újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Átszervezés

Látogatók száma: 35

4. Ünnepi ügyintézés

Elállt a hóesés, és úgy néz ki a park, mintha valaki tél imitálása okán vékony vattapamacsokkal borította volna. Háromnegyed kettőkor Bordás Barna, Takács Benő és Lujza néni ott toporog a bejárati ajtó előtt, kicsit korábban érkeztek, de egyikük sem tudott várni kettőig, annyira lázba hozta őket a gyors ügyintézés. Barna felhívta a régi parancsnokát, és egy fél óra múlva megküldték e-mailben a karácsonyfa állításhoz szükséges engedélyt, hasonlóképpen Benőnek is sikerül beszerezni a tűzoltóság hozzájárulását, egyedül Lujza néni nem boldogul a területfoglalási engedéllyel, mert az önkormányzatnál nincs ügyelet, a közterületesek meg maguktól nem hajlandók intézkedni.

Vígh Józsi és Ács Jani bácsi is megérkezik, hozzák magukkal a fenyőfát és a hosszabbítót is.
- A hosszabbítót vidd vissza, Janikám, mert az Ákos gyerek, az akkumulátoros, gondoskodik az áramellátásról, mindent hoz hozzá. Inkább rezsó kellene, hogy melegen tarthassuk az itókákat, de az már senkinek sincs.
- Dehogy nincs - kontráz rá Bordásra Jani bácsi, - nálam van a pincében, gyere hozzuk fel, utána szólunk Benőnek, hogy menjünk az asztalnak való állványokért.

Örömében fülig ér a szája Vígh Józsinak, nem bontotta fel az üveg vodkát, mert eszébe sem jutott, miután sok dolgától egyetlen perc szabad ideje sem maradt. Összekésztette a karácsonyfadíszeket, égőket, a műanyag poharakat, összeállított egy tálca süteményt, amelyet majd az újdonsült barátaival elfogyasztanak a fenyőfadíszítés után, majd megmelegítette az ebédet, melyre meghívta Jani bácsit is. Szerencsére Zsófi nem tagadta meg magát, annyi ételt főzött, hogy egy hétig is ehetik. Az ebédhez laza fröccsöt kínált az öregnek, aki nem kért, inkább kristályvizet ivott, mert munka közben nincs italozás, mondotta és huncut mosoly jelent meg a szája sarkában.

Pontban két órakor megérkezik Tóni, és elkezdődhet a munka. Ákosra nem várnak, mert a fiatalember már ott ügyködik a park közepén, az akkumulátoraival bíbelődik.
Serénykedik Lujza néni, felhívja Blankát, hozzon le két abroszt a sebtében összeállított asztalra, és átveszi az irányítást a fenyőfa díszítésében, úgy dirigálja a férfinépet, mint szigorú főnök a beosztottjait, melyen aztán jót derülnek az időközben odaszivárgó asszonyok, Bordásné és Takácsné, akiknek annyira fúrta az oldalukat a kíváncsiság, hogy férjeik után jöttek. Amint meglátta Takácsné Aranka az ősrégi rezsót, azonnal megértette, miért kereste Benő a húszliteres kaszrolyt.
- Rózsa, kedves, - fordul Takácsnéhoz, - segítene nekem néhány holmit elhozni otthonról?

Húsz liter vizet nem tud egyedül idecipelni, de cukor is kell, tea, citrom, meg merítőkanál, ráadásul az is lehet, hogy megéheznek a szorgosan dolgozó öregurak, visz nekik egy vekni szeletelt kenyeret, meg tepsivel a nemrég kisült Stefániát, amely azért készült, hogy azzal kínálja az esetleges váratlanul betoppanó vendégeket. Szótlanul ballag mellette Takácsné, akinek fejében hasonló gondolatok járnak. Náluk töltött dagadó a biztonsági tartalék, azt hozza el, a lekváros kiflivel együtt, mert azokat szinte mindenki szereti.

A serény munka ellenére Benő időnként körülnéz, s nem kerüli el figyelmét a két feleség megjelenése és eltűnése. Hajaj, ezek az asszonyok készülnek valamire, s majdnem elneveti magát, mert Rózsával kissé összevesztek a parkbéli piknik miatt, lám, felesége mégis meggondolta magát, és ez így van jól.

Sipos bácsi is megjelenik, úgy beöltözve, mintha az északi sarkra készülne. Kezében ötliteres fonott üveget cipel, tele termelői vörösborral, zsebében a pipája, hozzá a dohány és a gyufa, hogy teljes legyen a komfortérzete. Jó lenne a bor mellé egy kis pogácsa, de nem tud sütni, igaz, főzni sem, de azt hallotta, hogy Blanka asszony is itt lesz, akinek híresen finomak a pogácsái, csak nem jön a nélkül! Úgy öt évvel ezelőtt, özvegyemberként csapta a szelet egy ideig Blankának, csakhogy az asszony kinevette, elment már az a hajó, azért néhányszor meghívta ebédre és innen eredően ismeri az asszony sütési tudományát. Lám, itt van Lujzika, aki most is határozottan ugráltatja a férfiakat! Isten mentsen az ilyen asszonytól!

Alig egy óra múltán, karácsonyfa lesz a fenyőfából, melyen két, párhuzamos égősor is világít, ezért még a tízedik emeletről is láthatja az, aki lenéz az erkélyről. Egyre többen gyűlnek köréje, fiatal házaspárok jönnek gyerekekkel, a középkorúak is kíváncsiskodnak, mégis a nyugdíjasok létszáma a legmagasabb.
- Tóni barátom – szólítja Jani bácsi a gondnokot, - ide kellene hozni még több padot, mert az öregeknek nehéz lesz az állás.

Erre gondolt néhány fiatalember is, akik minden felszólítás nélkül hozzák a park legtávolabbi helyéről is a padokat.

A sebtében felállított, asztalként funkcionáló festőkészségen egyre csak gyűlnek az ételek és az italok, amolyan terülj, terülj, asztalkám módjára működik, mintha láthatatlan angyalok folyamatosan pótolnák mindazt, ami elfogyott, hideg ételeket, kenyeret, süteményeket, forró teát, forralt bort, szalvétákat, sőt, valaki egy kicsit távolabb, elhelyezett egy üres kukát is, hogy abba kerüljenek az elhasznált, kidobandó szalvéták, papírok, műanyag poharak és dobozok.

Jani bácsi meghívott barátai, a hajléktalan ismerőseivel együtt, jó érzik magukat. Ehetnek, ihatnak kedvükre.

Közel kétszázan ülnek, állnak a karácsonyfa körül, amikor szirénázva megjelenik egy rendőrautó, kiszáll belőle négy egyenruhás és a piknik szervezőjét keresik. Mindenki Tónit keresi, elvégre a gondok a felelős mindenért, néhányan a tömegből azonnal nyúlcipőt vesznek. Takács Benő megkeresi Bordás Barnát, most rajtuk a világ a szeme, pontosabban az okos telefonjaikon, melyeken megmutathatják a rendőrségtől és a tűzoltóságtól e-mailben érkezett engedélyeket.
- Kérem a személyi okmányaikat, jegyzőkönyvet kell felvennem.

Ezen ne múljon! Amikor kiderül, hogy egyikük nyugalmazott rendőr, másikjuk meg tűzoltó, megenyhülnek a rend zord őrei, akiket végül meghívnak, a terülj, terülj asztalkához, s közben kedélyesen beszélgetnek. Egyikük elárulja Barnának, hogy a C épületből hívták ki őket, azzal, hogy rendbontás van a parkban, ahhoz képest azt látják, hogy főleg idősebb emberek együtt ünneplik a karácsonyt. A rezsón éppen tea készül, már csak a citrom hiányzik belőle.
- Bordás úr, megkóstolhatnám azt a forralt bort? – mutat az egyik egyenruhás a húszliteres kaszrolyra, melyben alkoholos italt sejt, márpedig tilos annak köztéri fogyasztása.
- Természetesen- készségeskedik Barna, és a szedőkanállal mer neki egy műanyag pohárnyit. – Öntsön hozzá citromlevet, abból a sárga műanyag kiöntőből.
A tea forró és túlságosan is édes, melyet a citromlé sem enyhít.
- Ha megengedi, Bordás úr, ezt elviszem magammal, majd később megiszom. Túlságosan forró. Gyertek, menjünk – invitálja a kollégáit, akik még vesznek egy utolsó falat ételt vagy süteményt az asztalról. – Viszontlátásra! Később még visszanézünk!

Előkerül a tömegből Tóni, reszket a szája széle az idegességtől:
- Ugye, nem történt semmi baj?
- Ugyan, nyugodj meg, fiam, semmi gond! – nyugtatja Takács Benő, - hanem fiam, úgy illene, hogy az ember vállalja fel a tetteit! Majd megtanulod! Vagy megtanít rá az élet!
Rózsa és Aranka messziről figyelik férjeiket, s egymást biztatják, hogy nem lesz semmi baj, mert Barna és Benő komoly, megfontolt emberek.
- Biztosan feljelentett bennünket valaki!
- Ne törődj vele! Lakik itt a telepen mindenféle ember, köztük megkeseredett, magányos, boldogtalan is, aki feljelentget, ahelyett, hogy idejönne, és legalább társaságban lenne.

Két tízéves lányka, kezükben szaloncukorral tömött zacskóval, körbejár a tömegben és kínálja a portékáját:
- Tessék venni, van benne zselés, marcipános, csokis, még rumos is!
Elfogytak a műanyag poharak. A D épületben lakó, nagyhangú, nagydarab Kissné, ugrasztja a férjét:
- Eredj haza, Dezsőke, hozz két bögrét, mert nincs miből inni. Találsz a konyhában nagyobb papírtálcát, írd rá, hogy aki inni akar, hozzon magával egy csészét! Alkoholos filctoll a mindenes fiókban!

Kardos menyecske, az biztos.

Lassan sötétedik, és hirtelen hűlni kezd a levegő. Oszlik a tömeg. Először a gyerekes családok távoznak, majd az idősebbek. A törzskar azonban a helyén marad.
Fázik Sipos bácsi, pedig majdnem becsípett, annyi bort ivott. Jó lenne egy meleg leves! Mintha Blanka asszony olvasna az öreg gondolataiban:
- Gyere, Siposkám, meghívlak egy forró levesre! Megkérdem Lujzát, hátha velünk tart. Később még visszajövünk, csak elébb fel kell melegítenünk öreg csontjainkat!

Feljön a Hold, ezüstös fényében még szebbnek tűnik a karácsonyfa. A panelházak ablakaiból villanyfény árad.
A karácsonyfa körül állók egyre jobban fáznak a hidegben.
- Józsi komám, forraljunk egy kis bort, még a végén megfagyunk!
- Jani bácsi, ott a forró tea, igyuk abból.
- Ugyan már, abban nincs alkohol!
- Rendben, de falatozzunk is előtte. Maradt abból a finom töltött dagadóból?
- Hogyne maradt volna! A tálca, amin kihozták!
- Gyere velem, nálam tele a hűtőszekrény. Megvacsorázunk, és utána visszajövünk. Szólok Barnának és Benőnek, utána mehetünk.

Kihasználja az alkalmat Ács Jani bácsi, vált néhány szót a három hajléktalannak, meg a barátaival, akik egyetértésként nagyokat bólintanak a mondandójára. Akiket barátainak tart, igazából nem azok, inkább csevegő társak, akikkel világmegváltó gondolatokat cserélnek a telep mögötti családi házas utcában lévő kiskocsmában, egy-két nagyfröccs mellett, melyek olyan gyenge alkohol tartalommal bírnak, hogy akár még egyszer annyit is megihatnának, csakhogy annyit már nem engedhetnek meg maguknak, miután nyugdíjuk összege éppen csak elég a megélhetéshez, pedig az élelmiszeren és a rezsin kívül jóformán másra nem is költenek. Nem telik rá. Igényük lenne, pénzük meg nincs, így hátrább az igényekkel.

Ráterítette a parkra sötét leplét az éj, s a közvilágítás fénye nem jut el a karácsonyfáig, így az kénytelen saját égősorával megvilágítani a körülötte lévőket, melytől azok sejtelmessé válnak.

Kimondottan fázik Vígh Józsi, lehet azért, mert nem ivott alkoholt, de az sincs kizárva, hogy jobban kellene felöltöznie, mert egyhelyben ácsorogni, vagy ücsörögni a szabad ég alatt, az álmoskönyv szerint megfázáshoz vezethet. Egyre jobban tetszik neki a köztéri karácsonyfa, lám, mennyien eljöttek megnézni, hátha később többen is csatlakoznak hozzájuk.

Zsófi kárpótlásként, amiért magára hagyta, legalább tízféle ételt készített, lám, milyen jól tette! Arról nem szólt, hogy másoknak nem adhat belőle, mert az eszébe sem jutott a feleségének, ezért úgy döntött, hogy ami nem tilos, az szabad! Jani bácsival vacsorára halászlét esznek és rántott halat majonézes krumpli salátával, utána isznak egy korty bort, és a többi ételt leviszik az öreg barátainak.

Kanalazzák a forró halászlét, amikor Jani bácsi kiveszi a harmadik szelet kenyeret a kenyértartóból, s mielőtt nekilátna a második tányér ételnek, ránéz a házigazdára:
- Józsi komám, azon töröm a fejem, hogy ki hívta ki ránk a rendőrséget? Milyen ember az, akit zavar más emberek ünneplése, főleg akkor, ha ő maga is odajöhetne, nem kérdezné senki, ki fia, borja? Senki sem figyelte, ki hozott valamit és ki nem, mindenki ehetett, ihatott, míg volt mit. Én mondom neked, Józsikám, elkurvult a világ! Az emberekkel együtt!
Nagy sóhajjal kettétöri a kenyeret, be kell osztania, hogy kitartson a halászlé utolsó cseppjéig.
folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

(:-D)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: