Szivárványtánc
Látogatók száma: 87
..... elérhetjük a szivárványt .....
Szivárványtánc
A lány állt az esőben. Arcáról csordogáltak az esőkönnycseppek .
Állt szomorúan, magányosan az emberek között.
Körülötte jöttek - mentek. Nők, férfiak, gyermekek, kik felszálltak egy buszra vagy éppen megérkeztek.
Az eső miatt bosszús emberek, meg sem látták a lányt, vagy csak átnéztek rajta, mint bármelyik élőlényen, aki egy pillanatot
elrabolhat abból a drága időből, ami közelebb viszi otthonához. Mert otthon nem esik, van televízió, az asztalon az
újság, a megérdemelt sör, s az asszony majd főzi a vacsorát.
Sokan azért nem látták a lányt, mert épp Ők voltak azok az asszonyok, akik rohantak vacsorát főzni. Kezük tele megpakolt szatyorral, szabad kéz híján, ruhájukba csimpaszkodó gyermekkel. Esőtől csapzottan, leszegett fejjel, iparkodtak az otthon melegébe . Senki nem nézett a lányra, senki nem látta, hogy sír. Nem volt érdekes esemény -, nem kapott szívrohamot, nem ütötte el autó, nem rabolták ki -, így hát nem kellet mellette kíváncsian, de illendőségből mégis sajnálkozva megállni.
Az emberáradatból, néha valaki nekiment vagy rálépett, de a bocsánatkérésre nem maradt idő . Az eső meg csak esett, esett tovább.
A lány szomorú szeme sírta az ember könnyeket, az ég társául szegődött, s vele könnyezett. Mi történhetett a lánnyal? Bántották, beteg, gyászol, elhagyta a kedvese?Fél valamitől? Rosszat tett? Talán nem sikerült valami vizsgája? Talán elvetélt, vagy épp nem kívánt gyermeket hord öle?
Nem tudja senki, de nem is érdekel senkit. Mindenkinek meg van a saját gondja, baja, elég az , nem kell még nyűgnek a másé. Az érdektelenség szürkehályoga -, ami a szemeket vakká teszi, a lelket fásulttá -, mint egy vírus , terjed emberről - emberre.
A vízcseppek hűs csókkal törölték le a könnyeket a lány arcáról. Azt hiszem, a varázslat akkor kezdődött. A lány kinyújtotta két kezét , tenyerét tartotta a lehulló esőnek. Először még sután mozdult, majd elkezdett forogni, hajladozni. Az emberek megtorpantak.
Döbbent, hitetlenkedő ábrázattal meredtek a lányra. A lány, mint a virág, az első napsugárra, kinyílt, feléledt, táncolt. Az ég felé fordult, s tekintete elérte a vízfátyolból felsejlő szivárványt. Táncolt, csak táncolt . A szivárvány magáévá tette a lányt. Az ég kékje a szeme volt, a haja aranyló mézfolyam, arcán a vízcseppek szikrázó drágakőesőként peregtek.
A lány táncolt, tánca megigézte az embereket.
A szemek kitágultak, az ajkakon mosoly villant. Esernyők, táskák pottyantak a tócsákba. Kezek nyúltak a szivárvány felé, s az emberek táncolni kezdtek. Táncuk tiszta volt, s mélyen emberi. Eltáncolták a bánatot, a félelmet, halált, keserű könnyeket. Magukba fogadták a szerelem illatát. A remény fényével töltődtek fel. Alig egy pillanat volt a mágikus tánc, a lábak már sietős léptekkel indultak szokott útjukra. Az emberek lelkében mégis nyoma maradt a varázsnak. Felemelt fejjel mentek tovább észrevéve, s nyugtázva, hogy a lány már nem sír. Nők, férfiak, gyermekek cinkos pillantással néztek egymás szemébe, hisz pontosan tudták, hogy olyan történés részesei voltak, amitől kienged a lélek .
A cikket írta: Gaya
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Szeretném elérni én is, hogy ilyen laza legyek bárhol, bármikor.
Szebb lenne a világ mindenkinek.
Miért is nem tudjuk követni a lányt? Csak egy mosoly kellene, egy jó szó, az érdeklődés egymás iránt..... És ugyanígy sok - sok ember követné a példánkat. Ugye jobb és könnyebb lenne az életünk ???
Nagyon szép a történeted Zita.
Miért is nem tudjuk követni a lányt? Csak egy mosoly kellene, egy jó szó, az érdeklődés egymás iránt..... És ugyanígy sok - sok ember követné a példánkat. Ugye jobb és könnyebb lenne az életünk ???
Te és Ti ,akik olvassák, - Ti vagytok a mosoly és a jó szó !
... mert - figyeltél , figyeltetek rám, én odafigyelek, hogy mit gondolsz, gondoltok ...
Nem ismerjük egymást, de a gondolatok egy szivárványszálon továbbfűzödnek, és ha pillanatokra is de összekötnek.
Szép napot Neked és mindenkinek !
Zita
Megenged egy apró észrevételt?
Van, hogy túlírunk, ezt éreztem most Önnél. Az írásokban varázslat, ha a költő képes kényszeríteni gyöngéden az olvasóját, hogy fejezze be a maga szíve szerint a ritmust. Nem feltétlenül kell keretek közé szorítani a gondolatot, ha nyitottan teljesebb. Én az írás végén éreztem azt, hogy az "Alig egy pillanat..."-tól sok a szó.
Ugye, nem haragszik egy vén medvére, ha ilyen kéretlen beleszól az Ön dolgába? :)
Barátsággal
attila
(ui.: a vesszők, pontok, kérdőjelek után hagyjon egy szabad közt - csinosabb és áttekinthetőbb lesz :)))
Én meg megcsináltam, amit az Attila kért a vesszőkkel! Tényleg jobban néz ki:-)
A cikk meg nekem is bejön!
Az én világom:-))))
Pussz,
Tündér
:)
Megenged egy apró észrevételt?
Van, hogy túlírunk, ezt éreztem most Önnél. Az írásokban varázslat, ha a költő képes kényszeríteni gyöngéden az olvasóját, hogy fejezze be a maga szíve szerint a ritmust. Nem feltétlenül kell keretek közé szorítani a gondolatot, ha nyitottan teljesebb. Én az írás végén éreztem azt, hogy az "Alig egy pillanat..."-tól sok a szó.
Ugye, nem haragszik egy vén medvére, ha ilyen kéretlen beleszól az Ön dolgába? :)
Barátsággal
attila
(ui.: a vesszők, pontok, kérdőjelek után hagyjon egy szabad közt - csinosabb és áttekinthetőbb lesz :)))
Dehogy haragszom , vagy ha " túl akarnám írni "- ááááááá, dehogy ...
A Szivárványtánc egy régi írásom, egy adott pillanat, bűvölt hangulata.
A szerző és olvasó is én voltam egyben.
- " Alig egy pillanat ... " mindenkinek mást jelent ... sokat, keveset, eleget.
- Hogy mikor kevés vagy sok a szó - egyén, hangulat , érzés.... és még oly sok minden befolyásolja.
- Észrevételét, hozzászólását köszönöm, mert minden új gondolat a tanulás lehetőségét hordozza magába .... a tanulás viszont út a tudáshoz.
ui.- vesszők , pontok, kérdőjelek ... gyakorlat teszi a mestert ...
Üdvözlettel,
Zita
Kedves " Vén Medve "
Dehogy haragszom , vagy ha " túl akarnám írni "- ááááááá, dehogy ...
A Szivárványtánc egy régi írásom, egy adott pillanat, bűvölt hangulata.
A szerző és olvasó is én voltam egyben.
- " Alig egy pillanat ... " mindenkinek mást jelent ... sokat, keveset, eleget.
- Hogy mikor kevés vagy sok a szó - egyén, hangulat , érzés.... és még oly sok minden befolyásolja.
- Észrevételét, hozzászólását köszönöm, mert minden új gondolat a tanulás lehetőségét hordozza magába .... a tanulás viszont út a tudáshoz.
ui.- vesszők , pontok, kérdőjelek ... gyakorlat teszi a mestert ...
Üdvözlettel,
Zita
Ne is adja alább, ragaszkodjon a stílusához :)
Sok sikert kíván
attila
Helyes! :)
Ne is adja alább, ragaszkodjon a stílusához :)
Sok sikert kíván
attila
Köszönöm !
Bizony nem is adom alább .... A stílus maga az ember
Szép napot Önnek !
Zita
Miért nem szóltam eddig hozzá?! Hisz ez az egyik kedvencem!!!
Akkor eddig csak titokban volt az:-) Mától nyíltan táncolom a szivárványtáncod:-)))
Üdv, Pinokkió
Bizony ezt én sem olvastam, pedig nagyon szép kis történet. És mindig magadat adod benne. Régen láttalak. Hol vagy? Miért nem jössz.
Azt ígérted nemsokára.
Látod, ezt a történetet el kellett ahhoz olvasnom, hogy feltegyem magamnak is ezt a kérdést. Hol van a barátnőm? :-)
Pussz,
Éva
Szeretettel: Orsolya
Ezért érdemes volt fennmaradnom. Ha elsőre ezt olvasom Öntől, akkor azt mondom, hogy ez egy túlírt írás, és Attila mellé állok. De már több írását olvastam (nem szoktam elkövetni olyan hibát, hogy elsőre ítéljek), és így a lányokat és Pinokkió urat kell támogatnom. Ez tényleg egy Önre jellemző stílus. Nekem eddig ez a legjobb írása. Most először olvastam az oldalon igazi lírikus prózát. Én ezt a stílust javasolnám Önnek!
Annyi megjegyzéssel élnék Tisztelt Zita, hogy sose felejtse el a realisztikus részeket belecsempészni a művekbe! Ha ezt tudja váltogatni egy íráson belül, megtalálja az egyensúlyt (itt megvolt), akkor Ön egy nagyon jó író lesz.
Bokor