újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Ötszavas játék, - barátok közt

Látogatók száma: 48

Egy belevaló egér naplója

Még egészen kicsi koromban, egy szép őszi napon láttam meg a napvilágot, sok testvéremmel együtt, - egy vízimalom raktárának a sarkában. Születhettem volna akár egy kazánkovács műhelyében, vagy akár egy templomban is, de akkor valószínűleg én lennék a legszegényebb templom egere.

Az én jó anyám gondos mérlegelés után a malom mellett döntött. Ez igencsak jó döntés volt, mert itt mi mindent megtaláltunk a malomban és környékén, amire a szellemünk, és testünk táplálásához szükség volt!

A békés gyermekkorom igen hamar elmúlt, mert az anyánk, - mivel minket gondosan táplált, - egy élelem beszerző útjáról nem tért vissza! Miután kinyílt a szemem a világra, elhatároztam, hogy én is világot látok, - mint a felmenőim közül oly sokan. Átmásztam a testvéreim lábain, és a saját lábaimra állva kiléptem a meghitt családi fészekből.

A gondviselés vezette első lépéseimet az élet rögös útján. Mindig azt hittem, hogy a teremtő nekünk teremtette a vízimolnárt, és egész háza népét, - csak, hogy meglegyen a bőséges élelmünk, és a mindennapi szórakozásunk.

Még nagyon fiatalka voltam, - igaz, már nem bilin végeztem a szükségem. Bátor és bohókás tettekre vágytam, hogy méltó módon képviseljem a családot. Hiába óvott és ijesztgetett minket annak idején anyám, mondván: - a halál kint leselkedik ránk!- mi csak nevettünk az egészen. Elhatároztam, hogy mint egy hős vitéz, - megcibálom a halál bajuszát!

A véletlen úgy hozta, hogy találkoztam a bajusszal!
Ez a bajusz hozzá volt nőve a molnár dagadt, és mindig álmosan szundikáló macskájának a fejéhez, - rögtön a hatalmas szája felett, kétoldalt meredezve. Ez a rémes macs, (ugyan mért is használjak kicsinyítő képzőt) éppen aludt a magas falú tejestálja mellett. Nekem a tej illatára összefutott a nyál a számban. Biztos ez volt az oka, hogy megszomjaztam arra a jó kis tejecskére.

Mivel nem voltam jól ugró, mint a távoli rokonunk, az egyiptomi J. Jaculus, ezért hátulról közelítettem meg a macskát. A farka vastag volt, mint egy libanyak, - ezért azon felszaladtam egészen a nyakáig, és szemügyre vettem az oly csábító tejjel teli tálat. Elgondoltam, hogy milyen jó is nekünk itt a szülői háznál. Tejben – vajban fürödhetünk, - ha akarunk!

És mért ne akarnánk?

Szép lassan, és óvatosan végig egyensúlyozva, a két szeme között az orrára ereszkedtem a macsnak, de megcsúsztam, és elestemben belekapaszkodtam a bajuszába!
Erre a bajusz leszakadt, és velem együtt a tejes tálba hullott. A macs a bajusz ritkítására vérbe forgó szemekkel felugrott, és bosszút lihegve a keresésemre indult. Szerencsére, mint egy búvár, a tál alján fekve kezdtem meg a tejben fürdést.

Kis idő elteltével óvatosan feljöttem levegőt venni, mert még tartottam egy kicsit a félbajuszú mérges macskától. Nevetséges látvány volt szegény a fél bajusszal, ezért elhatároztam, hogy visszaragacsolom a hiányzó szálakat.
Jól megköpködtem a markomban fogott szálak végét, miközben óvatosan megközelítettem az időközben ismét elszenderült macskát. Egy gyors, és határozott lendülettel a fejének a csupasz feléhez csaptam a bajusz szálakat, amitől igen érdekessé vált az arca!

- Pitypalatty, pitypalatty!- fetrengett röhögve egy fürj a nyitott malomajtón keresztül látható cselekedetem látványára, miközben egy szál liliomot próbált meg letépni a kedvese számára!

- Miért nem használsz csirizt a ragasztáshoz? - Nem tudod, hogy kell csinálni? - Egy kis vízzel keverj el lisztet jó sűrűre, - és máris kész a csiriz! - A suszterok is azt használják! - Vagy, ha nem tudod visszaragacsozni, akkor tépd le a maradék fél bajuszkáját a másik oldalról is, hogy egyforma legyen!- mondta nagy röhögve.

Megfogadtam a fürj tanácsát, és a tejtől nedves bundámban elindultam a liszttartó hombár felé, hogy igazi ragacsot keverjek. Mindezt pusztán azért, hogy a hiányzó bajusza visszaragasztásával visszaadjam a macskának a megtépázott becsületét, és az önbecsülését.

A cikket írta: emillio

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: emillio

Nem, nincs ebben semmi meglepi!
Azért tettem fel most, - mert meg
kellett írnom! Azután átírtam, - miután
elolvastam! Miután elolvastam, - ismét
javítottam rajta! javítás után megint
átolvastam, és amikor már az
elképzelésem szerinti lett, megvártam,
hogy elmúljon a csütörtök éjfél, - az
írások felrakásának a határideje! Az is
lehet, hogy kicsit elnéztem a naptárt!

Hát így történt! (:-D)

Elnézted a naptárt, de ez nem számít. Nekem az egerek is állatoknak számít, és mint olyanok, általad a szívemhez nőttek. Túl élőbbé lettek! :-)

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Veri a prímet ez a sziporkád. Hiába, aki tud, az tud... De miért kellett ennyit várni?
Meglepinek szántad?

Ehhez is csak gratulálni tudok. Öt csillag!

Puszi,
Éva

Nem, nincs ebben semmi meglepi!
Azért tettem fel most, - mert meg
kellett írnom! Azután átírtam, - miután
elolvastam! Miután elolvastam, - ismét
javítottam rajta! javítás után megint
átolvastam, és amikor már az
elképzelésem szerinti lett, megvártam,
hogy elmúljon a csütörtök éjfél, - az
írások felrakásának a határideje! Az is
lehet, hogy kicsit elnéztem a naptárt!

Hát így történt! (:-D)
Veri a prímet ez a sziporkád. Hiába, aki tud, az tud... De miért kellett ennyit várni?
Meglepinek szántad?

Ehhez is csak gratulálni tudok. Öt csillag!

Puszi,
Éva
Drága Emillio!

Kitűnő a humorod!
Szellemes és kellően kaján az írásod, melyhez szívből gratulálok!
Nekem is ez a legjobb mindenek felett!

Csillagos jeles!

Puszi: Yolla
Ez nagyon bájos irás.
Nálam ez a nyerő!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: