Megesett nők

Látogatók száma: 86

Ktr. ajánlott könyveket egy nőnek, aki nem hiszi, h egy férfi meg tudja fogalmazni a NŐ-t: Hardy, Romain Rolland halhatatlan nőalakjait. Néhány emberöltőnyi különbséggel és néhány száz km-el arrébb ugyanaz történt velük: Házasságon kívül teherbe estek

Mindkét könyv elragadtatással töltött el, de egyiket sem éreztem elfogadható útmutatásnak napjaink számára.
Mindkét író olyan nőt ír le, aki megtestesíti az alkotók elképzelését a NŐ-ről. Hardy tisztának vélt főhőse ugyanúgy bukásra volt ítélve, mint férfi főhősei, akik a változó társadalmi berendezkedés vesztesei voltak.
Romain Rolland elvarázsolt lelke is azt a női ideált testesíti meg, amilyet az író keresett egész életében és többször meg is találta.
Néhány napja tettem le kezemből Ken Follett könyvét (A titánok bukása), amely Romain Rolland művéhez hasonló korszakot ír le (első világháború ill. az azt megelőző évek) és - minő véletlen - itt is felbukkan egy felcsinált hölgy, Ethel. A bányászlány karrierje kísértetiesen hasonlít a szerző feleségének politikai tevékenységéhez.
Bár Follett nem tartozik a klasszikusok közé, "csak" best-seller író, mégis az ő nőideálja jelenti számomra azt, amit el tudok fogadni.

De miért is szeretnék én bárki ideálja lenni? Szükségem van nekem arra egyáltalán, hogy egy férfi bennem lássa meg azt a nőt, akit egész életében keresett?

A cikket írta: dArc

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

dArc

párbeszéd

Válasz erre: regicka

"Csak azért vagyok még házasságban, mert az ígéreteimet minden körülmények között megtartom. " - akkor sok boldogságot .........

:-) Regicka, nem minden a boldogság. Azt hiszem, nagyon fiatal vagy még. Nem feltétlenül a házasságban találja meg az ember a boldogságot. A család a társadalom gazdasági alapegysége kellene legyen. Nem sok köze van a szerelemhez és boldogsághoz. A jó család legalább addig összetart, amíg a gyerekek kirepülnek. Az egyének pedig jó esetben a családban megtalálják a boldogságukat. Bonyolultabb esetben pedig felül kell emelkedni a mindennapi kötelességeken, társadalmi elvárásokon és csakazértis megtalálni a boldogságot akár saját magunkban is, ha társat nem találunk hozzá. De nem bódító szerek segítségével, hanem saját magunk minél alaposabb kiismerésével.

regicka

"Csak azért vagyok még házasságban, mert az ígéreteimet minden körülmények között megtartom. " - akkor sok boldogságot .........

dArc

Zsötem! Az életünk értelme, hogy átéljük, ami megadatott: öröm, bánat, siker, sikertelenség, születés, halál. Természetesen én is találkoztam néhány tiszteletreméltó férfiemberrel. Sőt! Egy pap előtt még a holtomiglant is megígértük egymásnak. Csak azért vagyok még házasságban, mert az ígéreteimet minden körülmények között megtartom. Volt részem kedves férfiak társaságának élvezetében. Talmi. Csak azért tudom, hogy mi a rossz a férfiakban, mert van viszonyítási alapom. Tudom, h milyen az, amikor jók. Pünkösdi királyság az. Nem érzem magam áldozatnak. Nem tartok tőle, h becsapnak, kihasználnak, mert hamarabb megérzem a szándékot, minthogy megtehessék. Én használom őket arra, amire alkalmasak. :-)

Je t'aime

Szia Kedves Darc,

az életem értelme tőlem függ, a döntéseimtől, nem a férfiak véleményétől, tisztelettel meghallgatom őket, mindenből lehet tanulni.

Fordítok a kérdésen: van-e olyan férfi, akinek rám van szüksége?
Aki azt mondja: igen, téged vártalak, téged kerestelek, benned megvan mindaz, ami a másik felem…stb. „míg a halál el nem választ”.
Persze, hogy van ilyen.

A férfiak csodálatosak, kedvesek, gyengédek, teli érzésekkel, amit férfias jegyekkel rejtenek el, vagy épp ellenkezőleg, emelnek ki.

Azt látják meg bennünk, amit meg szeretnénk mutatni, ill. amit hagyunk, hogy meglássanak.
Az a nő, aki folyamatosan attól fél, jaj istenem, engem mindenki becsap, átvág, kihasznál, ezt sugározza a környezetébe, olyan férfit kap, aki erre a nőtípusra vadászik, finom membránjaival veszi az adást: préda vagyok.
És már rá is rabol. Hisz olyan nőt talál, aki kiváló az áldozat szerepében.

Üdv. Zsötem

dArc

Ó, én véletlenül sem szeretném, h az én életem értelme akárcsak egyetlen férfi véleményétől is függene. Akkor aztán tényleg semmi értelme nem volt megszületni. Teszek a férfiak véleményére. Eddig csak hazugságokat kaptam tőlük. A férfiak csak azt látják meg bennünk nőkben, amire nekik éppen szükségük van, ezt nevezik ideálnak és ezt keresik. Ha bizonytalanok, h megtalálták-e az ideált, még szemüveget is vesznek fel, h a legkisebb eltérést is észrevegyék (ld. Pinokkió cikkét) és rövid vagy mellékúton letérjenek az ideállal közösről.

Je t'aime

Kedves dArc,

szerintem igen, szükségem/ed van arra, hogy legalább egy férfi bennem/ed lássa meg azt a nőt, akit egész életében keresett.
Különben nincs értelme megszületni.

Üdv. Zsötem