a kételyeit és meggyőzte magát arról, nem tehetett mást, mint magára vállalni ezt a súlyos terhet.

*
Tudta, érezte nem hibázhattak. Még indulás előtt meggyőződött róla, minden megfelelően működött. Eggyel nem számoltak, az időjárással. De ki gondolhatta volna, hogy ilyen hirtelen leszakad az ég. Az eső szinte megállás nélkül ömlött. Olyan gyorsan történt minden... Az a sötét útszakasz, ha visszagondol rá..., de nem. Nem hajtott gyorsan, nem is lehetett volna, hiszen alig láttak valamit. És figyelt, ő is figyelte az utat, akár csak a lánya, aki a volán mögött ült, a még csak majdnem jogosítványával...

Talán ott követte el a hibát, hogy hagyta magát meggyőzni, a buliról hazafelé tartva, hogy ő vezessen, nem szabadott volna engednie..., de akkor is. Óvatosan vezetett, semmi kapkodás, hiszen ott volt, mellette és ő sem észlelt semmi szokatlant... Azon a szakaszon, ott hosszan az erdő mellett még a sötét is sötétebb volt, az eső meg egyre csak ömlött... Aztán hirtelen az a tompa hang...?... Mégsem állt meg rögtön..., de valami azt súgta...

- Állj meg! - kiáltott a lányára, aki az egészből szinte semmit nem értett,... maga sem tudta, miért mondta ezt.

- Csak egy furcsa érzés, mintha valaminek nekimentünk volna - és nézett a lányára, miközben az megállt. Pár méterre attól a ponttól, ahol rákiáltott.

- Maradj bent a kocsiban! Én majd megnézem - mondta, miközben magára kapta a kis kabátját.

A korom sötétben szinte alig érzékelt valamit, visszabotorkált abba az irányba, ahol azt a tompa hangot hallotta, de nem látott semmit. Már éppen azon volt, hogy csak érzéki csalódás az egész, valami mégsem engedte, hogy visszaüljön az autóba. Tovább ment, most már az út szélén keresett, kutatott, maga sem tudta mit, vagy kit, de valami nem hagyta nyugodni. És akkor abban a pillanatban meglátta azt a sötétebb árnyat a bozótban. Közelebb ment hozzá és szinte elállt a szívverése, amikor meglátta a férfit arccal a földre borulva.

- Uram Isten! - kiáltott fel. - Mi történt? De a férfi mozdulatlanul feküdt. Ekkorra már a lány is kiszállt az autóból és az anyját szólongatta.

- Hozd ide a zseblámpát! - kiáltott rá a anyja.
- Siess már! - sürgette, miközben már a férfi mellett térdelt.

Anya és lánya döbbenten, tehetetlenül nézték a mozdulatlan embert.

- Anya! Mi történt? - Csak nem? - Elütöttem? - kiáltott kétségbeesve a lány.
- Nem Drágám! - Nem történt semmi! - kiáltotta az anya, de egyre kevesebb meggyőződéssel a hangjában és mégis határozottan szólította fel a lányt, látva annak ijedt arcát.
A lány ekkor közelebb lépett és megdöbbenve látta, hogy a fekvő férfi nem más, mint a tanára.

- Mit tettem? - kiáltotta.
- Anya! - Elütöttem a tanárom!
- Nem, te nem tehetsz erről! - Nem láthattad. Én sem láttam semmit. Honnan került elénk? Hogyan? Ebben az időben? Mit keresett az úton? A kérdések csak úgy özönlöttek akkor ott kettejük között... Aztán döntött.

- Te most ne törődj semmivel! - Siess haza! - Az öcséd már biztosan nagyon aggódik, hol késünk ennyi ideig. - Menj Drágám! - Majd én hívom a mentőket. - Nem lesz semmi baj!... de már tudta, nagy a baj, de ezt a lányának nem szabad magára vállalnia. Ő, egyedül ő a felelős. Neki kell vállalni a felelősséget a gyerekéért. Abban a pillanatban eldöntötte, hogy nem fogja megmondani az igazat még, ha a fene fenét eszik, akkor se. Ő vezetett. Nem a lánya. Ezt meg kell tennie értük, magáért, a lányáért, a családjáért. Ő a makulátlan, a becsületes, közismert orvos nem mondhatja meg az igazat.

A lány nagyon meg volt ijedve, de látta anyja határozottságát, és megértette, most ezt kell tennie. Hallgatnia kell rá, de miért?... elindult a közeli otthonuk felé. Iszonyatos teherrel a lelkében, anyját ott hagyva az út szélén azzal a vérző testtel, aki a tanára volt,... gondolatai egyre kavarogtak. Mi lesz ezután?... Még csak tizenhat éves... és elütött egy embert... miért küldte el az anyja?...

*
Az anya egyedül maradt a férfivel. Orvosi tudását felhasználva megállapította, hogy még van benne élet, de nem tudott vele kommunikálni... a mentő és a rendőrség hamarosan itt lesz.
Nem lesz semmi baj! - nyugtatta egyre magát. Nem követtem el hibát. Minden rendben volt az úton. Nem mentem gyorsan. Nem is láttam, csak hallottam a tompa koppanást... olyan hirtelen bukkant fel az a valami. Mit keresett itt ebben a sötétben, a szakadó esőben az úton?
Igen. Ezt fogom mondani...
A távolban feltűnt reflektorfények megvilágították az asszony holt fehérre vált arcát.

*
Forrás: Elkezdtem olvasni ezt a könyvet. Kb. jutottam el egy darabig és a lányom visszavitte a könyvtárba. Ezt a részét emlékezetből osztottam meg veletek és ajánlom szerezzétek be, mert nagyon jó.

A cikket írta: zsoltne.eva

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. január 10. 12:37
Kedves Éva!

Ez egy remek könyvajánló!
Utólagos engedelmeddel áttettem a Könyvtündér/könyvajánló rovatba, hiszen ott a helye!

Köszönjük szépen!

Pussz, Tündér
2011. november 27. 15:07

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2011. november 27. 12:22

Tisztelt Éva!
Jó írás. Tényleg átfutottam felette, pedig megérdemelte volna, hogy elsőre is elolvassam. Amellett, hogy remekül ábrázol érzelmeket, hangulatot, van benne egy-két zavaró hiba.
Én ezt a mondatrészt feleslegesnek érzem: "amikor érte ment a buliba...", ha magyarázunk, akkor ne csak félig tegyük (esetleg sehogy)!
Ez nem jó: "Akkor sem állt meg rögtön...", miért is akkor sem, máskor is ütött már el valakit?
Ez is helytelen így: "- Maradj bent a kocsiban! Én majd megnézem, miközben magára kapta a kis kabátját." Talán: - Maradj bent a kocsiban! Én majd megnézem - mondta, miközben magára kapta a kis kabátját.
A hibákat a teljesség igénye nélkül mazsoláztam ki. Ezekre tessék jobban figyelni! Egyebek iránt, ez az írása kissé más, mint az Öntől megszokottak. De még nem teljesen bújt ki a bőréből. Ha ez sikerül, akkor fog egyet megint előre lépni írástechnikailag.
Bokor

Köszönöm Bokorur!

Éreztem, tudtam, hogy el kell olvasnia, mint ahogy lejjebb is írtam "még várok valaki"...
Igaza van, el is végeztem azokat a javításokat. Hogy ez nekem magamtól nem jutott eszembe, a nélkül, hogy felhívják erre a figyelmem. Messze vagyok még a tökéletestől?
Na jó...., valahonnan azért tart az ember valahová (itt buliból hazafelé) és út közben történt a dolog... (legközelebb bővebben kifejtem inkább).

Mindig tanulok valamit! :-)
Éva
2011. november 27. 12:22
Tisztelt Éva!
Jó írás. Tényleg átfutottam felette, pedig megérdemelte volna, hogy elsőre is elolvassam. Amellett, hogy remekül ábrázol érzelmeket, hangulatot, van benne egy-két zavaró hiba.
Én ezt a mondatrészt feleslegesnek érzem: "amikor érte ment a buliba...", ha magyarázunk, akkor ne csak félig tegyük (esetleg sehogy)!
Ez nem jó: "Akkor sem állt meg rögtön...", miért is akkor sem, máskor is ütött már el valakit?
Ez is helytelen így: "- Maradj bent a kocsiban! Én majd megnézem, miközben magára kapta a kis kabátját." Talán: - Maradj bent a kocsiban! Én majd megnézem - mondta, miközben magára kapta a kis kabátját.
A hibákat a teljesség igénye nélkül mazsoláztam ki. Ezekre tessék jobban figyelni! Egyebek iránt, ez az írása kissé más, mint az Öntől megszokottak. De még nem teljesen bújt ki a bőréből. Ha ez sikerül, akkor fog egyet megint előre lépni írástechnikailag.
Bokor
2011. november 26. 14:22

megtekintés Válasz erre:   - 2011. november 26. 13:36

http://www.libri.hu/konyv/koztunk-marad.html

Elina! Csúcs vagy! Ez az!

"EZT AZ ANYA-LÁNYA KÖTELÉKET SEMMI SEM TÉPHETI SZÉT. MÉG AZ IGAZSÁG SEM. Deborah Monroe és lánya, Grace egy buliról hazafelé tartva autójukkal elgázolnak egy férfit, aki a sötétben fut. Grace ült a volánnál, Deborah azonban még a rendőrség kiérkezése előtt hazaküldi őt, hogy magára vállalja a felelősséget a balesetért. A később csalásnak bizonyuló döntés önálló életre kel, és veszélybe sodorja anya és lánya kivételesen erős kötelékét. A Köztünk marad felejthetetlen történet a jó szándékból hozott rossz döntésekről és egy félresikerült hazugság szörnyű következményeiről."

Köszi.
Ez az eredeti hiteles könyvajánló! :-)

Éva
 
2011. november 26. 13:36
http://www.libri.hu/konyv/koztunk-marad.html
2011. november 26. 09:07
Valakit még nagyon várok, aki még nem olvasta, de remélem fogja. A véleményére lennék kíváncsi, de nagyon. :-)
Most köztünk van. Remélem lát! :-)
2011. november 21. 22:53

megtekintés Válasz erre:   - 2011. november 21. 22:44

Lányom nélkül soha című könyvet olvastam. A filmet is láttam.
De ezt a könyvet is el kell olvasnom.
Keresem.

Szia Elina!

A Lányom nélkül soha c. könyvet én is olvastam és ajánlást is írtam már ide a lapra. Csodálatos könyv.
Örülök, hogy felkeltettem ezzel a kis rövid rész bemutatóval az érdeklődésedet. Mint lejjebb írtam sajnos idő előtt visszavitte a lányom a könyvtárba. Vissza kell szereznem. Amelyikünknek előbb sikerül, az írja meg a folytatást. :-)

Puszi,
Éva
 
2011. november 21. 22:44
Lányom nélkül soha című könyvet olvastam. A filmet is láttam.
De ezt a könyvet is el kell olvasnom.
Keresem.
2011. november 20. 06:12

megtekintés Válasz erre: Böbi - 2011. november 19. 22:51

Szia Éva!
Engem is "beindított" az írásod, mindenképp megszerzem a könyvet!
Köszönöm Ailetnek a tájékoztatást!
Puszi: Böbi

Szia Böbi!

Közben eszembe jutott az anya neve is, Deborah..., a lányé még nem. Azért fogott meg ez a könyv, hogy mire képes egy anya a gyerekéért. Ez hasonló, mint az a másik nagyon jó könyv a Lányom nélkül soha... le sem tudtam tenni a kezemből.

Puszi,
Éva
2011. november 19. 22:51
Szia Éva!
Engem is "beindított" az írásod, mindenképp megszerzem a könyvet!
Köszönöm Ailetnek a tájékoztatást!
Puszi: Böbi
2011. november 19. 22:23

megtekintés Válasz erre:   - 2011. november 19. 22:10

Felkeltetted az érdeklődésemet.

Szia Elina!

Örülök, ha sikerült.

Pussz,
Éva
 
2011. november 19. 22:10
Felkeltetted az érdeklődésemet.
2011. november 19. 20:04

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. november 19. 20:03

Szia Éva!

A történetet vettem meg :))) Nem tudom melyik regény ez... nem tudom a végét én sem, de ismerős valahonnan... :) Ez a címe: Köztünk marad?

Pusz:Ailet

Igen, ez a címe! :-)
2011. november 19. 20:03

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. november 19. 19:29

Szia Ailet!

Komolyan mondod? :-)
Tudod a lányomnak fizetni kellett a könyvért és felszólították,vigye vissza és ő megtette, a nélkül, hogy kiolvastam volna. Nekem is vissza kell valahogy szereznem, hogy megtudjam mi lesz a vége.... :-)

Puszi,
Éva

Ha úgy érted, megvetted a könyvet, és nem tudom beszerezni, írd meg a folytatást. :-)

Szia Éva!

A történetet vettem meg :))) Nem tudom melyik regény ez... nem tudom a végét én sem, de ismerős valahonnan... :) Ez a címe: Köztünk marad?

Pusz:Ailet
2011. november 19. 19:29

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. november 19. 19:14

Szia Éva!

Krimibe illő... nagyon hatásos volt! Lesz folytatása, vagy csak teszteltél, megöl e a kíváncsiság? :) Én megvettem!! :)

Pusz: Ailet

Szia Ailet!

Komolyan mondod? :-)
Tudod a lányomnak fizetni kellett a könyvért és felszólították,vigye vissza és ő megtette, a nélkül, hogy kiolvastam volna. Nekem is vissza kell valahogy szereznem, hogy megtudjam mi lesz a vége.... :-)

Puszi,
Éva

Ha úgy érted, megvetted a könyvet, és nem tudom beszerezni, írd meg a folytatást. :-)
2011. november 19. 19:14
Szia Éva!

Krimibe illő... nagyon hatásos volt! Lesz folytatása, vagy csak teszteltél, megöl e a kíváncsiság? :) Én megvettem!! :)

Pusz: Ailet
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: