A bújócska

Látogatók száma: 9

Az első verses mesém az első "megrendelőnek".

A bújócska

Mentem, mentem, mendegéltem,
Egy kicsi erdőbe értem.
A nap is már lenyugodott,
Fülem furcsa hangot hallott.
Egy ároktól nem messze,
Ült egy nyuszi megszeppenve.
Egy bokorba behúzódott,
Onnan szinte ki sem látszott.
Odamentem, megkérdeztem:
"Hogy kerültél te ide?"
S ez a válasz jött erre:
"Bújócskáztam a bocival,
A hunyó ő lett mostan,
Ám, szerintem, túlságosan
Előle jól elbujdostam."
Szóltam kedvesen neki:
"Keressük meg a bocit!"
Nyuszi mancsát megfogtam,
Bokor alól őt kihúztam.
Már majdnem haza értünk,
Mikor egy nagy fa mögül
Kikandikált két nagy fül.
Nem volt az más, csak a boci,
Még mindig kereste a nyuszit.
Szóltam neki, hogy figyeljen,
Hátam mögött keresgéljen.
Ekkor tappancs előugrott,
Boci szíve megnyugodott.
Megtalálták egymást végre,
S így lett vége a mesének!

Miután megkapta kedves "mesemegrendelőm" az első meséjét, pár nap múlva hozta is az illusztrációt.

S ekkor jött az az ötletem, ha valaki kér egy mesét, megkapja, de nagyon örülnék annak, ha otthon megrajzolná úgy, ahogy azt ő elképzelte.
És működött, működik. Azóta egy mappában gyűjtögetem ezeket a fantasztikus alkotásokat.