A büszkeség alatt... - játékra

Látogatók száma: 47

"Egyszer volt, hol nem volt, egyszer egy szépséges lány. Nagyon szerelmes volt egy fiúba, de a fiú rá se nézett. Elhatározta, hogy valahogy felhívja magára a figyelmet. Egész éjjel gondolkozott, mi tévő tegyen. Végül remek ötlete támadt."

Korábban hallotta, hogy lakik az erdő mélyében egy Tündérnéne, aki nem csak gyógyító füveket árult némi hajtincsért a szegényeknek, de szerelmi bűbájt is ad el a reményteleneknek egy bárány vagy egy kecskegödölye fejében.

A szépséges lány kendőt kötött, felvette a túrabakancsát, hóna alá kapott egy báránykát és elindult a hegyen át a Tündérnéne házához. Szépségesnek szép volt, az igaz, de olyan büszke és olyan kevély, hogy senki ki nem álhatta és kitartás se sok volt benne. Hamar elfáradt és megizzadt a bárányka cipelésében. Letette egy kicsit a bárányt, hogy megpihenjen és egy pillanatra lehunyta a szemét.

A következő, amire feleszmélt, hogy a nap lement és a bárányka sehol és nagyon félt és éhes is volt már. Tudta, hogy az anyja szíjat hasít a szépséges hátából, ha nem ér haza estig. Máris elkésett. És ekkor zörgést és csörtetést hallott a bozótból, mire halálra válva, páni félelmében ájultan esett össze.

A kívánt fiú kilépve a bozótból épp megpillantotta a szépséges lányt, amint elalél és egy mohás tisztásra esik. Ő odarohant, letérdelt mellé, és így ájultan meglátta azt a törékeny szépséget, akit a lány büszke álarca takart. Menten beleszeretett és lehajolt, hogy megcsókolja, s akkor valahol az erdő mélyén a Tündérnéne elégedetten mosolyogva megsimogatta a bárányka buksiját.

A cikket írta: Virág

támogatóink