Holnap is nap lesz…

Látogatók száma: 44

A természetvédelmi terület határán, ősfás környezetben megbújik a kétszintes villa, szinte az utcáról nem is látható, nem, mintha sokan járnának errefelé. A kovácsoltvas kerítésen belül embermagasságú, gondozott sűrű növényzet akadályozza a belátást a villára és az előtte lévő a zöld pázsitra, a kikövezett kocsifelhajtóra, valamint a melléképületre, melyben két garázs és az évtizede üresen álló kertészlak található.

Köpcös, a középmagas, jó kötésű, fehér hajú férfi kilép a teraszra és mögüle kiszalad Byte, a farkaskutya, és vidáman futkározik a kertben, körbe szaglássza a kerítés környékét és farkcsóválással jelzi gazdájának, hogy szemléje során mindent rendben talál, nem járt itt az éjszaka sem kétlábú, sem négylábú nem várt vendég. A villa mögött, az erdő felőli egyszerű drótkerítésen, Byte a gazdi tudta és beleegyezése nélkül akkora lyukat rágott, amelyen lapulva ugyan, de maga is kifér, az érdekessége azonban abban rejlik, hogy azon kintről is be lehet jönni a fácánoknak, sőt, a kis vadmalacoknak is, melyek igen finom falatok egy vadászó eb számára. Nincs új illat, itt sem járt senki, elvégzi a dolgát és megy vissza a gazdihoz, aki bizonyára még a reggeli első cigarettáját szívja a terasz dohányzásra kijelölt helyén, amely egy vesszőből fonott öblös fotelből és a csikktartóból áll. Leül a gazdival szemben, hegyezi a fülét, a villából kihallatszik a számítógép apró jelzése, melyre a gazdi oda szokott ülni a gép elé és ír, egyre csak ír, sokszor ebédidőig is, és akkor békén kell hagynia.

Vakkant egyet, vegye már észre a jelzést, de a gazdi nem mozdul, csak békésen üldögél és szívja a cigarettáját.

Lehasal, mellső lábaira hajtja a fejét és le sem veszi szemét a Köpcösről.

A férfi úgy tesz, mintha nem hallana semmit, már nem érdekli, kilépett, végleg nyugdíjba megy, és szeretne végre szabadon élni, találni magának egy végleges társat, akit már nem kell keresnie, csak szorosabbra fűzni a kapcsolatukat, eladni a villát és elköltözni a fővárosból, talán az országból is. Negyven évet töltött a Szolgálatnál, négy országban élt, elvált a családjától, hogy ne sodorja veszélybe őket, elég volt magára vigyáznia, az sem volt könnyű, szerencsére Byte felmenői sokat segítettek neki, most azonban visszavonulnak, élik a nyugdíjasok gondtalan életét, nagyokat sétálnak, és az új kedvessel hármasban utazgatnak a világban, aki úgy tudja, hogy jól menő vállalkozásból származik a magas jövedelme, és maradjon is ebben a tudatban.
- Byte, hozd ki a whiskymet!

Pattan a kutya, ott az üveg bontatlan ital a dohányzóasztalon. Vet egy pillantást az íróasztalon lévő számítógépre, amely már nem pityeg, hanem érdekes krikszkrakszokat rajzol a képernyőre, melyek nem nyerik el a tetszését, de a gazdi tudja, hogy mit miért csinál. Jelezné neki, ha baj lenne, mint azt mindig is tette. Kiviszi az üveg italt és a gazda lába elé tesz a földre, majd visszamegy oda, ahol korábban ült és elfoglalja pihenő pozícióját.

Köpcös a fia családjánál töltötte a húsvéti ünnepeket, szinte mással sem foglalkozott, mint a két unokájával, akiket elvitt kirándulni, kétszer is, és Byte-tal közösen bolondoztak a pikniken. Senkinek sem mondta, hogy ez volt az utolsó találkozásuk, mert a Szolgálat nyugdíjazását követően éberen figyeli minden lépését és mások is követik, amerre csak jár a világban.

Megcsörren a telefonja, előveszi a zsebéből, újfent Emma keresi, a kedvese, biztosan megint szervezett egy programot. Kinyomja a hívást, nincs kedve beszélgetni.
Az erdő felől zajok hallatszanak, vaddisznó csörtet a kerítés mellett, visítanak a malacai, attól félve, hogy lemaradnak az anyjuktól, és kereshetik napestig, mire megtalálják.
Felpattan Byte, két lépéssel eléri a gazdája lábát, belemélyeszti fogait a nadrágja szárába és fenyegető morgás közepette húzni kezdi a melléképület felé. Ugrik Köpcös, ha a kutyája mondja, akkor nincs mire várni, futni kell, de gyorsan. Sohasem zárja a kertészlak ajtaját, mert nincs abban semmi érték, egy-két üres, szakadt bőröndön kívül, melyeket már ujjnyi vastag por borít. Gyorsan félrerúgja azokat és feltépi az alatta lévő pince ajtaját, amely rájuk csapódik, amint kutyájával együtt landolnak a téglával kirakott pince földes alján. Még itt is tisztán hallani a robbanás hangját és a szétrobbant villa törmelékének zuhanását.

Köpcös kitapogatja a sötéten a kazettát, melyben két zseblámpát tart, hogy világíthasson éppen ilyen esetekben, amikor nyúlcipőt kell húzni mindkettőjüknek. Két perc alatt meglátja a laza téglákat, gyorsan kiszedi azokat és elkezd mászni az alagútban, miután halkan utasítja Byte-ot, hogy kövesse.

Estére valamennyi hírportálon megjelennek a villa romjairól készült képek, és a kommentárok egymásnak ellentmondó híreket hoznak le a történtekről.

Emma napokig ki sem mozdul a lakásból, felfoghatatlan számára, hogy mi történhetett Köpcössel. Egyáltalán, ki az a férfi, aki hatvanéves korában úgy elcsavarja a fejét, mintha még mindig szerelmes kamaszlány lenne?

Mikor végre kimerészkedik a lakásából, észreveszi, hogy mindenhová árnyékként követi egy férfi, a közértbe, a tisztítóba, a piacra, a barátnőivel folytatott kávéházi traccs partikra, anélkül, hogy megszólítaná és megmondaná, mit akar tőle.
Fél év múlva megszólal az árnyéka:
- Kérem, ne forduljon meg. Többé nem követem. Nyugodjon meg, holnap is nap lesz…

Nagy kő esik le a nyugdíjas tanárnő szívéről, de nem oly bátor, hogy megkérdezze az idegentől, hogy miért követi fél évig, igaz, már mindegy, vége.

Október végén kicsit hideg az idő, de nem annyira, hogy egész nap menjen a fűtés, most mégis jól bemelegít Emma, teleengedi a kádat forró vízzel, és úgy dönt, addig áztatja magát - kedvenc pletykalapjának olvasása mellett - a habos vízben, míg az ki nem hűl. A kád szélén meggyújt három illatgyertyát és felkészül a hosszú fürdésre.
Valaki kinyitja a fürdőszoba ajtaját és beront rajta Byte, vakkant egyet és képen nyalja a meglepett asszonyt.
Éneklő kiejtéssel, tört magyarsággal beszól egy férfihang, hogy azonnal öltözzön Emma, érte jöttek.

Három nap múlva Pattaya repülőterén, Köpcös egyik cigarettától a másikra gyújt, és le sem veszi a szemét az órájáról. Még öt perc és megérkezik Emma Byte-tal, és teljes lesz a triumvirátus.

Ez lesz élete leghosszabb öt perce.

A cikket írta: Yolla

támogatóink