újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Az étel hatalma

Látogatók száma: 61

Néhány évtizede még népesek voltak a családok és kevés az étel...

Népes volt a kis család, nagy a gyerekáldás.
Apa, anya és tíz gyermek.
Mind ott ültek az asztal körül, vacsorához készülődtek és az imát mondták.
Szegényes volt az étel: egy hatalmas pulykacomb és hozzá köretnek főtt burgonya.
Igazából ez a mennyiség egy felnőtt embernek elegendő, de ők tizenketten osztoztak rajta.
Vagyis leginkább tízen, mert a két szülő rendszerint lemondott a sajátjáról gyermekei javára.
A kis Pistike volt a legfiatalabb, mindössze négy éves, mellette legidősebb báttya, Lajos űlt, aki már a 17-et taposta.
Amint abba hagyták az imát, nekiláttak a vacsorának.
Pistike, aki ennyi idősen már rengeteget éhezett és nélkülözött, hirtelen felkapta a hatalmas combot és kiszaladt vele a házból.
Az édesapa felugrott és csöppnyi gyermeke után eredt.
Volt nagy kiabálás, hamar beérte a kicsit és szidalmazás közepedte a nadrágszíjjával csetkelte.
A kis fiú a fájdalmas csapások ellenére is tovább szaladt és úgy szorította a combot, mintha az élete lett volna.
Beszaladt a csűrbe, az apa utána.
Itt csapdába került, mert nem volt másik kiút, csak a bejárat.
Összekucorodott a sarokban, szabad kis kezével védte magát a súlyos csapásoktól, a másik kezével görcsösen szorította a húst.
Néhány másodperc múlva megérkezett az édesanyja, aki megfogta az édesapja kezét, hogy ne tudja tovább csépelni Pistikét.
Az apa zihálva állt, az anya a gyermekhez lépett és fel akarta segíteni.
Amint megmozdította, a kisfiú élettelenül oldalra borúlt...
Dermedten nézték a kisfiukat, aki meredten feküdt, üveges tekintettel.
Ekkor már nem szorította a combot.
Már nem volt rá szüksége...

A cikket írta:

0 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Szia !

Borzalom ami megesett, és megeshetett abban a világban.A mai fiataloknak, vagy gyerekeknek ez már csak mese, de bizony még én is éltem ennek a világnak a lejárta vége felé, amikor a szülő hatalma semmivel nem érhetett fel. Jómagam sem voltam minta gyerek, tudom mi a nadrágszíj ereje, és a büntetés a veremben, mert nem ízlett a hagymaleves és nem ettem meg ebédre, de egy délután a veremben és ugyanazt kaptam estére. Mindent meg kellett enni, pedig az öregapám szeretett, de a szigor az szigor, a büntetés pedig büntetés. Igaz volt hogy leült a verem bejárata mellé és népdalokat énekelt, hogy ne féljek, tudjam ott van velem, de nagyanyám szigorát még ő sem merte kikerülni, csak kicsit enyhíteni. Üdv Éva.
 
Ez szörnyű…

Mármint nem az, ahogy megírtad, hanem maga a történet mélységesen elszomorít. Túl valóságos.

megtekintés Válasz erre: Bianka

Erről eszembe jutott az a P. díjas fotós, aki azt a kis etióp éhező/haldokló kisfiút fotózta, akire lecsapni készült a keselyű. Mindig felmerült bennem a kérdés, miért fotózott, miért nem segített?

Sajnos ismerem az említett fotót és sajnos nagyon is igazad van!
Erről eszembe jutott az a P. díjas fotós, aki azt a kis etióp éhező/haldokló kisfiút fotózta, akire lecsapni készült a keselyű. Mindig felmerült bennem a kérdés, miért fotózott, miért nem segített?
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: