újabb események régebbi események további események
22:11
Tündér módosította a naplóbejegyzését
22:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:47
EKbvtIaARmVg regisztrált a weboldalra
18:55
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:18
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

A pesti lány

Látogatók száma: 40

A megyeszékhely elit negyedének közepén áll a háromszáz négyszögöles telek utcafrontján, a négyszobás, dupla komfortos, kétszintes családi ház, amely külső megjelenését tekintve, a szomszédokhoz képest, meglehetősen szerénynek tűnik. Nem véletlenül, mert tulajdonosa, Korpás Dezső, a tehetséges és jómódú építési vállalkozó, nem akar feltűnő házban élni. Szereti a tágas tereket, a kényelmes bútorokat, a meleg színeket a bútorszövetekben, a függönyökben és a drapériákban. Mióta kirepültek a gyerekek, ketten kergetik egymást a feleségével a százhúsz négyzetméteren, mégsem jut eszébe, hogy eladják az ingatlant és vegyenek helyette egy kisebbet. Amíg nem okoz gondot a fenntartása, addig csak maradjon meg a ház, a virágoskertjével, a sétányával, a kert végében a szabadtéri kemencével és a grillezővel.

Ma ünneplik felesége ötvenötödik születésnapját, megbeszélték Danikával, a harminckét éves fiával, hogy ez jó alkalom ahhoz, hogy hazahozza és bemutassa a családnak a kedvesét, Kovács Sacit, akit Dezső már egy éve ismer, és akit el tudna képzelni menyének is. Ideje megállapodnia Daninak is, aki a fővárosban lakik, egy kertvárosi háromszobás lakásban, melyet szülői segítséggel, de javarészt saját megtakarításából két évvel ezelőtt megvett. Minisztériumban vezető menedzser, négy nyelven beszél, jogász-közgazdász a végzettsége, jó a fizetése, és ha nem akar nagypapa korban kicsi gyereket nevelni, akkor ideje lenne megházasodnia.

Két nappal ezelőtt Dezső elárulta Katusnak Saci érkezését, és felesége attól kezdve állandóan azon töri a fejét, milyen lehet ez a lány, akit hazahoz Dani, s hiába próbálta megnyugtatni, hogy egy talpraesett, okos, csinos, vagány fiatal nő, felesége máris ellenszenvvel viseltetik a lány iránt, mintha elrabolná egy szem fiacskáját, és eltűnne vele valahol Európában. Elég baj az, hogy Julcsi lányuk követte szerelmét Dániába, ahol kezdő szakorvosként tárt karokkal és magas fizetéssel várták a sebész vejüket. Julcsi közgazdász, ám odakinn nem dolgozik, a két- és négyéves lányait neveli, közben egyetemre jár, dánul tanul, mert fejébe vette, hogy Dániában a kortárs magyar irodalmat akarja népszerűsíteni, ahhoz azokat le kell fordítani.

Dezső már elolvasta az újságokat, ám továbbra is ott ül a dohányzóasztalnál, kedvenc foteljében, és élvezi a kellemes hőmérsékletet, mert idebenn csak huszonhat fok van, odakinn pedig legalább harmincnégy. Ez a klíma előnye, pedig Katus mennyire ágált ellene, amikor beszereltette, holott az asszonynak nagyobb szüksége van rá, amióta belépett a változó korba, és mint minden nőtársát, őt is megviselik az ezzel járó testi és lelki tünetek. Felesége szeme sarkában a pókhálószerű finom ráncokat eltünteti a kozmetikus, a kisebb-nagyobb hibákat elfedi a smink, igazán csinos Katus, vékony, és jól öltözködik, ezzel nem is lenne baj, csak ne lenne ennyire háklis, amely korábban nem volt rá jellemző. A legnagyobb magyar bank megyei fiókját vezeti, szakmájában hideg fejjel képes átfogó stratégiai döntéseket hozni, miközben idehaza szétszórt és ideges, gyakran fáj a feje és nyűgös, legtöbbször maga sem tudja, hogy mi a baja. Időnként Dezső úgy érzi, hogy nem is házastársak, csupán egy fedél alatt élő barátok, mert a szexuális életük havi egy-két alkalomra korlátozódik, amióta Katus kitalálta, hogy aludjanak külön szobában, mert Dezső horkolásától nem tud pihenni. Harminchárom évig nem zavarta Katust férje horkolása, igaz, Dezső sem tette szóvá eleddig felesége fogcsikorgatását, és ezután sem áll szándékában az asszony eme kellemetlen szokásának felhánytorgatása. Egy hétig játszotta a sértődöttet, majd abbahagyta és visszatért a korábbi jókedve, pusztán egyre kevesebb időt töltött otthon, mondván, hogy munkája elszólítja távolabbi településekre is, hogy megtarthassák az eddigi életszínvonalukat, és ha szükséges, anyagilag is segíthessék két gyereküket. A szépséghiba ebben csak az, hogy egyikük sem szorul rájuk, de ezzel Katus nem foglalkozik, elfogadja férje indoklását, és igyekszik hasznosan eltölteni a felszabadult idejét. Sőt, megtoldja azzal, hogy bejárónőt fogad, akire rábízhatja a takarítást, mosást, vasalást, az esti meleg vacsorát pedig a közeli étteremből hozatja.

Annyira formális a házasságuk, hogy igazából egyiküket sem érdekli, mi történik a másikkal. A baráti körükben szokásos összejöveteleken kiválóan alakítják a szerető házaspár szerepét, sőt, időnként úgy súgnak, búgnak, enyelegnek egymással, mintha ifjú házasok lennének.
- Gyere, Dezső, kész a reggeli!
- Megyek, drágám!

A kert felőli fedett teraszon, a párnákkal bélelt rattan ülőgarnitúra asztalán terített Katus, ahol békésen, a frissen vágott fű illatát élvezve, elkölthetik a reggelit.
- Mikor érkeznek Daniék?
- Úgy beszéltem meg velük, hogy egy órakor találkozunk, a Chéz Dorian teraszán. Este meg grillezünk, és holnap ebéd után mennek haza.
- Mondd szívem, milyen lány ez a Saci? Komoly ez a szerelem, vagy csak a szokásos futó kaland?
Aggódik a drágám, mosolyog Dezső, és igyekszik érzelemmentesen válaszolni a kérdésre, nehogy kiderüljön, hogy csorog a nyála a lány után, sokkal szebb és okosabb, mint a szeretője, pedig Rita sem megvetendő, a két lány közötti hatévnyi korkülönbség ellenére. A sors fintora, hogy Rita éppen Danival egyidős, érdekes, ez eddig fel sem tűnt neki.
- Katuskám, ez már komoly kapcsolat.
- Miből gondolod?
- Meglátod, mekkora összhang van közöttük.
Nem magyarázkodik tovább, nehogy elárulja magát, mekkora hatással van férfiasságára a vidám, nevetős, magas, nyúlánk alakú, szép arcú, kedves lány.
Katus nem néz a férjére, így is pontosan tudja, mit gondol a férfi. Jól elcsavarta Saci a fejét, ezért egyre nagyobb kíváncsisággal várja a találkozásukat, és zsigereiben érzi, hogy ez a pesti lány végérvényesen megnyerte családja férfi tagjainak szimpátiáját. Máskor is hozott haza Danika egy-egy kislányt, akik mindig más-más típust képviseltek, és a fia szívét láthatóan nem ejtették rabul.
- Holnap délután hazamegyek, meglátogatom a szüleimet és csak hétfő este jövök vissza.
- Jól van, drágám, ahogyan akarod.

Dezső fejében járnak a kerekek, mielőbb küld egy sms-t Ritának, hátha nincs olyan programja a lánynak, amit nem tud lemondani vagy elhalasztani és együtt tölthetik az éjszakát. Egyre szorosabban kötődik a fehér bőrű, kék szemű, fekete hajú, feszes húsú középmagas lányhoz, aki ott kerek és annyira, amennyire azt férfiként élvezetesnek tartja. Öt éve ismerkedtek meg, és Rita azonnal felébresztette benne a vadászösztönt, és maga sem gondolta, hogy ebből szerelem lesz, inkább egy liesonnak indult. Csakhogy nincs az a vas, amely fel ne hevülne a tűzben, márpedig Rita ért ahhoz, hogyan kell tábortüzet varázsolni a zsarátnokból.
- Délelőtt lesz egy kis dolgom, de délre hazajövök. Köszönöm a reggelit!
Az asszony még ottmarad a teraszon, rágyújt, iszik még egy korty kávét és megvárja, míg férje átöltözik, kiáll a kocsijával a garázsból, gondosan visszazárja a garázsajtót, majd elhajt. Kilenc órára várja a fodrász, tizenegyre végez, és mire hazaér Dezső, netten, fitten várhatja, hogy elvigye az ünnepi ebéd helyszínére. Mindenképpen jól akar kinézni, hadd lássa az a pesti fruska, hogy igazi úrinővel van dolga. Azt azért nem érti, hogy Danika miért éppen a születésnapján akarja bemutatni a legújabb szerzeményét, igazán lehetne tapintatosabb, de azért sem hívja fel, lesz, ami lesz.
Sokkal jobban félti a fiát, mint amennyire féltette a lányát, de ennek oka az lehet, hogy Julcsi teljesen más személyiség. Vidám, optimista, cserfes leányzó, aki elveszi az élettől, ami neki jár, és nem rest azért tenni, hogy jól menjenek a dolgai, bár, ha nincs azonnal sikerélménye, abbahagyja, amit elkezdett és új dolgok felé fordul. Szerencséje volt, mert elsős egyetemista korában megismerte a langaléta, szemüveges végzős medikust, akivel az egyetem elvégzését követő szeptemberben összeházasodtak. Közben Bélus szakorvos lett és elfogadott egy dániai állást, ott születtek a lányaik. Két hét múlva hazajön Julcsi a lányokkal és Katus egy hónapig élvezheti az unokáival való foglalkozást.
Dani teljesen más, számára az a természetes, ha tűzzel, vassal megvalósítja azt, amit eltervezett. Érettségi előtt letett három középfokú nyelvvizsgát. Megfogadta, hogy saját erejéből akar boldogulni és csak annyi segítséget fogad el a családjától, míg megszerzi az első diplomáját. Elérte, amit tervezett, harminckét évesen minisztériumi vezető menedzser lett, lakást, kocsit vett, sokat sportol, és negyedévente külföldre utazik a barátaival. S lám, elérkezett az idő, amikor egy hosszú körmű plázacica felbolygatja a fia eddigi tökéletes életét. Ez az élet rendje, mondhatná Katus, csakhogy nem mondja, mert félti a fiát, sokkal jobban örülne annak, ha egy szerény vidéki lányt választana párjául, nem pedig egy pesti fruskát, aki már jól láthatóan Dezsőt is behálózta, akinek arcán, pusztán Saci nevének hallatán, földöntúli mosoly lesz úrrá. Majd ő megmutatja, hogy nem olyan könnyű bekerülni a Korpás családba! Hanem ideje elmosogatni és elindulni a fodrászhoz.

Korpás Dezső átszeli a várost, leparkol a túlsó végén lévő autókereskedés parkolójában és azonnal hívja Ritát. Kicseng a telefon, de a lány nem veszi fel. Dühíti a dolog, emiatt szegény Boldizsár úrral is ingerülten beszél, pedig az nem tehet róla, hogy a szeretője nem akar vele beszélni. Mi más okból hagyja csengeni a telefont, anélkül, hogy felvenné? Boldizsár úr azonban ismeri az emberi gyarlóságokat, legalább is azok egy részét, s pontosan tudja, hogy aki nála tizenötmilliós kocsit vesz, annak mindent szabad, még ingyen kávét is kap. Lám, ez a magas, nagydarab, mosolygós fickó is egy hófehér használt, ám kitűnő állapotban lévő Porche Cayenne-t rendelt nála, melyet születésnapi ajándéknak szán a feleségének, ezért tűzpiros, hatalmas masnit kell rávarázsolnia a fiúknak és leszállítani a születésnapi ebéd helyszínére, a divatos és drága Chéz Dorian étteremhez. Elkészültek a kocsi papírjai, már csak a vételár előlegen felüli részét kell kifizetnie Korpás úrnak, amelyhez rendelkezésre bocsátja az irodájában lévő számítógépet, hogy netes átutalással kiegyenlíthesse a számláját.
- Mondja, Koprás úr, mi a felesége kedvenc parfümje?
Ezen a kérdésen úgy meglepődik vevője, mintha a szexuális életéről tudakozódna, pedig egyszerű a kérdés, és ha nem tud rá válaszolni, az már nagy baj. Nem neki, hanem Korpás úrnak.
- Semmi gond, ha nem tudja, majd a feleségemre bízom, tudja, hogy van ez, az asszonyok mindig mindent tudnak a másikról. Korpásné asszony bankfiókja vezeti a számlánkat és sokszor megfordul ott a feleségem. Szerintem az oldalbordáink ismerik egymást, akkor pedig nyugodtan Lizára bízhatom, hogy cégünk ajándékaként az autó mellé vegyen becses felségének egy üveg parfümöt.

Mi a fenének akar ez a gömb alakú autódíler parfümöt küldeni a feleségének? Á, persze, ez egy üzleti fogás.

- Nagyon köszönöm, Korpás úr, legyen máskor is szerencsénk! Tudja, bármilyen autót beszerzek, csak időben szóljon.
Dezső menekülőre fogja a dolgot, még elmegy a megrendelt virágcsokorért, bevágja a kocsi csomagtartójába és újra felhívja Ritát. Sikerrel jár, az első csengésre felveszi a lány:
- Szervusz, Dezsőkém! Éppen fürödtem, amikor hívtál. Mi újság?
Korpás gyorsan elhadarja, hogy a vasárnap délutánt és az éjszakát végre kettesben tölthetik, csak döntse el a lány, hogy a szokott helyen találkoznak vagy menjen érte és kiruccannak valahová. Rita a megyeszékhelytől hatvan kilométerre lévő kisvárosban él, és rendszerint félúton, egy poros kis falu főterén bérelt kétszobás házban találkoznak.
- Morgós medvém, most nem jó az időpont, mert találkoznom kell egyik PhD-s társnőmmel, mert közös feladatot kaptunk és néhány dolgot egyeztetnünk kell.

- Jól gondold meg, csibém, és küldj egy sms-t, ha sikerült lemondanod!
Kinyomja a telefont, csak gondolkozzon Rita csibe, vele nem lehet sokat kukoricázni, mert ereje teljében lévő hatvanas férfi létére bármikor talál magának szexpartnert, talán még a lánynál is odaadóbbat! A fenébe is, miért kellett neki beleszeretnie Ritába, amikor pontosan tudja, hogy ez egy véges szexuális kapcsolat? Muszáj lehiggadnia, ezért megáll a cetrumban, kiül az egyik cukrászda teraszára, kávét és fagylaltot rendel, és sötét szemüvege mögül a délelőtti korzózókat figyeli. Ez igen! Van itt felhozatal, nem is rossz az összetétele! Legalább fél órát legelteti szemét a harminc év körüli nőszemélyeken, még az sem zavarja, ha egyik, másik babakocsit tol.
Hazaérve otthon találja Katust, kiveszi a csomagtartóból a csokor virágot, felköszönti a feleségét és ott a nappaliban, a kanapén szeretkeznek. Feléled az asszonyban is szenvedély, atyaisten, miért titkolta eddig a férje, hogy ilyen tüzes szerető is tud lenni? Ez hiányzik az életükből, még nincs semmi veszve, gondolja Katus és átadja magát az extázisnak.

Az étteremben a pincérek szemmel tartják a Korpás névre foglalt asztalnál ülő fiatal párt, akikre még ránézni is jó. A fiatalember magas, kigyúrt, mosolygós férfi, aki büszke a nyúlánk, szép arcú, nála alig öt centivel alacsonyabb, csinos lányra. Biztosan manöken, súgja kollégájának a pincér tanonc, aki még életében nem látott ilyen gazella testű nőt, akin szemernyi smink sincs, mégis olyan szép, hogy képtelen levenni róla a szemét.

Dani már harmadszor nézi az óráját, elmúlt fél kettő, és szülei még nem értek ide. Ráadásul kereste az apját egy overallos fiatalember is, aki meglehetősen türelmetlen, és azt üzeni Korpás úrnak, hogy várja a parkolóban. Mi történhetett, és ki ez a fiú, aki csak úgy üzenget az apjának, olyan hangsúllyal, mintha az öregnek állna érdekében, hogy találkozzanak?
- Ne, ne telefonálj, Dani, már bizonyára úton vannak.
Hiába, Saci kitalálja a gondolatait, most is előbb szólt, mintsem a telefonjáért nyúlt volna, no, ezért is imádja a lányt, talán ez fontosabb is, mint a manöken alkata és a természetes szépsége. Megszokta, hogy Saci láttán mindenütt felkapják a fejüket az emberek, nemcsak a férfiak, de a nők is, mert az a natúr báj, amely jellemzi a lányt, igen kevés ember privilégiuma, és az ahhoz párosuló kedvessége is bárkit képes lehengerelni. Szürkéskék szemében mosoly bujkál, de Dani tudja, hogy elkékül, amikor haragszik, és villámokat szór, mint megannyi petárda, bár ezt az oldalát kevesen ismerik, ahogyan azt sem látja a küldő szemlélő, mekkora elszántság munkál benne, amikor célkitűzéseinek elérése érdekében munkálkodik. Semmit sem bíz a véletlenre, tudja, hogy honnan hová akar eljutni. Saci számára a szerelemben is kizárólag egyenrangú kapcsolat létezik.

Megérkezik a Korpás házaspár, és Dani sugárzó arccal bemutatja anyjának Sacit. Katusnak elég a lányra néznie és azonnal elszáll minden fenntartása, boldogan öleli át Sacit. Dezső is boldog, szép párt alkot ez a két gyerek, állapítja meg magában és megropogtatja a fia csontjait, s amikor Sacit is átöleli, a fülébe súgja, hogy nála szebb lányt még életében sem látott.
Megrendelik az ebédet és jó hangulatban beszélgetnek. Katussal madarat lehetne fogatni, hiába, Dezső egy nagyon rendes férj, egy szó panasza sem lehet rá. Taxival jöttek, hogy koccinthassanak, ám Saci nem iszik alkoholt, azt még megértené, ha Dani nem inna, mert kocsival van, de ez a lány igazán koccinthatna az egészségére.
- Elnézését kérem, Katus néni, vállaltam, hogy ebéd után én vezetek, mert találkoznom kell egy doktorandusz társammal, aki itt lakik a megyében, mert a közös kutatási projektünket kell egyeztetnünk.
- És erre hol kerül sor?
- Még nem tudom, azt ígértem neki, hogy estefelé találkozunk. Nem ismerem a várost, tetszene ajánlani egy megfelelő helyszínt?
- Én tudok, Sacikám – kontráz Dezső, - hívd csak fel és szívesen látjuk nálunk, van elég hely és este együtt grillezhetünk a kertben.
Tetszik Daninak apja hozzáállása és az is megnyugtató, hogy anyja nem tett fel Sacinak egyetlen pikírt kérdést sem, pedig abból rengeteg van a tarsolyában, melyről meggyőződhetett a korábbi barátnői bemutatásakor.

Amint a tortára kerülne a sor, Dezső vált néhány szót a pincérrel, majd kéri a társaságot, hogy menjenek ki a parkolóba, mert valami nagyon fontosat ott felejtett. Összenéznek a fiatalok, hiszen az öregek nem is kocsival jöttek, de nem szólnak semmit, csak somolyognak az orruk alatt, e mögött születésnapi meglepetés lesz.
Katus már nevetgél, kicsit több pezsgőt ivott a kelleténél, és férje karjába kapaszkodva hagyja el az éttermet. Amikor meglátja a hófehér autót, tetején a hatalmas piros masnival, arra gondol, valakinek jó napja lehet, aki egy ilyen Porche Cayenne-t kap ajándékba, ám Dezső egyenesen a kocsihoz navigálja, melyből kipattan egy fiatalember és átadja neki a kocsi kulcsát.
- Boldog születésnapot, drágám! – öleli át a férje.

Kapkodja a levegőt az asszony, tátog, mint hal a parton, az nem lehet, hogy Dezső ilyen drága ajándékkal lepi meg! Jelképesen átveszi a kulcsot, s Dezső komoly borravalót ad a fiatalembernek, aki már nem is mérges amiatt, hogy majd egy órát kellett aszalódnia a kocsiban, mire végre átadhatta azt a jogos tulajdonosának.

Visszatérve az étterembe, hozzák a tortát, tűzijátékkal, gyertyákkal, igazán megadja a módját Dezső bácsi, állapítja meg magában Saci és kicsit szégyenkezve adja át Katusnak az ajándékát, egy igazi halasi csipkét. Bezzeg Dani csak nevet, majd maga is felköszönti anyját a Párizsból hozott selyemsállal.

Finom a torta, ízlik a társaságnak. Katus csak forgatja szájában a második falat tortát, nem meri kiköpni, de lenyelni sem tudja. Valami nem stimmel, miért vett neki Dezső egy ilyen drága autót? Jó neki a meglévő Hondája, az is még csak ötéves, mondhatni, hogy óvodás korú, kár lenne lecserélni erre a puccos autóra, amelynek láttán azonnal elindulna a pletyka a városban, miből telik Korpáséknak erre, persze, honnan telne, hiszen jól fizetett banki dolgozó, telik a luxusra a deviza hiteleken meggazdagodott bankároknak, ami persze őt illetően egy hülyeség. Lám, a pesti lányról kiderült, hogy nagyon helyes, kedves teremtés, bár valóban a fővárosban született, mert szülei ott voltak egyetemisták, de utána vidéken nőtt fel.

Kész, már nem bírja tovább, felpattan és kirohan a mosdóba, ahol kiköpi szájából a falatot, kimossa hideg vízzel a száját és legszívesebben lemosná az arcát is, de akkor mi lesz a sminkjével. Ez a mai nap tele van meglepetésekkel, kezdve az oltári nagy szeretkezéssel, folytatva a Saci iránt érzett szimpátiájával, majd az ajándékok következnek, a két gyerek kedves gesztusa, de mit kezdjen a Porche-val? Egy ilyen autó beszerzése nem is olyan könnyű, még akkor sem, ha használt kocsiról van szó. Vajon mit akar ezzel kompenzálni Dezső? Vagy egyszerűen ezzel akarja helyrehozni a köztük lévő kapcsolatot és megújítani a házasságukat?

- Segíthetek, Katus néni?
Saci hangjából együttérzés és őszinte aggodalom árad.
- Valóban nagyon édes a torta, hozzak egy pohár vizet?
Már perdül is ki az ajtón, és pár másodperc múlva jégkockával és kristályvízzel teli poharat hoz, s nyújtja az asszonynak, hogy igya csak meg.
- Tetszik tudni, ez mindig segít anyán. Utána pihen egy órát és elmúlik. Azt mondják, a klimax a legváratlanabb időpontban képes rosszullétet okozni. Azonban amióta Remifemint szed, azóta szinte teljesen megszűntek a kellemetlen tünetek. Tessék kipróbálni, vény nélkül kapható.
Meghatja Katust Saci együttérzése, és máris jobban érzi magát. Visszamennek a férfiakhoz és hamarosan elindulnak hazafelé, csakhogy Sacin kívül valamennyien fogyasztottak alkoholt, pedig két autót kell hazavinni.
- Megvan a megoldás! – vigyorog Dani. – Sacié a Porche, mert az eléggé feltűnő autó ahhoz, hogy kiszúrja a rendőr, én meg szépen hazagurulok a kertek alatt.
A szülőknek nem tetszik a megoldás, mert féltik a fiuk jogosítványát, de Saci megnyugtatja őket, hogy Dani összesen egy pohár pezsgőt ivott, nem kell aggódni miatta. Végül megállapodnak abban, hogy együtt mennek haza, majd a fiatalok visszajönnek a Dani kocsijáért.
Dezső mégis aggódik, jobb lenne, ha maga vezetné az új autót, mert nem ismeri Saci vezetési tudományát, minden esetre az anyósülésre ül, hátha segítségre szorul a leányzó. Elképed, mekkora határozottsággal indít a lány és körültekintően, nyugodtan vezet, csak mitfárerként mondani kell neki az útvonalat.

Beállnak a garázsba és két gyerek máris visszaindul Dani kocsijáért, hiába marasztalják őket, pihenjenek egyet, ráérnek később is elmenni a kocsiért.
- Ugyan, apa, ne félts bennünket, nem olvadunk el a napon!
Valóban éget a nap, de ez egyáltalán nem zavarja őket. Sétájuk során Dani röpke városismertetést tart kedvesének, aki szórakozottan hallgatja az anekdotákkal fűszerezett idegenvezetést.
- Mondd, Danikám, merre találunk egy nyitva tartó vagy ügyeletes gyógyszertárt?
- Mi a baj? Fáj valamid?
- Á, dehogy, csak megígértem valakinek, hogy veszek neki gyógyszert és elfelejtettem, és Pesten már nem lesz időm pótolni.
A Remifemin nem kimondottan életmentő gyógyszer, sőt, igazából nem is gyógyszer, mégis minden megjegyzés nélkül kiadják az ügyeletes gyógyszertárban.
Mielőtt beülnének a kocsiba, Saci felhívja a PhD-s társát, hogy hová jöjjön, és Dani jót mulat a beszélgetésükön, mert a hívott fél kéreti magát, hogyan is állíthat be egy ismeretlen családhoz, ám végül kötélnek áll, és megígéri, hogy legkésőbb hat órára ott lesz.

Katusnak dob a feje, ismét gyöngyözik a homloka és fáj a tarkója, mint akit jól nyakon vágtak. Kávét főz, és ismét a teraszon fogyasztják el a feketét, csakhogy egyetlen szót sem váltanak, mindketten a másiktól várják, hogy kimondja a kezdő mondatot. Végül megunja az asszony az együttes hallgatást, bemegy a házba, tusol és átöltözik, majd rövid hezitálás után úgy dönt, hogy lefekszik egy órácskára, úgysem jönnek vissza gyorsan a gyerekek, mert ahogyan a fiát ismeri, valószínűleg tesznek a kocsival egy-két kört a városban. Gyönyörű a csipke és a lehet vékony selyemsál, mindkettő kitűnő ajándék. Hamarosan elalszik, s álmában ismeretlen városban kering az új autójával, a fehérre meszelt falú, alacsony házak közötti keskeny utcácskákon, és hiába néz a visszapillantó tükörbe, senki sem jön utána, se járművel, se gyalogoson nem követi senki, mégis az az érzése, hogy valaki állandóan a nyomában jár.

Dezsőt nyomasztja a dolog, hogy felesége nem örült annyira az ajándékának, mint amire számított, amit nem ért, hiszen az egész városban Katus lesz az első Porche tulajdonos, ő maga pedig az első szerető férj, aki ezzel meglepte a feleségét. Annak sem örül, hogy Rita nem ér rá, nagyon átlátszó kifogás, hogy valakivel közösen ír egy PhD-s dolgozatot, bár, akár igaz is lehet, hiszen Sacinak is hasonló teendője akadt. Széplány Saci, s igazán megnyugtató dolog, hogy Katus kivételesen rendesen viselkedett vele.
Ahogyan elnézte Daniékat, ebből hamarosan leánykérés és esküvő lesz, annyira összeillenek, hogy az valósággal süt róluk, és a maga részéről nem is bánná, ha a fia is igába hajtaná a fejét, mert ki tudja, hogy Katussal mi lesz velük, marad-e a külön szoba megoldás, vagy kettéfűrészelik a közös életüket és mindketten új vizekre eveznek. Neki, férfi létére, nem sok gondja lenne, ragadnának rá a nők, ha nem szerelemből, akkor a pénzéért, de mi lenne Katussal, a jóléthez szokott asszonnyal, akinek bármilyen tisztességes is a fizetése, nem tudná magának biztosítani azt az életszínvonalat, amelyet mellette megszokott, ráadásul a városban élő férfiak meg sem mernék közelíteni a rátarti bankáros asszonyt. A fenébe is, inkább felbont egy üveg bort és hátramegy a kertbe, előkészíteni az esti grillezést.

Fél hatra érnek haza Daniék, izzadtan, kellemesem elfáradva. Katus még mindig alszik, Dezső pedig szöszmötöl a kert végében, így kedvükre rajcsúrozhatnának, ha lenne rá idejük. Így pusztán tusolnak, átöltöznek, Saci előveszi a laptopját és a jegyzeteit, kiül velük a teraszra, átalapozza őket és megpróbál a feladataira koncentrálni. Dani hideg narancslét és nassolnivalót készít az asztalra, jól jönnek azok munka közben. Megvárja, míg megérkezik Saci diáktársa, utána lemegy az apjához, hogy beszélgessen az öreggel, mint férfi a férfivel.

Pontosan hat órakor csengetnek és megérkezik a négy kerék meghajtásos Suzukiján Rita, és Dani a bemutatkozás és néhány udvarias mondat után magukra hagyja a lányokat, akik azonnal nekikezdenek az egyeztetésnek, mert az idő sürgeti őket, alig egy hét múlva esedékes a dolgozat leadása. Saci kissé bosszankodik, mert Rita a kákán is csomót keres, és egyáltalán nem olyan együttműködő, mint amilyen a Skype-on való beszélgetéseik során volt, amikor eltitkolhatta egyes területeken való jártasságának hiányait, s azt is, hogy a szakirodalom ajánlott passzusait el sem olvasta, abban bízva, hogy ezt ő megteszi helyette, azért kekeckedik vele, hogy kikérdezze, ezzel pótolva tudásbeli hiányosságait.
- Nézd, Rita, szívesen elmesélem neked a szakirodalom lényeges tételeit, de ez nem pótolja azt, hogy bele sem néztél, így nem is lehet kialakult véleményed a témáról. Átküldtem neked valamennyi cikket, ráadásul magyarul, ezzel is megspórolva neked a fordítást. Megmondta Hanák professzor úr, hogy a szakirodalomban felfedezett egymással ellentétes álláspontok ütköztetését és a közös metszéspontok kidomborítását várja a dolgozatunkban.
- Mit vagy úgy oda! Neked több időd van ezzel bíbelődni, felesleges lenne párhuzamos munkát végeznünk.
- Igazad van, Rita, nekem a napi tíz óra munka mellett naponta legalább tizennégy óra áll a rendelkezésemre.
- Könnyű neked, másra sincs gondod!
- Valóban? Két hét múlva Koppenhágába megyek egy kongresszusra, és a főnököm ragaszkodik ahhoz, hogy tartsak egy kétórás előadást a kutatási anyagunk eddigi eredményeiről, közben írjak egy előzetes szinapszist, amit a kongresszusi tájékoztató anyagában is megjelentetnek. Erre csak munkaidőn kívül tudok készülni, mert napközben egy percnyi időm sincs rá. Lassan hozzászokom, hogy napi öt órát alszom, és biztos lehetsz benne, hogy megírom a dolgozatot is, egyedül. Próbáld meg te is, az amerikai, az angol és a kínai szakértők egymástól eléggé távol álló megközelítéséből kibogozni a közös pontokat, főleg úgy, hogy mind a hárman más kifejezéseket használnak ugyanazokra az elméleti tételekre, persze, az is lehet, hogy én értem félre. Nyilvánvalóan Hanák professzor úr azért adta kettőnknek a témát, mert négy szem többet lát, mint kettő. No, mindegy, nem tartalak fel, és sajnálom, hogy ide fáradtál, ahol én magam is vendég vagyok. Majd írok a profnak egy e-mailt, hogy idő hiányában nem áll módomban veled egyeztetni, ezért mindketten önálló dolgozatot írunk.

Katus egy ideje ott áll a terasz ajtajában, nagyokat szív a cigarettájából és figyeli a lányok a vitáját. Ez igen! Saci nem ijed meg a saját árnyékától, bezzeg az a fekete hajú leányzó izeg, mozog a székén, mint aki nem erre számított.
- Ez azt jelenti, hogy esetleg a fordításodban is lehet szakmai tévedés?
- Persze, hogy lehet! Ezért kellene mindkettőnknek lefordítani, és megtárgyalni, mert könnyen félreérthető az egész!
- Bocsáss meg, Saci, nem gondoltam…
- Nem haragszom!
- Kérjünk határidő módosítást.
- Nekem erre nincs több időm. A kongresszus után egy héttel japán küldöttség jön az intézetünkbe és mivel én vagyok a legfiatalabb kutató, nekem kell kalauzolnom őket.
- Szép estét, kislányok! – lép hozzájuk a háziasszony. – Azt hiszem, téged nem ismerlek! Korpásné Bodor Katalin vagyok! – nyújtja kezét Ritának, aki felpattan a székéről, és dadogva maga is bemutatkozik:
- Örvendek, Gémes Rita vagyok.
- Sacikám, ugye tolmácsoltad Ritának a férjem vacsorameghívását? Azt hiszem, ideje lenne lemennünk a grillhez, mert ha késlekedünk, a fiúk nem hagynak nekünk a finom falatokból. Segítenétek levinni a tányérokat, evőeszközöket és a poharakat?
Fellélegzik Saci, megmentette Katus néni a Ritával való további hadakozástól, ezért örökre hálás lesz neki. Mialatt Rita a mosdóban időzik, felviszi Dani szobájába a laptopját meg a jegyzeteit és lehozza a Remifemint.
- Katus néni, sikerült a gyógyszertárban hozzájutnunk a gyógy készítményhez, tessék kipróbálni.
- Jaj, de kedves vagy, kislányom! Mennyivel tartozom?
- Semmivel. Én köszönöm a vendéglátást és elnézést kérek az előbbi incidensért, nem így terveztem.
- Nincs gond, gyerekem. Összekészítettem, amit le kell vinnünk. Úgy látom, Dezső már ezt megtette az ételekkel és az italokkal. Csupán kenyeret kell szeletelnünk.

A grillező már üzemel, az izzó faszén feletti rácson szépen pirulnak a pácolt oldalasok és tarják, köröttük izzadnak a kolbászok, a kemencében tepsis krumpli és pizza sül. A saláták is ott szunnyadnak a fehér abrosszal terített asztalon, a szaletli alatt, négy üveg bor és ugyanannyi kristályvíz társaságában.
- Végre lejöttök, már azt hittem, értetek kell mennem! – szalad a nők elé Dani, és azonnal kiveszi anyja kezéből a tányérokat és Rita mellé szegődik. – Te lennél Saci doktorandusz társa? Kellemes meglepetést okoztál nekem, mert én egy férfire tippeltem! Tudod, hogyan emlegetett téged az én kedvesem? Az ő doktorandusz társaként! Nem ám társnőjeként! Apa, gyere, bemutatom neked Saci iskolatársát!

Az érkezőknek háttal áll Dezső, mert éppen a kemencében sülő finomságokat ellenőrzi. Visszazárja a kemence ajtaját, megfordul és megmerevedik, mintha a fáklyák fényében szellemet látna, mert egy tálca evőeszközzel a kezében ott áll Rita, mellette vigyorog Dani, míg Katus és Saci már a szaletli alatt rendezkednek. Dani kiveszi Rita kezéből a tálcát és gyengéden apja felé tuszkolja a lányt:
- Bocsáss meg, látod nálunk a vendéget is dolgoztatjuk. Bemutatom az apámat, apa, ő pedig Gémes Rita, Saci tanulótársa.
Daninak fel sem tűnik apja sápadtsága, ahogyan kezet fog a lánnyal, mert máris arra koncentrál, hogy itallal kínálja a hölgyeket.
- Gyertek, foglaljatok helyet, mindjárt elkészülünk a vacsorával. Lehet, hogy kicsit füstös lesz, de nem számít, akinek nem ízlik, az ehet pizzát is. Ha akarjátok, lekapcsolhatjuk a villanyt és vacsorázhatunk pusztán a fáklyák fényénél, de akkor nem látnánk az orrunknál tovább. Kinek milyen italt tölthetek? Anya, neked a szokásos száraz vörösbort? Rita, te mit kérsz? Édeset vagy szárazat, fehéret vagy vöröset? Azt hiszem, csak falmelléki rizlinget adhatok, elvégre vezetői státuszban vagy! Parancsolj! Neked Sacikám, édest és forrót szánok, de nem a borból!
Egy forró csók a meleg éjszakában, nincs is annál jobb!
- Gyere, apa, koccints velünk! De ne vedd zokon, ha Saci is vizet iszik! Kell neki a tiszta fej, mert szerintem ismét megcsal! Képes lesz magamra hagyni és fél éjszakát a nagy konkurensemmel, a laptopjával tölteni!
- Igyatok csak, egészségetekre! Nem merem itt hagyni a húsokat, a végén még elégetem.
Bizony, azok már megsültek, ideje tálalni, és a kemencéből is ki kell venni a bent lévőket.
- Segíthetünk, Dezső bácsi?
Költői a kérdés, mert Danival karöltve tüsténkednek a tálalásnál, és hagyják, hogy a háziasszony beszélgetésbe elegyedjen a vendégükkel. Végre tele az asztal a gőzölgő sültekkel, az illatozó pizzákkal és a tepsis krumplival, melynek tetején barnára pirult hagymakarikák kelletik magukat.
Dezső sem tud tovább sunnyogni, muszáj elfoglalni helyét a felesége mellett és szembenézni a szeretőjével.
- Először is, ismételten emeljük poharunkat az én csodálatos feleségemre, akinek ma van a születésnapja! Isten éltessen Katuskám!
Koccintanak és Katusnak is végre jó a kedve.
- Mint korelnök, javaslom, hogy a két ifjú hölggyel igyuk meg a pertut!
Megisszák, bár Katus nem tarja jó ötletnek, legalább is Rita esetében, mert hitvány embernek tartja az amúgy elég csinos nőszemélyt, hiszen nem illik más tollával ékeskedni, ahogyan az sem általánosan elfogadott magatartás, hogy kihasználjunk másokat. Bezzeg Saci egyre jobban tetszik neki, és igazat kell adnia a férjének abban, hogy valóban jobb menyet nem is kívánhatna magának.

Nekilátnak az étkezésnek, mert éhes ember nem bírja sokáig nyálcsorgatás nélkül nézni a finomságokat. Rendkívül ízletesek az ételek, ennek ellenére Rita egyre csak tologatja tányérján a sült tarját és a görög salátát. Hogy mit csináljon, maga sem tudja, hiszen nem mindennapi szituációba keveredett. Itt ül a szeretője családjának körében, a születésnapját ünneplő feleség és a fia között, s nem mer felnézni, mert egyrészt szégyelli magát Saci előtt, akit valójában palira vett, mert azt hitte, majd helyette megírja a közös dolgozatukat, másrészt olyan furcsa Dezsőt a családja körében látni és önkéntelenül is szembesülni a gondolattal, hogy még a szeretői státusza is gyenge lábakon áll. Hiába reménykedett, ez a férfi képtelen lenne miatta elhagyni a családját. A kanyargós kígyó csípje meg! A végén kénytelen lesz hozzámenni a vékony, szemüveges tudósjelölthöz, Hanák professzor jobb kezéhez, Galsai doktorhoz, a tartalékos játékoshoz, aki mellett azt csinál, amit akar, ám csóró marad, és csak abban bízhat, hogy feltalál valami újdonságot Galsai és felkapja a hírnév, melyben aztán maga is kedvére megmártózhat! Sovány vigasz, de még mindig jobb a semminél.

Sötétedik, és egyre nagyobb szerep jut a fáklyáknak, mert elég gyenge a szaletli világítása, és nélkülük a grill környékén már sötét lenne.
- Hölgyeim, hozhatom a tortát? Lányok, ti csak maradjatok a helyeteken, majd mi Danival kiszolgálunk benneteket. Jól mondom, fiam?
Elnyeli őket a sötétség és Katus elérkezettnek érzi az időt ahhoz, hogy finoman Rita tudomására hozza, hogy nem kívánatos a további jelenléte.
- Mit is mondtál, hol laksz Rita? Ó, már emlékszem. Az legalább hatvan kilométer! Gondolom, te sem szeretsz sötétben vezetni? Képzeljétek, egyszer elütöttem egy nyulat. Megláttam az út szélén, ahogyan ott ült és a reflektor megvilágította a szemét. Lassítottam, de nem ment át az úton, erre gázt adtam, hogy elmenjek mellette. Ekkor ugrott elém és már nem tudtam megállni. Hallottam, amint a hűtőrácson nagyot koppant a feje. Megálltam, ott feküdt az úton, élettelenül. Betettem a csomagtartóba, nem akartam az úton hagyni. Itthon kiderült, hogy mindössze elkábult az ütéstől. Finom paprikás lett belőle.

Érti a célzást Rita, mégis ingadozik, hogy menjen máris, vagy maradjon még egy fél órát, hiszen mindenképpen sötétben kell vezetnie, és Katussal ellentétben, neki nem okoz gondot az éjszakai vezetés. Ha tudná a háziasszony, hogy milyen jókat dugnak a férjével, azonnal kivetkőzne úrinői mivoltából. Muszáj Dezsővel négyszemközt szót váltania, mert már biztos, hogy ezzel a beképzelt csajjal holnap délután már nem találkozik dolgozatírás címén, ezért nincs akadálya annak, hogy a megszokott szerelmi fészkükben-kettesben múlassák az időt. Mennyivel izgalmasabb lesz a szex Dezsővel, ha közben erre az öreglányra gondol, aki képes volt virányelven a tudtára adni, hogy menjen már haza. Erre a gondolatra elmosolyodik, melynek láttán Saci úgy néz rá, mint egy tál kukacra. Na, ő meg a másik, aki felhánytorgatja azt nyavalyás fordítást, azt még sem vallhatta be neki, hogy hamis a nyelvvizsgája, azaz valódi, csakhogy pénzért vette, mert kellett a diplomához. A netről levett angol nyelvű szakcikkeket lefordíttatta az öccsével, aki némi zsebpénz ellenében arra is kapható volt, hogy megtanulja a szakszavakat és kifejezéseket is. Majd Galsaival megírattatja a dolgozatot, ez nem okoz gondot a fiúnak, kirázza a kisujjából, de Dezsővel még akar egy hatalmas búcsúdugást, utána meg gondoskodik arról, hogy ez a drága Katus asszony tudomást szerezzen a viszonyukról.

Dani megérkezik a tortával, melyből csupán az ebédnél elfogyasztott négy szelet hiányzik, és azonnal szeleteli, s teszi tányérra egyiket a másik után. Katus és Saci után Rita is megkapja a maga adagját, akinek ahogyan orrába szökik az édesség illata, azonnal felfordul a gyomra, felpattan és rohan a házba, hátha időben eléri a mosdót. Összenéznek a nők, és Saci szó nélkül elindul a lány után. Nem siet, elvégre az áldott állapot egy nő életében nem egy gyorsan múló állapot, s kezdi érteni, miért tűnik olyan zaklatottnak Rita. Időnként látta az egyetemen, hogy Galsai Gézával sustorgott a lány, lehet, hogy összejöttek, nincs ebben semmi különös, pusztán azt nem érti, miért titkolják a kapcsolatukat. Lehet, hogy erről fúj a szél, ezért nem töri magát Rita a feladatok elkészítésével, mert abban bízik, hogy mindenképpen átengedik a vizsgákon, főleg akkor, ha a professzor úr helyett Galsai vizsgáztat. Megáll a terasz nyitott ajtajában, mert a nappaliból fojtott hangú veszekedést hall.
- Mit nem értesz, Dezső? Gyerekünk lesz!
- Elhallgass! Hogy mertél idejönni?
Annyira elfoglalják magukat a veszekedéssel, hogy észre sem veszik Saci jelenlétét. Elmenjen, vagy itt maradjon, mindössze egy pillanatnyi kétely, máris határozottan belép a házba.
- Hol vagy, Dezső bácsi? Azt mondta Dani, hogy vasaljam be rajtad a pohár pezsgőt, amit ebédnél ígértél nekem!
Mint kés a vajat, úgy vágják el szavai a veszekedés fonalát, és néhány pillanatra akkora csend lesz, hogy hallani lehet a falióra halk ketyegését.
- Már azt hittem, Rita, hogy elmentél, kimentettelek Katus néniéknél. Kikísérlek, ha megengeded. Jut eszembe, miért nem kéred meg Galsai doktort, hogy segítsen neked megírni a dolgozatot? Tudom, hogy jó viszonyban vagytok és nem árulom el a professzor úrnak!

Rita szeméből süt a gyűlölet:

- Miért hallgatózol, te kis stréber szuka!
Fúriakért rohan Rita Saci felé, talán a szemét is kikaparná, ha nem kapja el a karját Dezső, hogy vasmarokkal maradásra bírja.
- Jobb, ha most elmész!
Kékes fénnyel világít a hold az égbolton, és annyira lehűlt a levegő, hogy a kertben üldögélők úgy érzik, elkelne a hátukra egy pulóver.
- Pakoljunk be a házba, gyerekek és ott fojtatjuk az estét.
- Anya, itt is jó idő van, igazán maradhatnánk.
- Persze, csakhogy jönnek a szúnyogok is. Sokkal kényelmesebb a nappaliban, vagy ha nagyok kinn akartok maradni, kiülhetünk a teraszra is.
- Jaj, majdnem elfelejtettem, hogy Rita elnézést kér, de már el kellett mennie. Köszöni a szép estét.
Saci nem mer a szemükbe nézni, inkább buzgón szedegeti a mosatlanokat, halmozza a tálcákra és az elsővel máris az elindul a házba. Húsz perc múlva beindítják a mosogatógépet és kinn, a teraszon pezsgőt bontanak.
- Furcsa lány ez a Rita! – szólal meg Katus. – Sacikám, hogyan választhattad magad mellé, nem úgy tűnik, mint aki saját kútfejéből akar boldogulni.
- Nem én választottam! Hanák professzor úr behozott a legutolsó konzultációra két dobozt, egyikben a neveinkkel, másikban a tíz témakörrel, és közölte, ahhoz, hogy boldoguljunk az életben, nem csak szorgalom és kitartás kell, hanem szerencse is. Egyszerűen kihúzott két nevet, majd egy témakört, és így tovább. Utána kajánul megjegyezte, hogy ennél jobban maga sem tudta volna jobban összekeverni a kártyákat. Így kerültünk össze Ritával.
- Anya, kérlek, ne kérdezgesd erről Sacit, mert képes itt hagyni bennünket és hajnalig ülni a laptopja előtt! Mit szólnátok, ha snapszereznénk? Úgy, mint gyerekkoromban!
- Persze, kisfiam, mindig csaltál!
- Hát, nagyapa átcsúsztatott nekem néhány lapot az asztal alatt! Én meg vissza!
- Majd figyellek, Danikám! – nevet Saci.
A kártyacsatát már a nappaliban vívják. A szülők szórakozottan játszanak, ám a fiatalok élvezik a játékot, főleg egymás ugratásával vannak elfoglalva.

Éjfél körül nyugovóra térnek.

Hajnalban rettenetes szomjúságra ébred Saci, valószínűleg azért, mert nem szokott alkoholt fogyasztani és megártott neki a kártyázás közben elkortyolgatott három pohár pezsgő. Óvatosan felkelt, nehogy felébressze Danit, és úgy gondolja, hogy a mobiljával világítva leoson a konyhába, mert szinte biztos, hogy a hűtőszekrényben talál hideg kristályvizet. A nappaliban azonban ég a villany és a dohányzóasztalnál ott üldögél Katus, orrán szemüveggel, előtte hatalmas papírhalmazzal.
- Bocsáss meg, csak inni jöttem.
- Semmi gond, gyere csak. A hűtőben találsz hideg innivalókat. Légy szíves, hozz nekem is egy pohár narancslét! Azt hiszem, jót tenne, ha elszívnék egy cigarettát a teraszon.
Az ember szeme megszokja a sötétséget, és szinte mindent lát a holdfényben, a virágágyásokat, a kővel kirakott utakat, a kert végében fehérlő kemencét, a szaletlit, s a dupla garázst, melyben csodák csodájára, három autó is békésen megfér egymás mellett, nem úgy, mint az emberek, akik egyedül társ után ácsingóznak, ha ketten vannak, akkor meg azt unják, és kell nekik egy harmadik személy is, aki pedig felborít mindent, megbontja az élet hétköznapi rendjét, s akár behívhatnak egy negyediket is a kapcsolatba, mellyel aztán sikeresen úgy összekuszálódhatnak az érzelmek, mint halászháló a hínáros vízben, melyből képtelen kiszabadulni, inkább szétszakad, javíthatatlanná válik, mert olcsóbb újat venni. Így válnak az emberek, akik valaha szerették egymást, előbb legyőzendő ellenfelekké, később gyűlölt ellenségekké, akik apránként, akaratlanul is megmérgezik családjuk életét, kisebb-nagyobb hazugságokba hajszolva gyerekeiket, akiknek pedig még felnőttként is fontos lenne a meleg szülői fészek, csakhogy az már nem létezik.

Katus a családi irattáros, s ebbéli teendőinek eleget téve, számba vette a Porche papírjait és a számlán felfedezte Boldizsár úr meghirdetett kedvezményét, mely szerint, ha valaki nála egy éven belül két autót vásárol, a második vételárából tíz százalékot elenged. Régóta sejti, hogy Dezsőnek szeretője van, amely nem öröm, de melyik férfinek nincs, akit elkap a kapuzárási pánik. A megalázó az egészben az, hogy a fiukkal egykorú Rita a babája, akinek négy kerék meghajtásos Suzukit vett, fél évvel ezelőtt, ezért volt olyan ismerős a lány kocsijának a rendszáma. Nőként és feleségként is megalázza férje módszere, mely szerint ezzel a feltűnő kocsi ajándékozásával próbálja kompenzálni a megcsalatását, mintha azt pénzzel, vagy bármely más értékkel ki lehetne váltani.
- Tessék, Katus néni, tettem bele jégkockát is.
- Köszönöm, kislányom. Jól láttam, hogy Rita anyai örömök elé néz?
- Igen.
- Nem vagy fáradt? Menj el aludni, holnap sok lesz a teendőd, ha jól sejtem.
- Megszoktam a kevés alvást. Tudok neked segíteni?
- Köszönöm, kedves vagy. Nem, nem tudsz. Már mindent elintéztem. Ne aggódj, nem teszek kárt magamban, sőt, Dezsőben sem. Holnap elutazom a szüleimhez és elmondom nekik, hogy egy évre kimegyek Horvátországba, ott nyit a cégünk egy új fiókot és fél éve elvállaltam a beindítását. Két hét múlva utazom. Hétfőn visszaviszem a Porche-ét Boldizsár úrnak, kapok érte tizenhárom-millió-ötszázezer forintot. Ez lesz az én kinti tűpénzem. Nem adom be a válópert, mert nem akarok elválni. Önszántamból semmiképpen. Ha közben összeházasodnátok, arra természetesen hazajövök, egyébként nem áll szándékomban utazgatni, legfeljebb egyszer meglátogatom Julcsiékat.
A pohár falához koccannak a jégkockák, amikor meghúzza a narancslét.
- Holnap ebédnél bejelentem az utazásomat. Még Dezső sem tudja. Arra kérlek, kislányom, hogy vigyázz Danira, és ha lehet, ne meséld el neki az apja félrelépését. Nagyon megviselné. Ezt Dezsővel nekünk kell lerendeznünk, majd ha eljön az ideje. Egy év különélés éppen elég lesz ahhoz, hogy letisztuljanak a dolgok. Jól értettem, hogy Rita maga sem tudhatja, hogy Dezső vagy az a bizonyos Galsai a gyereke apja? Gondoltam. Gyere, menjünk be, mielőtt megfázunk.
Odabenn, a villanyfényben, olyan Katus arca, mintha rajta maradt volna a kozmetikus által felkent fehér maszk.
- Jól vagy, Katus néni?
- Jól vagyok, nincs semmi baj. Szeretnék neked ajándékozni valamit, ami emlékeztet arra, amit most mondok neked. Mindenkivel azt lehet megtenni, amit enged a másiknak, hogy megtegye vele. Soha ne légy másodhegedűs, tartsd egy szinten a kapcsolatodat. Ne kövesd el azt a hibát, mint én tettem, amikor hagytam, hogy Dezső legyen a nagy pénzkereső, én pedig több szerepet alakítottam, a helyzettől függően, a háztartási alkalmazottól a családanyáig, az odaadó feleségtől a tüzes szeretőig, szinte minden szerepelt a repertoáromban. Hagyd, hogy a párod újra és újra meghódítson, s ne legyenek előre leosztott lapok. Tessék, viseld egészséggel ezt a karkötőt, amit annak idején én is az anyósomtól kaptam. Add a kezed! Nézd, illik rá!
Saci nem akar hazudni, nem kenyere, bár megszólalni sem tud, csak átöleli a Katust.

A terasz üvegajtaján át bekukucskál a vén hold, mert ilyet már rég látott.

A cikket írta: Yolla

0 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: