újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A három pillangó... mese gyermekeknek

Látogatók száma: 348

Szeretem a gyermek szemek tisztaságát... a világra rácsodálkozó kíváncsi tekintetüket, s azt a boldog elégedett mosolyt, mikor számukra tetsző a mese vége. Kedves Gyerekek, Anyukák és Nagyik remélem mosolyogtok majd Ti is....

Kedves gyerekek... most mesét mondok néktek a három pillangóról.
Üljetek szépen a mesesarokba, figyeljétek ezt a kedves kis történetet!

Egyszer volt... hol nem volt, volt egyszer három kicsi pillangó.
Testvérek voltak... és nagyon szerették egymást. Egyformák voltak, de mégis különbözőek, mert más-és más színűre festette szárnyacskájukat a szivárvány.
Így hát kék, sárga és ibolyaszínben pompázott a selyem pilleszárnyuk.

Pillangómama amint látta, hogy szépen kisütött a nap, útnak indította őket a tarka rétre fogócskázni. Ott táncoltak körbe- karikába, s időnként megpihentek egy-egy
virág közepén, billegtetve szárnyacskájukat, hisz nagyon elfáradtak ebben a játékban.
A szellőlányka olykor felkapta őket, s hagyták ezt a huncut játékra való felszólítást. Vígan is telt a napjuk, hét ágra sütött a nap. A mezőn madarak daloltak... s nini még a nyuszik is kedvet kaptak a jétékuktól. Hatalmasat bukfencezve a selyem fűben egy óriási játszótérré változott a mező. Méhek dongtak, gyüjtögették a lábukra erősített kis kosárkájukba a finim virágport. Így játszva dolgozgattak, az emberek örömére.
De sajnos ennek a jókedvnek hirtelen vége is szakadt.
Óriási eső fellegek sorakoztak a rét felett, mint hatalmas párnák dagadtak, és várható volt, hogy egyszer a párna szét is szakad, ami aztán meg is történt.
Szegény kis pillangók... az otthonuk távol volt, mert a játék hevében nagyon eltávolodtak a biztonságot nyújtó virág házikójuktól, no meg a mama féltő szárnyaitól.
Hiába okította őket a mama, hogy látótávolságon belül maradjanak, de a játék elvonta a figyelmüket és most be is következett a baj.

Ázott szárnyaik egyre nehezültek, kétségbeesve próbáltak menedéket keresni.
Nem volt senki, aki útba igazította volna őket, hogy merre van az otthonuk, így hát gyorsan menedéket kellett keresniük.
De hova, merre menjenek... tanakodtak.

A kék pillangó bátrabb volt, odaszállt egy szép kék virághoz és kérlelni kezdte.


-Virágom, virágom, kedves jó barátunk, engedj be bennünket, mert megázunk!

A virág kikukucskált a levelek mögül... fejét a szél megbillentette és makacs hangon így szólt:

- Beengedlek, de csak téged kék pillangó...

A kis kék pillangó elszomorodott és csak ennyit válaszolt

- A testvérkéim nélkül nem megyek... inkább bőrig ázom...


Szálltak tovább, de már a szél is kezdett haragosan fújni,...de nini!
Itt van egy sárga virág, majd megpróbáljuk ismét.

A sárga pillangó is kérlelni kezdte a virágot.
Itt sem jártak sajnos szerencsével, s nagyon elszomorodtak.
Erejük már fogytán volt, mire végre találtak egy ibolyaszínű virágot.

Hiába sírdogáltak, nem esett meg a szíve ennek a virágnak sem a három pillangón.
Kicsi szoknyácskájuk már teljesen színevesztett lett, már úgy nézett ki, hogy soha többé nem fognak hazatalálni, mert szétázott teljesen a szárnyuk és nagyon átfáztak.
Leverte őket az eső a földre, de valahogy egy termetes levél alá sodorta őket a szél.
Összebújtak... ott dideregtek...
Az ég mennydörögve rázta öklét, majd időnként csattogó ostorával odasuhintott, ahova éppen kedve tartotta. A félelemtől reszkettek, és amint feltekintettek látják ám, hogy egy megtermett kúszó növény kapaszkodik felfelé egy kiszáradt öreg fa törzsére, hatalmas mélykék virágtölcséreivel.

Elgyengült hangon kezdték kérlelni a virágot a pillangók...

- Virágunk, virágunk, kedves jó barátunk, engedj be bennünket, mert megfázunk!
Átázott a szoknyácskánk, szomorú lesz mamácskánk...

A serleglonc büszkén kihúzta derekát, még magasabbnak tűnt és szép lassan szétnyitotta kelyhét a három pillangónak, mert nagyon megsajnálta őket.
A virágbölcsőben friss nektárt ittak... megpihentek... és el is aludtak.
Mire megszáradt a pilleszoknyájuk kisütött a nap, ragyogott az ég.
A pillangók megköszönték a jó szándékot, s hogy nem szakította szét az összetartozásukat a virág.
Búcsúzóul a legszebb táncukat lejtették a virág körül, majd megszáradva szárnyra kaptak, hogy megkeressék a haza vezető utat.

Nagy volt az öröm otthon amikor előkerültek. Örömtáncot jártak, de már a
mama és a papa is csatlakozott hozzájuk.

Kedves gyerekek! Mi a tanulsága a mesének, ki tudná nékem elmondani?
Hát jó...ha még elmélkedni szeretnétek várok....


Az a tanulsága, hogy a testvéri szeretet, a kötődés mindennél erősebb.
Olykor, ha nehézségek támadnak az életünk során, akkor sem szabad cserbenhagynunk egymást.
Segíteni kell a másikat, s ha kell le is kell tudni mondani a bajba jutott javára, nem önös érdekeinket nézni és képviselni.
A testvér szóban benne foglaltatik... vér a véremből...

Hát a három pillangó is így cselekedett... inkább együtt áztak, de nem hagyták el egymást. A szeretet melegítette kicsi szívüket és hazavezette őket a mama és a papa védelmet nyújtó szárnyai közé.

Itt a vége..... fuss el véle.

Szép álmokat gyerekek!

A cikket írta: Helena

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Köszönöm szépen, örülök, ha tetszett.
Gyönyörű mese :)
Köszönöm szépen.
Bár erre az emberek akkor is emlékeznének, ha felnőttek már...csodás mese, gratulálok.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: