Vízoltók 13.

Látogatók száma: 54

Kivirrad, mire Kolos hazaér Ignáctól.

A Dörmögővel folytatott beszélgetése, már amennyire egy kihallgatást beszélgetésnek lehet tekinteni, teljesen felébresztette vadászösztönét. Jó órányit autókázott Budán, lehúzott kocsi ablakkal, hogy ébren maradjon. Száguldoztak fejében a gondolatok.
Ignác belekeveredett valami nagyon nagy ügybe, amely hatással lehet az egész családjára. Abban biztos, hogy sem Dalma, sem Zaránd nem tud az egészről semmit.

Vajon Mikolték halála véletlen baleset volt? Elhessegeti a gondolatot, nem, Mikolték egyszerű, dolgos, vidéki emberek.

Kinek és miért áll az útjában a sikeres, de becsületes bártulajdonos? Szemet szúrt valakinek Ignác villája? Hát, annál sokkal nagyobbakat és díszesebbeket látni Buda egyes részein. Nem a vagyon kell. Vagy az kell valakinek, de miért? Hát persze, ott a villa mellett a klub épület, amely mi tagadás, elég sok funkcióra alkalmas. A Hőscincér pedig belvárosi elhelyezkedése és éjszakai működtetése csábító az alvilág számára! Hát persze! Az alvilág vezetői alkalmaznak alvilági módszereket!

Milyen kapcsolatban állt Tina ezekkel az emberekkel, hogy meg kellett őt ölniük? A végén Zaránd, Hilda, Lilla és Dalma is veszélybe kerülhet!

Kolos háromszoba-hallos lakását az antik bútor, közel ötven festmény, húsz darab shiráz szőnyeg és az ötezer darabos könyvtára uralja. A konyhája és a fürdőszobája azonban szupermodern, amely arról tanúskodik, hogy a férfi nem veti meg az élvezeteket. A kulcszörgésre azonnal kiabálni kezd a papagája:
- Éhes vagyok! Nem etetnek… éhes vagyok…
- Ne kiabálj, Ararát, kapsz enni hamarosan!
- Gazda jött… Ararát éhes…
- Ott a tálkád, látom ám, hogy tele van magvakkal!

A bejárónője rendszeresen eteti Ararátot, de azért panaszkodik, mert napok óta nem látta a gazdáját. Kolos kivesz a hűtőből némi ennivalót Ararátnak, majd tusol és főz egy erős kávét. Reggelire rántott húst melegít a mikróban és franciasalátával tálalja. Kenyeret nem készít hozzá, mert az hizlal, és Dalmánál sokat bűnözött, mert teleette magát édességgel.

Kényelmesen megreggelizik, majd bepakolja a mosogatógépbe a tányért és az evőeszközöket, tölt magának még egy adag kávét. A telefonkönyvvel, jegyzetfüzettel a hóna alatt kényelmesen elhelyezkedik a nappaliban és délig telefonálgat.

Az ingatlanközvetítőkkel kezdi. Négy cég képviselőivel beszélget, meglehetősen hosszasan. Konkrét ajánlatokat ígérnek két napon belül, hiszi is, meg nem is.

A temetéssel kapcsolatos ügyintézéshez időpontot kér, kap is még aznap délutánra. Ezen kicsit meglepődik, nincs hozzászokva a gyors intézkedéshez.
- Dalma nincs….Dalma nincs….Kolos beszél….

Ararát magát szórakoztatja a monológjával.
- Jól van, öreg barátom, most el kell mennem, de este kárpótollak.

Mindenképpen kell Ignáccal beszélnie, és jó lenne, ha elmenne vele a temetést intézni. Ebben a nagy kavalkádban még azt sem beszélte meg Zaránddal, hogy milyen papot hívjanak a búcsúztatáshoz.

Megszólal a telefonja, Dalma keresi.
- Szervusz, Kolos! Nagy baj van! Meg akarták ölni Zarándot! Lilla sírógörcsöt kapott, most ment el az orvos.
- Úristen, mi történt?

Érzi az asszony hangján, hogy ennek már fele sem tréfa. Dalma elmeséli a Zaránddal történteket és azzal zárja, hogy Hilda szüleihez mentek a fiatalok, előtte lecserélték a telefonjaikat.
- Nyugodjatok meg, hamarosan jelentkezem. Vigyázz Lillára. Ha lehet, mindig a tömeget keressétek, és ha nem muszáj, ne kocsival közlekedjetek. Csókollak, szívem!

Farmert vesz fel, sportcipőt és pólót. Azonnal megkeresi Ignácot, bárhol is legyen.
Ararát ismét rikoltozik:
- Kolos elmegy… Ararát marad….

A kocsiból hívja fel Ignácot, aki nem igazán örül a jelentkezésének, mert be kell menni a Hőscincérbe és nem tud elmenni vele a temetőbe.

Ignác hangja nagyon furcsa. Két órája van arra, hogy Ignáccal beszéljen.

Húsz perc múlva, a bárral szembeni oldalon, onnan mintegy húsz méterre lévő kávézó teraszán, kiválasztja azt az asztalt, ahonnan feltűnés nélkül figyelheti a bár bejáratát. Ha jól emlékszik, erről lehet befordulni a mellékutcára, amelyről a személyzeti bejárat nyílik. Volvójával, két utcával arrébb parkol, nem szeretné, ha Ignác felismerné a kocsiját. Pogácsát eszik tejeskávéval. Sötét napszemüvegében, sportos ruházatával első látásra még a hallgatói sem ismernék fel.

Végre egy ismerős autó tűnik fel, de nem Ignác BMW-je, hanem Tina Mercedese. Lekapja a szemüvegét, nem akar hinni a szemének, hiszen Tina vezeti és mellette ül Ignác.

Hiszen Tina meghalt!

Itt valami nagyon nem stimmel!

A Mercedes befordul a mellékutcába, hiszen a személyzeti bejáraton keresztül közlekedik a tulajdonos, ez csak természetes. Int a pincérnek, fizet és elindul a bár felé. Kutat az emlékezetében, mintha azt mondta volna Ignác, hogy napközben ebédelni is lehet a Hőscincérben. Ám a bejárati ajtó zárva, kopogtatására két marcona biztonsági őr, a kommandósok gyors és határozott tempójával kinyitja az ajtót és berántja az előtérbe. Karját leszorítják és záporoznak rá a kérdések, mit keres itt, hiszen ki van írva, csak kettőkor nyitnak. Kolos fejében megfordul a gondolat, hogy karate tudását előbányássza, igaz, tíz éve nem gyakorol, csak ímmel-ámmal. Végül nem lesz rá szüksége, mert Tina odaszól:
- Hagyjátok, fiúk, kebelbeli az úr.

A nő megjelenését, ruházatát, mozgását tekintve megszólalásig azonos Tinával. Ám a hangja elárulja annak, aki valaha is ismerte Ignác feleségét, hogy csak hasonmása az igazinak.
- Gyere csak be, Kolos barátom, úgy örülök, hogy látlak!

Tűsarkú cipőjében elébe megy, szenvedélyesen átöleli és puszit lehel a meglepett férfi arcára. Kolos orrát megüti a nő parfümjének illata. Tina is ilyet használt, mégis más a bukéja az ismeretlen nő bőrén.
- Finom ebédet készített nekünk Jani bácsi, gyere, tarts velünk! Itt most terítenek, de remélem, hogy nem zavar, ha a konyhában eszünk.

Kolos szemét nem kerüli el, hogy a személyzeti bejáratra vezető folyosón is két igen erős kidobó fiú beszélget, s mintha a pincérek is ügyetlenebbek lennének, mintsem az tőlük elvárható lenne. Öt évig óraadó tanárként tanított a rendőrtiszti főiskolán és ott ragadt rá néhány dolog.

Kétségtelenül szép tiszta a konyha és valóban ott a háromszemélyes teríték az asztal sarkán. Csak nem várták?
- Szervusz, Kolos! Délután akartalak hívni, de így is jó! Jani bácsi, hozz, kérlek, még egy terítéket, velünk ebédel a nászasszonyom bátyja is!

Az új terítéket mégsem a főszakács hozza, hanem az új kukta, akivel még Kolos nem találkozott. Bandikára számított, de nem kérdezi meg, hol van a fiú.

Ízletes az ebéd, becsinált leves, májjal töltött rántott borda, uborkasaláta és túrós palacsinta. Jani bácsi nem az a főszakács, aki az ételek illatával is jól lakik. Jóízűen eszik, közben Kolossal megbeszéli a munkahelyi feladatokat, mintha kettesben lennének.

- Megrendeltem a húsokat, fel kell tölteni a hűtőket. Öt kiló bélszín, hét kiló kicsontozott karaj, két egész hátsó sonka, két kiló sertésmáj, három libamáj, velős csont levesnek, és tudod, főnök, sertés szívet és vesét meg tüdőt is kértem, mert a személyzetet nem győzöm etetni. A zöldségeket egy órán belül hozzák, kértem epret is, jó a koktélokhoz és a sütemények díszítéséhez. Hanem, le kellene váltanunk
a tejtermékek szállítóját, mert nem vagyok elégedett a tejszínjükkel. Ha lesz időd, nézd meg kérlek az interneten, kitől lehet nagy mennyiséget rendelni, úgy, hogy egy órán belül ideérjen a szállítmány. Erről jut eszembe, hogy a tejes hűtőnk nagyon zajos, megnézetem a karbantartóval. Tina asszony, megkeresett az a bizonyos Emma Thompson, hogy ismét vacsorát adna az angol klub asszonyainak, és szeretne magával egyeztetni. Ha kérhetem, ne szombatra tegye az összejövetelt, mert szabadnapot akarok kivenni és nincs, aki helyettesítsen, hacsak a főnök be nem ugrik helyettem.

Az új kukta egy méternél messzebb nem megy el, láthatóan hallgatózik.

- Felírtam a telefonszámát, itt van a zsebemben, hogy ne kelljen keresnie. Ha kérhetem, beszélje le az angol pudingról, inkább valamilyen magyar édességet válasszanak desszertnek. No, további jó étvágyat! Megyek, elkészítem a mi titkos kávénkat. Azért titkos, mert ilyet másutt nem lehet kapni.

Kolosnak az arcizma sem rándul, amikor az új Tina felpattan, hogy ő bizony nem issza meg azt a konyvalékot, amit Jani bácsi kávénak mer nevezni.
- Kolos, szívem, - hajol a férfi felé oly mélyen, hogy dekoltázsából majd’ kibuggyannak a mellei, - légy óvatos a kávéval! Erős, mint a méreg! Megdobogtatja a kis szívecskédet! A magam részéről inkább a szomszéd kávézóban feketézek! Pá, fiúk!

Nagymacska módján, puha léptekkel elhagyja a konyhát.

- Gyere, Kolos, felmegyünk az irodámba, ott isszuk meg a kávét.
Ignác kiveszi Jani bácsi kezéből a tálcát, és rákacsint:
- Öreg, ugye nem zavar bennünket senki egy fél óráig?

Bólint a konyha kényura és máris ugrasztja a kuktát, mert lemaradnak a panírozással.
Az iroda nem más, mint a különteremben leválasztott galéria. A helyiség nem több nyolc négyzetméternél, sem ablaka, sem szellőzője nincs, itt még az oxigén is fuldoklik.
- Gyorsan lehajtjuk a kávénkat, utána lemegyünk a pincébe, ott vannak a mélyhűtők, meg átjáró ajtó a lakóház pincéjébe, s azon keresztül átmegyünk a kettővel arrébb lévő szomszéd épületbe, s onnan észrevétlen kijutunk az utcára.

Most látja először idegesnek Ignácot. Nem is szól semmit, csak némán követi. Az átjáró ajtót egy hűtőszekrény takarja. Alighogy átmennek a lakóház pincéjébe, valaki a helyére teszi a hűtőt.

Némi pókhálóval és porral gazdagabban, öt perc múlva szemükbe süt a nap, amely vakító tud lenni a pince sötétje után.
- Beszélnem kell veled – kezdi Kolos, de Ignác sem marad adósa.
- Nekem is veled.
- Ellenben fél óra múlva a temetőben kell lennünk a temetés miatt.
- Rendben, de visszahozol.
- Megegyeztünk.

Végre megbeszélhetik a történéseket Kolos Volvójában. Mire végeznek a temetés megrendelésével, mindketten tisztán látják, hogy mekkora slamasztikában vannak. Pontosabban Ignác teljes családja.

- Kezdek összezavarodni, Kolos barátom. Mit csináljak? A fiam megölésére valaki parancsot ad, feltételezed, hogy Mikolték balesete sem véletlen volt, Tinát megölik, valaki tőlem akar valamit, csak azt nem tudom, hogy mit. Fenyegetnek telefonon, kilövik az autómat, rám küldenek egy nem létező biztosítós embert! Ezek után mit csináljak? Itt lesz hamarosan Lilla is, akinek a gyámságát már elindítottam, sőt, örökbe is akarom fogadni. Nincs senkije rajtunk kívül. Mire elintéződik, addig lehet, hogy megölnek! Szép kilátás!
- Nyugodj meg, Ignác, majd kitalálunk valamit.
- Könnyű azt mondani! És itt ez a Fanni, aki eljátssza a feleségemet! Komolyan mondom, Dörmögő is megőrült!
- Tudod, óraadó tanárként anno dolgoztam a rendőrtiszti főiskolán. Adj két napot, kicsit utána nézetek ennek az egésznek.
- Rendes vagy, Kolos, de nem szeretném, ha neked is bajod lenne és belekeverednél ebbe szoaréba.
- Ne nevettess, barátom! Már nyakig benne vagyok! Most pedig hazaviszlek, hátha ott lesz a Dörmögő barátod és mond valami értelmeset. Ha nem, akkor egy puhány, aki csak velem mert kekeckedni.

Ignác felhívja a húgát, aki megnyugtatja, hogy Lillával semmi bajuk, mindketten jól vannak. Zarándék Hilda szüleinél vannak, ott sincs semmi gond.

A villa előtt még mindig nem akar megjavulni az út. Szorgos munkások hol beburkolják, hol meg felbontják az útszakaszt.

Dörmögő jóformán odaköltözött Ignáchoz. Most is éppen Fannival kávézgatnak a nappaliban. A terasz ajtaja tárva, nyitva.
- Szép jó napot uraim! Már majdnem körözést adtunk ki magukra!
- Kell a vicc, Dörmögő! – mordul rá a barátjára a házigazda.
- Jaj, édesem, annyira aggódtam miattad, hogy hová tűntél! – pattan fel helyéről Fanni-Tina és Ignác nyakába ugrik, aminek a férfi egyáltalán nem örül.

Kolos tölt magának egy kávét, amikor megcsörren a telefonja. Az egyik ingatlanközvetítő hívja, hogy ajánlja neki a mellette lévő kétszoba-hallos lakást. Keserűen felnevet és visszahívást ígér. Szóval Kovácsék mégis válnak, ha meghirdették a lakást. Elmosolyodik. A végén szomszédok lesznek Dalmával, és ez ideális állapot lenne.

Dörmögő figyelmét semmi sem kerüli el. Szóval Ignác egyáltalán nem szimpatizál Fannival, Kolos pedig beleüti az orrát abba, amihez semmi köze.

Csörög a vonalas telefon.

Ignác felveszi és elsápad:
- Jó napot, Boronkay úr! Úgy látom, feltámadt a kis felesége. Ám fia az óta már nem él. És mit gondol, véletlenül halt meg fiacskája édesanyja? Ha élni akar, holnap jöjjön el a városmajori templom elé pontban kilencre. De ne szóljon a rendőr barátjának, mert abból nagy baj lesz.

A lövéssel egy időben kattan a telefon. Fanni-Tina homloka közepén folytonossági hiányt okoz a becsapódó lövedék.