Repülés szárnyak nélkül 2. rész
Látogatók száma: 46
Morcos Csongor, mert a nővére negyed hétkor felébreszti a családi közös reggeli miatt, csak az vigasztalja, hogy pizza lesz a menü, amit az apja rendelt. Jó fej az öreg, ritka családjukban a közös étkezés, és az apja most is kitesz magáért. Amennyiben hétkor véget ér a családi program, akkor még alszik egyet, mert csak kilenckor lesz az első órája.
Meghökken, hogy rajta kívül mindenki utcai ruhában feszít az asztalnál, és mintha valami ünnep lenne, még kisebb virágcsokor is virít az asztal közepén lévő vázában, mégis mindenki arcán ott ül a feszültség. A végén még kiderül, hogy miatta feszült a család, mert megtudták, hogy matekból és fizikából kettes lesz. Lehet, hogy az apja kivételesen elment a szülői értekezletre, amelyet a nyaralás ideje alatt tartott az osztályfőnöke, ha már hamarabb hazajött, erre is juthatott ideje. Miért is nem értik meg, hogy költő akar lenni és műfordító, éppen ezért céltudatosan az irodalom és a nyelvek érdeklik, s még az is kiderülhetett, hogy a zsebpénzén, az iskolai angol és francia nyelvek tanulásán kívül, görögül is tanul, mert szeretné egyszer újra lefordítani az ókori görög drámákat.
Anyja és a nővére ott ülnek az étkező asztalnál, az apja pedig ott tüsténkedik a tea és a kávé körül, ami bizony nem sok jót jelent. Csengetnek, meghozzák a pizzákat, szerencsére, mert azokat melegen kell megenni, s jóllakottan mégiscsak másként veszi az ember a szidalmazást.
Egy perc múlva asztalra kerülnek a pizzák, az egyik sonkás- sajtos-olajbogyós, a másik gombás-sajtos- paradicsomos, Csongor kedvence. Valóban jól gondolja, első a reggeli, csak utána jön a beszélgetés. Csilla teát iszik, anyja és az apja meg kávét, Csongor forró kakaóra vágyik, de nem meri szóba hozni, majd Panni néni készít neki.
A frissen facsart citrom illatára Csongor is kedvet kap a teára, tölt magának és megeszi a harmadik szelet pizzát is, s csak az utolsó falatnál jut eszébe, hogy a másik fajtát is meg kellett volna kóstolnia, de már késő, mert pukkadásig jóllakott.
Az apja megköszörüli a torkát, majd beszélni kezd:
- Azt akarom, hogy egyszerre tudjátok meg mindannyian, hogy délután egy időre elköltözöm. Telefonon bármikor elértek. A családi számlára továbbra is utalom a megszokott összeget, melyből kijön a gyerekek zsebpénze és a villa rezsije. Tulajdonképpen nem változik semmi, csak nem alszom itthon.
Anyja arcán, a szeme alatt rángatózni kezd egy idegszál, mint mindig, ha ideges valamely váratlan helyzet miatt. Csilla lekapja szemét apjáról és az üres teásbögréjét bámulja, hófehér arccal. Persze, ezután már nem tud kunyerálni tőle némi plusz zsebpénzt, emiatt ideges. Apja beletúr a hajába, ő sem a nyugalom szigete, biztosan maga is meglepődött a mondandóján. Csongor alig tudja palástolni a vigyorgását, mit kell ezen idegeskedni, hiszen semmi sem változik. Eddig is kerülték egymást a szülők, ezután legalább nem lesz feltűnő, hogy ritkán találkoznak, meg apja a nappaliban alszik, vagy a vendégszobában. A fiút csak az izgatná fel, ha Panni néni otthagyná őket, mert akkor nem lenne meleg étel a háznál, csak ha az étteremből rendelnénk, de az meg sem közelítené Panni néni ételeinek az ízét. Azt hiszi az anyja, mindegy, hogy mit esznek, pedig ez nem így van. Lehet, hogy neki és apjának mindegy, de Csongor még egy fejlődő szervezet és Csilla is az, még akkor is, ha nővére nem vallja be még magának sem. Mással van elfoglalva, szerelmes a Valkó Krisztiánba, állandóan vele lóg és minden pénzét öltözködésre költi. Lassan kifolyik a szobájából a sok gönc és eltorlaszolja a folyosót, és Csongor arról álmodik, hogy nem tud átmászni rajtuk és nem jut el a mellékhelyiségig. Álmából felébredve rohan a WC-re, ám ha valóban el lenne torlaszolva a folyosó, akkor lehet, hogy nővére ruháira pisilne.
Hallja, amint fordul a kulcs a bejárati ajtó zárjában, itt van Panni néni, azért sürgősen mehetnékje támad:
- Köszönöm a reggelit! Majd hívlak, apa! – kiált és siet Panni néni elé, egyrészt, ne hallja, hogy miről beszélgetnek, másrészt már nem fekszik vissza az ágyba, ezért készítheti a kakaóját, hiszen apja már úgysem ugratja többé, hogy olyan, mint egy kis pisis gyerek, s soha nem lesz belőle férfiember.
Éppen az apja nem viselkedik férfiember módjára, mert nem mer elválni, inkább a különélést választja. Hogyan is fogalmazott Botond, a padtársa, amikor az ő szülei váltak? Papusnak van egy fiatal macája! Csongor elneveti magát, mi lenne, ha megkérdezné az apját, mondd, apa, neked is van egy macád?
- Min mulatsz, kisfiam? – kérdi gyanakvóan Panni néni, miközben várja, hogy felforrjon a kakaó, mert kakaóport a hideg tejbe teszi a cukorral együtt, úgy forralja fel, így lesz belőle selymes, egynemű, erős ital.
- Semmin, semmin, csak azon gondolkodom, hogy citromos teára lehet-e kakaót inni?
- Nagy hóhányó vagy, Csongor! Mikorra érsz haza az iskolából? Gulyáslevest főzök szilvásgombóccal.
- Meghívhatom ebédre a barátomat?
- Hívjad, gyerekem, jut is marad is. Hány szendvicset készítsek tízóraira?
- Panni néni, most elég lesz egy is.
- Hogy-hogy?
- Pizzát reggeliztünk – válaszolja a fiú és máris elsiet, mielőtt még egy kérdésre kellene válaszolnia.
A szobája ajtaját gondosan becsukja és felhívja a barátját:
- Szia, Botond!
- Szia, Csongor!
- Eljössz hozzánk ebédelni? Szivásgombóc lesz. Találkozzunk fél kilenckor a suli előtt, fontos dolgot akarok veled megbeszélni.
- Nem ér rá délután? Nyolckor edzésem lenne.
- Egyet igazán kihagyhatsz!
- Jól van, majd azt mondom, hogy megrándult a lábam.
Pontosan tudja Botond, hogy vége a kosárbajnokságnak, éppen ezért az edzés csak levezetés lesz, és egyébként is mondandója lenne Csongornak, mert történtek események barátja távolléte alatt, nem is akármilyenek. Napokig azon törte a fejét, hogy megmondja-e neki, avagy sem, végül előbb-utóbb úgyis megtudja, akkor pedig jobb, ha tőle hallja először.
- Zoli – szólítja a bátyját, - ne siess haza, mert Csongoréknál ebédelek és mire anya hazaér, addigra itthon leszek.
- Nem, öcskös, szó se lehet róla! Kettőre itthon legyél! Az ebéd ott van a hűtőben, tegnap este főzte anya.
- Ugyan, Zoli, ne viccelj! Akkor felhívom anyát, ő biztosan elenged, de megmondom neki azt is, hogy ..
- Júdáskám, jobb, ha befogod a szádat!
Kicsit még vitatkoznak, végül fél négyben megegyeznek, mely időpontra mindketten hazajönnek.
Három nap múlva vége az iskolának, megkezdődik a nyári szünidő, így nincs sok ideje arra, hogy megossza Csongorral a titkot, mert az egész szünidőt a nagymamájánál tölti vidéken, s csak akkor jön vissza Pestre, amikor nyaralni mennek a horvát tengerpartra.
Nagy igyekezetében otthon felejti a tízóraiját, de már a villamosmegállóban várakozik, innen nem érdemes visszafordulni. Legfeljebb vesz a büfében egy szendvicset a spórolt pénzéből, majd visszateszi, mert biciklire gyűjt, s ha mindig elvesz a pénzéből, akkor sohasem gyűlik össze a bringa ára.
A villamosmegállótól kétutcányit kell gyalogolni, majd befordulni a csendes mellékutcába, amelyben a negyedik épület az iskola, egy egész épülettömb, mert az általános iskola mellett gimnáziumnak is helyet ad.
A két fiú összetalálkozik a sarkon, s hogy ismerősökkel lehetőleg ne találkozzanak, az iskola keresztutcára nyíló vészkijáratánál állnak meg beszélgetni. Erre csak az autóval érkező tanárok járnak, de ők már fél nyolckor a munkahelyükön vannak, így zavartalanul beszélgethetnek.
- Botond, képzeld, apám reggel bejelentette, hogy elköltözik otthonról és azonnal eszembe jutott, hogy mit mondtál, amikor váltak a szüleid.
- A tieid is válnak? bejelentették?
- Nem, dehogy, csak apa elköltözik, és úgy gondolom, hogy neki is van egy macája, hiszen mi másért költözne el?
Botond nem néz a barátjára. Vesz egy mély levegőt, de nem szólal meg.
- Megkukultál? – kérdezi Csongor, - azt hittem, jó barátok vagyunk! Meg akartalak kérni, hogy délután gyere el velem, megnézzük apát, hová költözik!
- Szóval, ezért hívtál meg ebédre?
- Ugyan, ne viccelj! Tudom, hogy szereted Panni néni szilvásgombócát!
Most kell megmondani Csongornak, hogy nem kell nyomozni.
- Tudod, Csongor – szólal meg Botond, - éppen erről akartam veled beszélni, hogy nem kell apukád macája után kutatni, mert ismered te is.
Az ezüstmetál színű Audi lassan bekanyarodik a sarkon és az első üres parkolóhelyen megáll. Botond elkapja Csongor karját és húzza magával a kapualjba, nehogy észrevegyék őket.
- Figyelj – suttogja – most láthatod a saját szemeddel.
Csongor csak most veszi észre apja kocsiját. Felgyorsul a szívverése, mit keres itt az apja, hiszen csomagolnia kellene, persze, megint Panni nénire hagyja a munkát.
Az Aduiból kiszáll az apja, megkerüli a kocsit, kinyitja az anyósülés melletti ajtót és kisegíti a kiszálló nőszemélyt, aki nem más, mint a matematikát oktató tanárnőjük, a csinos, huszonöt éves Nelli néni.
- Te tudtad és nem mondtad meg nekem! – sziszegi Botondnak.
- Hogyan mondtam volna, amikor nyaralni voltál? A szülői értekezleten jöttek össze, hogy megtárgyalják a kettesedet.
Csongor gyomra összeugrik, hánynia kell. Kiadja magából a pizzát, a kakaót és az apja iránt érzett undort.
Folyt.köv.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Zséva!
Csak ennyit nézel ki a Yollából? Akkor tudd meg, hogy ennél
sokkal gazdagabb a fantáziája! Én is levezettem játékból egy
pár befejezését ennek a történetnek, aztán kíváncsian várom,
hogy ráhibáztam-e! Nekünk ugyanis nagyjából egy rugóra jár
az agyunk! Elárulom, - sokszor kitaláljuk egymás gondolatait!
Pusszancs az orrodra: emillio
Kíváncsi vagyok a véleményedre, ha már elolvastad az egészet. Valóban sokszor egy srófra jár az eszünk.
Az emberi természet meg ugyanazokat a vonásokat rejti a koldusnál, mint a királynál de ezt Te is pontosan tudod.
Nem fogsz meglepődni a végkifejleten.
Puszi: Yolla
Akkor meg főleg érdekes - gondolom - nem rajtad múlik, hogy ismét összehozod őket, vagy a sorsra bízod? Várj, kitalálom. A férj annál a nőnél úgysem marad sokáig, mert megbüntetik és a nőnek szegényen már nem fog kelleni. A felesége meg már nem fogadja vissza... Na jó,... inkább várom a folytatást. :-)
Csak ennyit nézel ki a Yollából? Akkor tudd meg, hogy ennél
sokkal gazdagabb a fantáziája! Én is levezettem játékból egy
pár befejezését ennek a történetnek, aztán kíváncsian várom,
hogy ráhibáztam-e! Nekünk ugyanis nagyjából egy rugóra jár
az agyunk! Elárulom, - sokszor kitaláljuk egymás gondolatait!
Pusszancs az orrodra: emillio
Akkor meg főleg érdekes - gondolom - nem rajtad múlik, hogy ismét összehozod őket, vagy a sorsra bízod? Várj, kitalálom. A férj annál a nőnél úgysem marad sokáig, mert megbüntetik és a nőnek szegényen már nem fog kelleni. A felesége meg már nem fogadja vissza... Na jó,... inkább várom a folytatást. :-)
Kedves Évi!
Szokásom szerint ez egy valós család, nem kellett kitalálnom a figurákat, csak a történek egyes részleteit.
Puszi: Yolla
Jó lenne többször olvasni szerelemről,szeretetről,igaz érzelmekről...nagyon
közönyös lett a világ.
Írtam olyan történetet is, és még fogok is.
Üdv: Yolla
Alakul... Ebben az egész történetben neked van a legtöbb dolgod, mert nem lehet könnyű egy ilyen családot összehozni. A leírás alapján mi is tartaná őket össze? Nem is bánom, hogy elment a férj, mert ahogy bemutattad nekem eleve nem szimpatikus. A feleség iránt sem érzek sokkal többet, hiszen nem érhette váratlanul a bejelentés. Akkor lehet valakit kész tények elé állítani, ha valóban, már van a háttérben egy "maca"... Nincs benne semmi újdonság. Egyik szereplőben sem szorult túl sok érzelem a másik irányába, vagyis eddigre úgy tűnik elfogyott... no, majd kiderül.
Várom a folytatást!
Szokásom szerint ez egy valós család, nem kellett kitalálnom a figurákat, csak a történek egyes részleteit.
Puszi: Yolla
Vajon ezek az emberek, akiket elképzeltél, hogy élnének meg egy egészen más élethelyzetet? Amikor mindent egyedül kell megoldani. Minden segítség nélkül. Házvezetőnő, meg miegyebek nélkül. Fogalmuk sem lehet, mit tartogathat számukra még az élet. Nagy pofára esés lenne, ha megtudnák... :-)
Jó lenne többször olvasni szerelemről,szeretetről,igaz érzelmekről...nagyon
közönyös lett a világ.
közönyös lett a világ.
Várom a folytatást!